Ugrás a tartalomhoz
Fejléc kép

A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Még mindig nem a „brüsszeli szankciók” miatt drágább a gáz vagy a benzin"

Forrás: Political Capital
Hamis

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Az állítás hamis. Ahogy újabb szankciós csomagok kerülnek elfogadásra Oroszország ellen, az Európai Unió gázimportjának költségei növekszenek, miközben az importált mennyiség csökken. Így valótlan az az állítás, hogy az üzemanyagárak növekedése magyar jelenség lenne, valójában az egész EU-ra igaz, és ez a szankciók hatása.

Forrás: Political Capital

Itt a bizonyíték: drágítják a szankciók az uniós energiaimportot

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint1 2025 első negyedévében az Európai Unió 95,3 milliárd euró értékben importált energia-termékeket, összesen 176,4 millió tonna mennyiségben. Az import értéke 2024 első negyedévéhez képest enyhén, 0,3 százalékkal nőtt, miközben a mennyiség 3,9 százalékkal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy hiába csökken az EU energiaimportja, annak végösszege növekszik. Ez a tény ellentmond annak az állításnak, miszerint az energiaárakban nem érzékelhető az orosz-ukrán háború miatti árnövekedés.

Annak a furcsa helyzetnek az oka, hogy kevesebb behozatalért összegszerűen többet fizetünk az oka, hogy míg a cseppfolyósított gáz (LNG) importja jelentősen emelkedett, (az érték 45,3 százalékkal, a mennyiség pedig 12,1 százalékkal nőtt), addig a gáznemű állapotban importált földgáz értéke 19,0 százalékkal emelkedett, ám a mennyisége 12,1 százalékkal csökkent. 2

Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió:

  • 12 százalékkal csökkentette egy év alatt, a 2024 első negyedéves számokhoz viszonyítva a vezetékes gáz importjának a volumenét, de így is 19 százalékkal többet fizet összegszerűen, mint korábban,
  • LNG-ből 12 százalékkal többet vett, mint 2024-ben, de arányaiban jóval drágábban vásárol, mivel a költségek nem 12, hanem 45 százalékkal nőttek.

Az Európai Unió beszámolója szerint EU üzemanyag olaj importjának legnagyobb partnerei az Egyesült Államok (az import értékének 15,0%-a), Norvégia (13,5%) és Kazahsztán (12,7%) voltak.
A cseppfolyósított földgáz importjának fele az Egyesült Államokból származott (az összes import értékének 50,7%-a), megelőzve Oroszországot (17,0%) és Katart (10,8%). A gáz halmazállapotú földgáz több mint felét Norvégiából importálták (52,6%). Algéria 19,4%-kal követte, megelőzve Oroszországot 11,1%-kal.

Összességében tehát földgázból kevesebbet vesz az EU, de többet fizet a kisebb mennyiségért, mint amennyit a korábbi, magasabb mennyiségű behozatalért fizetett, LNG-ből pedig egyre költségesebben tudja növelni a behozatalát, ugyanis az import költsége a behozatali volumen növekedésének közel háromszorosával drágult. Mindeközben az üzemanyagok terén legfeljebb egyenes arányosságot figyelhetünk meg a költségek csökkenése és az import csökkenése között, ennek részleteiről korábbi cikkünkben számoltunk be.3
  1. 1https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20250626-2
  2. 2https://ec.europa.eu/eurostat/documents/4187653/20614069/imports-energy-products-q1-2025.xlsx/a7ef85da-cc3d-b131-c1cd-65a1ac64de1a?t=1750057965433
  3. 3https://tenyellenor.hu/tenyleg-fel-se-tunne-ha-mar-nem-lenne-orosz-olaj
Talált hamis vagy nem meggyőző híreket? Küldje el nekünk!
Back to top