Eurómilliók propagandára? - Az Európai Bizottság CERV-programjának átláthatósága forráselosztási és -felhasználási szempontból

Az olyan uniós programok, mint a Citizens, Equality, Rightsand Values Programme (CERV), közpénzekből működnek, így transzparenciájuk alapvető a demokratikus elszámoltathatóság szempontjából. Az átláthatóság biztosítja, hogy az uniós polgárok, mint nemzeti adófizetők informálódhassanak arról, hogy mire is fordítják az EU-s forrásokat, csökkenti a korrupció vagy a politikai elfogultság kockázatát, valamint növeli a társadalom uniós intézményekbe vetett bizalmát. A brüsszeli forráselosztások átlátható működése elvileg jó lehetőséget adhatna a független ellenőrzésre, amivel megakadályozhatóak lennének a visszaélések, ami elősegíthetné a hatékony forrásfelhasználást. 

A CERV-program költéseinek átláthatósága – elvi kritikai pontok

A CERV-program deklarált célja, hogy támogassa az alapvető uniós értékeket, a demokráciát, az egyenlőséget és az emberi jogokat. A program a demokrácia, az alapvető jogok, a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség területén működik, és ebben a költségvetési ciklusban 1,55 milliárd eurót biztosít, amelyet a tagállamok és civil szervezetek között osztanak szét. A CERV-program célja szerint elősegíti az aktív polgári részvételt, a jogvédelmi és társadalmi változásokat és erősíti az EU demokratikus alapú működését. A program így kiemelt figyelmet fordít a diszkrimináció elleni küzdelemre és az EU alapértékeinek védelmére a tagállamokban és azokon kívül.

A támogatott projektek és kedvezményezettek listája ugyan elérhető az Európai Bizottság nyilvános adatbázisaiban, ezek az adatok mégsem mindig könnyen hozzáférhetőek vagy nem kellően részletesek. Vagyis, bár az Európai Unió igyekszik nyilvánosságra hozni a közösségi forrásokból támogatott szervezeteket és projekteket, az egyes támogatások felhasználásának részletei nem mindig követhetők nyilvánosan.

Emellett időről időre felmerül a politikai elfogultság vádja: egyes kritikusok szerint a CERV-program támogatásainak egy része politikailag érzékeny témákat, vagy bizonyos ideológiai irányokat részesít előnyben, miközben más nemzeti szervezetek nehezebben férnek hozzá az érintett uniós forrásokhoz.

A kontrollmechanizmusok kérdéséhez tartozik, hogy bár vannak auditok és ellenőrzések, egyes vélemények szerint ezek nem mindig elég szigorúak vagy átláthatóak a nagyközönség számára. A CERV-program költéseit ugyanakkor több uniós és nemzeti szerv is ellenőrizheti, így az Európai Bizottság felelős a program végrehajtásáért és az alapok kezeléséért, és saját ellenőrzési mechanizmusokkal is rendelkezik. Az Európai Számvevőszék (ECA) rendszeresen vizsgálja az EU-s költségvetési kiadásokat, beleértve a CERV-programot is, hogy biztosítsa a pénzeszközök szabályszerű felhasználását. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat folytathat, ha pénzügyi visszaélések vagy csalás gyanúja merül fel. Súlyosabb esetekben az Európai Ügyészség (EPPO) is eljárhat, különösen, ha a forrásokkal való visszaélés bűncselekmény gyanúját veti fel. Ezen kívül a nemzeti, tagállami hatóságok is végezhetnek ellenőrzéseket, ha a program által finanszírozott projektek egy adott országban működnek. Az átláthatóság érdekében civil szervezetek és újságírók is figyelemmel kísérhetik a pénzfelhasználást és nyilvánosságra hozhatják az esetleges problémákat.

Konkrét kritikák vagy esetek

A CERV-programmal kapcsolatban eddig nem kerültek felszínre az átláthatóság hiányát érintő ügyek vagy botrányok a nemzetközi sajtóban és a nyilvánosságban, de az uniós alapok általános kezelése kapcsán időről időre megfogalmazódnak kritikák. Például egyes tagállamokban felmerülhet a kérdés, hogy a források megfelelő helyre kerülnek-e, és nem politikai szempontok alapján osztják-e ki őket egy nemzetközi hálózat keretei között.

A CERV most futó pályázati programjának 2022-es elindítása óta 1380 projektet támogattak, és a több, mint két esztendő alatt kiosztott uniós forrásokat nemzetközi vagy tagállami szintű konzorciumok kezelik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal átfogó vizsgálata alapján 2023-ban és 2024-ben 17 749 765 eurónyi forrás érkezett Magyarországra a CERV-ből. Ennek kapcsán a hivatal a támogatásokban részesülő 340 szervezetet két fő csoportra osztotta: politikai nyomásgyakorló szervezetekre és civilekre. Előbbiek a két év alatt összesen 11 798 640 eurónyi támogatáshoz jutottak (ezt az összeget 39 szervezet részére osztották el), a civilek és az önkormányzatok pedig 5 951 124 eurónyi forrásban részesültek (ezt az összeget 301 szervezet között osztják szét).

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata szerint ez azt jelenti, hogy a névleg, adminisztratív jelleggel az Európai Bizottság által koordinált programban Magyarországra érkező források közel kétharmadát politikai nyomásgyakorló, hazai szervezeteknek ítélték oda. Így a pályázó szervezetek 9,7 százaléka kaphatta meg a források 66,5 százalékát. Az elemzésben vizsgált magyarországi konzorciumok között az Ökotárs Alapítvány szerepel, amely 3 388 989 eurónyi támogatást vett fel a CERV-en keresztül; a Minority Rights Group Europe (MRGE), amely ugyanilyen módon 2 563 201 eurónyi forrást kapott; továbbá a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK), amely 936 334 eurónyi támogatásban részesült. Az érintett politikai NGO-k nemzetközi nyomásgyakorlást folytattak, így az elemzés kitér arra is, hogy mi lett a CERV-finanszírozás hazánk szempontjából eddigi legsúlyosabb következménye. A mostani uniós költségvetési ciklusban a magyarokat megillető közel 22 milliárd euró kohéziós (felzárkóztatási) forrásnak, illetve a mindösszesen 30 milliárd euró – hazánk részére az uniós költségvetés által biztosított – keretnek mostanáig csak a töredékéhez juthatott hozzá Magyarország.

A szuverenitásvédelem szerint a magyarországi NGO-k felé – összetett pénzügyi ökoszisztéma keretei között, politikai gyökerekkel rendelkező globális alapítványok segítségével – irányított nyilvános források alapján feltételezhető, hogy további támogatások érkezhetnek a szervezeteknek. Az eddig összesen 108 millió eurónyi támogatásban részesülő nemzetközi forráselosztó gazdasági központokon keresztül – ezzel a pénzügyi átláthatóságot nem kellően biztosítva – akár a közvetlenül itthoni szervezeteknek nyújtott, 18 millió eurós CERV-támogatással összevethető nagyságú további forrásban részesülhetnek majd a magyarországi nyomásgyakorló szervezetek.

CERV: A brüsszeli propagandát pénzeli vele a Bizottság?

Thomas Fazi elemző és az MCC Brussels 2025 elején egy átfogó jelentést tett közzé „Az EU propagandagépezete: Hogyan támogatja az EU a civil szervezeteket önmaga népszerűsítésére” címmel, amely bemutatja, hogy az Európai Bizottság hogyan irányítja a pénzügyi forrásokat a politikai, az ő agendáját támogató nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és agytrösztök felé. A dokumentum részletezi, hogy az Európai Bizottság az olyan programokon keresztül, mint a CERV, hogyan oszt el eurómilliókat ennek a propagandának. A jelentés szerint több, mint 3000 társadalmi szervezetet támogatott a CERV-program, amelyek csak 2021 óta több, mint 1000 projektet hajtottak végre. A legnagyobb civil szervezetek közé tartozik az EuroCentralAsian Lesbian* Community (6 millió euró), a European Network Against Racism (4,9 millió euró), a European Women’s Lobby (4,8 millió euró) és még mások. Emellett olyan konkrét projekteket is pénzelt a Bizottság több millió euróval, amelyek a jelentés szerint a brüsszeli propaganda szócsövei: ezek a CERV által finanszírozott projektek kifejezetten az EU népszerűsítését és az euroszkepticizmus elleni küzdelmet célozzák. Az EU a CERV-programon keresztül jelentős forrásokat juttatott el lengyelországi (38 millió euró) és magyarországi (41 millió euró) NGO-knak, amelyeknek célja a brüsszeli propaganda terjesztése. Az Európai Bizottság az elmúlt évtizedben közel negyedmilliárd euróval támogatta az Euronews páneurópai hírhálózatot, ami évente mintegy 25 millió eurót jelent. Kert Attila, aki jelenleg a balliberális irányultságú Euronews magyar irodájának a vezetője, a saját közösségi posztjaiban – és általában tévés szerepléseiben is – rendszeresen kormánykritikus álláspontjának ad hangot.

A CERV-program gyakorlati megvalósulása így – amellett, hogy átláthatósági problémákat vet fel – azt a kihívást is előhozhatja, hogy a források tényleges közösségi hatékonysága csökken. A nagy befolyású NGO-k a nemzetközi összekapcsoltság révén erősebb pénzügyi háttérrel és infrastruktúrával rendelkezhetnek, így a túlzottan koncentrált forráselosztás nem biztos, hogy optimálisan használja fel a közösségi forrásokat. A lokálisabb és nemzeti jellegű szervezetek jobban ismerhetik a helyi szükségleteket, és célzottabb programokat kínálhatnak. Ha a források nagy részét a nagy szervezetek kapják, előfordulhat, hogy a támogatott projektek nem az adott helyi közösség valós szükségleteit szolgálják, hanem inkább a központi irányelvekhez vagy a nagy szervezetek érdekeihez igazodnak.

A súlyosan aránytalan és elfogult forráselosztás eleve veszélyeztetheti a rendszer átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Ha a közösségi támogatásokat kisebb számú, és jellemzően belterjes körben működő szervezet kapja, az könnyen vezethet bizonyos politikai vagy gazdasági érdekeknek megfelelő olyan döntéshozatalhoz, amely nem szolgálja a közösségi érdeket. A nagy befolyású szervezetek esetén felmerülhet, hogy nem tartják be azokat az alapelveket, amelyek azt biztosítják, hogy a forrásokat valóban a társadalom szélesebb rétegeihez juttassák el.

Célzott politikai forráselosztás – a verseny torzulása és az innováció hiánya

Amikor a közösségi források túlzott mértékben koncentrálódnak, csökken a verseny a kisebb szervezetek – például a nemzetközi szinten kevésbé hálózatosodott NGO-k – számára, és ez gátolja az innovációt. A kevésbé bekapcsolt szervezetek, amelyek a progresszív társaikhoz képest akár jóval kevésbé formális struktúrákkal dolgoznak, új és kreatív megoldásokat kínálhatnak a társadalmi problémákra. Azonban, ha nem kapnak megfelelő támogatást, akkor a rendszeres és nagy hatalommal rendelkező szervezetek dominanciája érvényesül, és nem várható igazán friss szemlélet és új ötletek.

Michael Kremer amerikai közgazdász egyik fontos elemzése arra mutatott rá, hogy a verseny csökkentése és az erőforrások koncentrálása gátolhatja a fejlődést és az innovációt, mivel az erőforrások koncentrációja nem ösztönzi az egyes szereplőket arra, hogy jobban teljesítsenek, vagy új megoldásokat találjanak.

A CERV-programmal kapcsolatban eddig konkrét, az átláthatóság hiányát érintő korrupciós botrányok nem kerültek napvilágra. Ugyanakkor – a program korábban említett forráselosztási és politikai vonatkozású problémáin túl – általános aggályok merültek fel az Európai Unió költéseinek átláthatóságával kapcsolatban, amelyek érinthetik a CERV-et is.

Például az Európai Számvevőszék 2023-as éves jelentése szerint az EU kiadásaiban „jelentős és széles körű” szabálytalanságok voltak, amelyek majdnem 11 milliárd eurót tettek ki, és a feltételezett csalások száma 43 százalékkal, 20 esetre emelkedett. Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke hangsúlyozta a szigorúbb felügyelet és elszámoltathatóság szükségességét mind uniós, mind tagállami szinten a közbizalom fenntartása és a jövőbeni költségvetések védelme érdekében.

A CERV programjának kerete 1,55 milliárd euróra nőtt a jelenleg is zajló hétéves költségvetési ciklusban, szemben a 2014-2020 közötti 439 millió euróval. Ez a keretnövelés akár komoly lehetőséget teremthetne a jogállamiság támogatását deklaráló egyes NGO-k, nemzetközi civil szervezetek számára, hogy a munkájukat hatékonyan, illetve az uniós polgárok megelégedésére végezzék. Ugyanakkor az Európai Számvevőszék korábban említett jelentése rámutat arra, hogy az EU-nak továbbra is kihívást jelent az átláthatóság kezelése, biztosítása az egyes kiemelt programokban.

Ezek az általános kritikák rávilágítanak arra, hogy az uniós programok, beleértve a CERV-et is, több és folyamatos figyelmet igényelnek az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén, hogy biztosítsák a források megfelelő felhasználását és a közbizalom fenntartását.