Az állítás hamis. A legújabb drogellenes jogszabály-módosítások kifejezetten azzal a céllal születtek, hogy a fiatalok közül minél kevesebben essenek a kábítószer-fogyasztás vagy kereskedelem bűnébe. A jogi védelem mellett pedig kiterjedt felvilágosítás is működik, ami a szerhasználat, illetve függőség veszélyeire hívja fel a fiatalok figyelmét.
„A kormánynak a legfontosabb célja az lehetett, hogy úgy tartsa fönn a migráció iránti érdeklődést vagy migrációtól való félelmet, hogy valójában Magyarországon a kérdés, mint közpolitikai probléma 2015 őszén megszűnt létezni.
Az állítás hamis. Az utóbbi néhány évben az illegális bevándorlókkal szemben továbbra is évenként százezres nagyságrendben kellett a magyar határrendészetnek intézkednie, az elmúlt három évben több, mint 750 ezer alkalommal. Emellett pedig több tízezer illegális bevándorláshoz kapcsolódó bűncselekményt követtek el migránsok: 2022-ben például az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények száma 70 295 volt, 2023-ban 65 795, 2024-ben pedig 36 353.
Mérő Vera posztja azt a benyomást kelti, mintha a miniszterelnök által meghirdetett Harcosok Klubjának egy belsős dokumentumát tette volna közzé. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Mérő általa közzétett dokumentum egy ismeretlen személy által szerkesztett hamisítvány, amelynek valamennyi szerkesztési előzményét gondosan törölték. Erős a gyanú, hogy a dokumentum alján található aláírást egy 2021. évi vagyonnyilatkozatból illesztették be, valamint a szöveg összeállítását egy olyan alapítványnak tulajdonítják, amely már évekkel ezelőtt megszűnt.
2016. január 1-én lépett hatályba az a jogszabály, amely alapján a leginkább kiszolgáltatottak: a nagycsaládosok - három vagy több gyermeket nevelők -, az alacsony jövedelműek gyermekei, illetve a tartósan beteg gyermekek is ingyen jutnak gyermekétkeztetéshez a bölcsődében, óvodában, illetve bizonyos esetben az iskolában is. Szintén a jelenlegi kormányzat fogadott el 2014-ben egy olyan kormányrendeletet, amely pontosan szabályozta, hogy a közétkeztetésben hogyan kell összeállítani egészséges menüsort. A jogszabály értelmében, aki napi egy ilyen étkezéshez jut, annak is biztosítani kell egy adag zöldséget, vagy gyümölcsöt minden nap. Aki több ízben étkezik a közintézményben, annak pedig még többet kell biztosítani.
Az állítás félrevezető, ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a gyermekvédelemben dolgozók száma 30 százalékkal csökkent volna 2024-ben, miközben a KSH előzetes adatai szerint a család- és gyermekjóléti szolgálatok illetve központok alkalmazottainak összesített száma 2023-ról 2024-re mindössze egy fővel csökkent. Ha a teljes gyermekvédelmi rendszert tekintjük, valójában nem csökkenésről, hanem a foglalkoztatottak számának növekedéséről beszélhetünk. Az új struktúrában folyamatosan nő a dolgozók száma, a család- és gyermekvédelmi központok alkalmazottjainak száma a 2016-os 1991 főről 3271 főre nőtt.
Ukrajna gyorsított csatlakozásának ötlete Magyar Péter európai pártcsaládja részéről többször elhangzott, többek közt idén márciusban, egy állásfoglalásban rögzítették Ukrajna "rendíthetetlen támogatását". A gyorsított eljárás olyannyira nem egy fikció, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Marta Kos bővítési biztos is a 2030 előtti csatlakozás lehetőségéről értekezett. Sőt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán elfogadott egy nyilatkozatot, mely szerint gyorsítanák a csatlakozási és integrációs folyamatot. Annak ellenére, hogy Ukrajna nem felel meg a csatlakozási feltételeknek.
Merthogy őt nemhogy támadja a kormánypropaganda, hanem még a köztévébe is meghívják, mosolygós interjúkat ad, ahová én például, vagy a Zoli (Tarr Zoltán- a szerk.) a lábunkat se tehetjük be.
Az állítás hamis. Magyar Péter járt a köztelevízióban ellenzéki pártvezetőként, részt vett az EP-listavezetők vitáján az M1 csatorna szervezésében. A csatorna számtalanszor próbált meghívással élni Magyar Péter iránt, aki maga utasította el a szereplésre való felkéréseket.
Az állítás hamis. Magyarországon európai szinten is az átlagot meghaladó arányban - a foglalkoztatottak 9,1 százaléka - dolgozik magas és középmagas technológiai gyártásban. Ezzel Magyarország a 4. helyen van az Eurostat 2024-es adatai szerint. Emellett számos külföldi cég nem csak gyártókapacitást, hanem kutatás-fejlesztési központokat is telepít hazánkba.
Ferenc pápa kifejezetten jó viszonyt ápolt mind a magyar néppel, mind annak kormányával. Orbán Viktort többször is pápai audienciában részesítette az elhunyt Szentatya. A béke, a családpolitika és a keresztény értékek mind-mind közös pontok voltak Orbán Viktor és az elhunyt pápa között.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél
A cikkben foglalt mindkét állítás félrevezető, hiszen részadatok alapján közöl konklúziót. A nemek közti jövedelmi egyenlőtlenség első számú eredője a nők és férfiak munkában töltött szolgálati idejéből fakad, a nők átlagosan közel 4 évvel kevesebbet töltenek szolgálati jogviszonyban, mint a férfiak, köszönhetően a Nők40 programnak. A munkabérektől való "leszakadás" pedig két helyen is torzít: egyrészt figyelmen kívül hagyja a munkabérek emelkedéséhez kötődő valorizációs szorzókat, másrészt azt a tényt, hogy Magyarországon európai viszonylatban is kiemelkedő a nyugellátások helyettesítési rátája.
Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi. Ahogy egyébként ez minden egyéb főemlős hím vagy nőstény kategóriába sorolható be kizárólag. Írja Réthelyi Miklós és Szentágotai János a Funkcionális anatómia című könyvben.
Az állítás féligazság. A cikk által hivatkozott kutatás nem vizsgálja az egyes régiók szegénységi mutatóit. Ezekből az adatokból kiderül, hogy éppen Bukarestben jelent problémát a magas szegénységi ráta. Az adatokból látható, hogy míg Magyarországon mindössze két százalék él szegénységben, Romániában még a leggazdagabb régióban is több, mint hat százalék, országosan pedig 16 százalék.
