A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

A magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget, miközben a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük."

Forrás: Holoda Attila energiaszakértő, Tisza Sziget-tag | 2025. szeptember 18.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Valójában nagyon rossz feltételek mellett lehetséges csupán az orosz energiahordozókról való leválás: kőolajimport terén nem létezik olyan szállítási infrastruktúra, amely képes lenne kapacitásban kiváltani az orosz vezetéket, a földgáz és a villamos energia árát pedig drasztikusan növelné a teljes leválás.

Forrás: Holoda Attila energiaszakértő, Tisza Sziget-tag | 2025. szeptember 18.

Tények és tévhitek az orosz energiaimport leváltásáról

Példátlanul olcsón jutnak ma a magyarok energiához, és ha eltiltanák Magyarországot az orosz energiahordozók importjától, az a teljes GDP 4 százalékával (mintegy 3000 milliárd forinttal) vetné vissza a gazdaságot. A Századvég kutatása szerint az elszálló energiaárak miatt a háztartások rezsije pedig három és félszeresükre nőnének – így foglalható össze az, hogy mit jelentene Magyarország számára az orosz energiahordozókról való leválás. Az Európai Bizottság¹ és az Európai Parlament többsége² az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését követően már többször követelte, hogy a közösség minden tagállama, így Magyarország is, függessze fel az orosz energiahordozók importját.

A Századvég elemzése figyelmeztet, az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az Unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne. A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének. Fontos megjegyezni, hogy – ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott – a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nem várt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat, amelyek a lineárist meghaladó mértékű drágulást váltanak ki, így a brüsszeli terv könnyen a fenti becslésnél is erősebb árrobbanást eredményezhetne.³

A kormánypártok ennek elutasításáról határozatot is elfogadtak az Országgyűlésben,⁴ de az ellenzéki oldalon továbbra is terítéken maradt a leválás kérdése. Holoda Attila energiaszakértő és Tisza Sziget-tag többek között⁵ a kontroll.hu nevű online portálnak beszélt arról, hogy szerinte megoldható lenne az orosz energiahordozókról való leválás.⁶ A Tényellenőr ezért utánajárt, hogy valóban fel tudna-e hagyni Magyarország az orosz energiahordozók importjával anélkül, hogy ez komoly anyagi nehézséget jelentene az országnak.

Az energiahordozók többségét Oroszország biztosítja

Magyarország a kőolajszükségletének 87,1-87,5 százalékát orosz importból fedezi,⁷ földgázból pedig a hosszú távú szerződések alapján 4,5 milliárd köbmétert vásárol Moszkvától.⁸ Utóbbi az éves gázfogyasztás 54 százalékát jelenti, de hazánk ezen felül is vásárol orosz eredetű földgázt, így a teljes kitettség ennél is magasabb.⁹ ¹⁰

Ez a magas szintű kitettség indokolta azt a parlamenti határozatot, amely szerint az azonnali leválás az orosz energiahordozókról "szignifikáns gazdasági terheket róna az országra" és veszélyeztetné a rezsicsökkentést és az ellátásbiztonságot.¹¹

800 milliárd forinttal nőhetne a rezsiszámla

Az orosz energiahordozókról való leválásról állást foglalt a miniszterelnök is. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arról beszélt, "ha eltiltanak bennünket az orosz energiától, akkor Magyarországnak 800 milliárd forinttal kell többet fizetnie" – azaz a lakossági rezsiköltség a duplájára nőne.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg rendkívül alacsonyak a lakossági energiaárak a térséghez képest: egy átlagos panellakás fűtési és áramköltsége évente nagyjából 280 ezer forint, miközben Szlovákiában 480 ezer, Lengyelországban pedig 880–900 ezer forint körüli.¹² Vagyis a lakossági energiaár jóval kedvezőbb, mint a régió azon államaiban, ahol nem, vagy csak korlátozott mértékben támaszkodik az ellátórendszer az orosz energiahordozókra.

A Brüsszel által emlegetett megoldások között az orosz gáz amerikai cseppfolyósított földgázzal (LNG) való kiváltása szerepel, azonban Magyarország számára jelenleg ez sem járható út. Hazánk földrajzi elhelyezkedése ugyanis nem teszi lehetővé a közvetlen tengeri szállítmányok fogadását. Bár a krki horvát terminálon Magyarország lekötött már korábban 1,5 milliárd köbméter gáznak megfelelő kapacitást, ez csak töredéke Magyarország évi 8,3 milliárd köbméteres földgázigényének.¹³ Megjegyzendő továbbá, hogy a terminál teljes, évi 3,35 milliárd köbméteres kapacitása sem fedezné a magyar energiaigényt.

Ellátási nehézségeket okozna az orosz olajról való leválás

Holoda szerint Magyarország képes lenne az orosz olaj importjáról leválni, a kieső szállítási kapacitásokat pedig a horvátországi Omišalj-t Magyarországgal összekötő Adria-kőolajvezetéken keresztül lehetne pótolni.¹⁴ A legfrissebb tesztek szerint azonban ennek a szállítási útvonalnak a valódi kapacitása kérdéses.

A Mol közlése szerint a 2025. őszi teszteken az Adria-vezeték egyelőre nem tudta tartósan elérni a maximális 40 ezer m³/óra hozamtartást, amely biztosítaná Magyarország és Szlovákia (e két ország jelenleg a Barátság- és az Adria- kőolajvezetékeken keresztül szerzi be a kőolajat, így a két ország orosz energiahordozókról való leválása esetén utóbbinak kellene a teljes kapacitást ellátnia – a szerk.) számára a biztonságos ellátáshoz szükséges évi 14 millió tonnás importmennyiséget. A tesztek során ugyanis többször technikai hiba miatt leállás és nyomáscsökkenés jelentkezett.

A horvát üzemeltető szerint két kísérlet során már 13,8–15,5 millió tonna/év teljesítményt regisztráltak, ugyanakkor a Mol azt közölte, hogy e tesztek során 30 percen belül áramellátási hiba merült fel, vagyis képtelen az adriai vezeték megfelelő biztonsággal teljesíteni az elvárt szállítási volument.¹⁵ Az Adria-vezeték tehát technikailag nem képes pótolni a Barátság-kőolajvezetéket, és annak jelentős bővítésére és műszaki rekonstrukciójára lenne szükség.

A villamos energia terén is szükség van orosz együttműködésre

A magyar villamosenergia-termelés 49 százalékát biztosító¹⁶ paksi atomerőmű ellátása szintén orosz importból történt a múltban, a nukleáris fűtőanyagokra vonatkozó uniós szankciók miatt azonban a kormányzat egy francia céggel, a Framatome-mal állapodott meg. A francia vállalat terméke 2027-től működtetheti a paksi blokkokat, ugyanakkor a szankciós politika szigorítása esetén az általuk használt, orosz licenszen alapuló fűtőanyag is tiltólistára kerülhet.¹⁷

Az orosz fűtőanyagok szankcionálása ugyanakkor komoly terhet jelentene a magyar energiaszektornak, ugyanis az amerikai Westinghouse-fűtőelemek (amely az egyetlen nem orosz licenszű, a paksi blokkokkal kompatibilis fűtőanyag – a szerk.) beszerzése mintegy 30 százalékkal drágább lenne az orosz eredetű üzemanyagoknál. Ezenfelül a nukleáris üzemanyagváltás akár 5 évig is eltarthat, tehát időben sem jelent kedvező megoldást.¹⁸

Összességében tehát elmondható, hogy Magyarországot jelentősen sújtaná az orosz energiahordozókról való leválás. A Tisza Párt aktivistahálózatához tartozó Holoda Attila állítása, miszerint a technikai lehetőségek adottak az orosz energiahordozók importjának felfüggesztésére, minden szegmensben valótlannak bizonyult: a kőolaj és a földgáz szállításának átstrukturálása technikailag lehetetlen, anyagilag pedig aránytalan terhet róna Magyarországra.