Vidéken nincs internet? - tények és tévhitek a médiafogyasztásról
A közbeszédben több, széles körben elterjedt vélekedés is megjelenik, például:
- "vidéken nincs internet" vagy korlátozott az internet-hozzáférés,
- a digitális eszközök száma és minősége alacsony,
- az online felületek használata kevésbé tudatos,
- a vidékiek általában nem érdeklődnek a hírek és a napi események iránt, így a médiafogyasztásuk egysíkú és elmaradott.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok és felmérések (KSH, NMHH, TGI-NOK, Századvég) alapján ezeket a vélekedéseket áttekintettük, és a tények mást mutatnak.
Vidéken nincs internet? – Az eszközellátottság valós képe
Az a gyakran hangoztatott állítás, miszerint "vidéken nincs internet" vagy hogy az eszközellátottság akadályozná az információszerzést, a kutatási adatok alapján nem állja meg a helyét. A felmérések szerint a magyar háztartások túlnyomó többsége rendelkezik internetkapcsolattal,1 valamint a médiafogyasztáshoz szükséges eszközökkel. A 16–74 éves lakosság közel 90 százaléka – 2023-ban a nők 89, a férfiak 88 százaléka – napi szinten internetezik, ami meghaladja az uniós átlagot.1
A Világhálót napi rendszerességgel használók aránya a 16-74 éves korosztályban az egyes uniós országokban
Forrás: NMHH, 2024.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint – amely huszonöt uniós ország internethasználati statisztikáit vizsgálta 2023-ban – az elmúlt évtizedben Magyarországon gyorsabban nőtt az internethasználók aránya, mint sok más EU-tagállamban, így hazánk a tizedik helyet szerezte meg a vizsgált országok rangsorában – megelőzve például Ausztriát (1. ábra).
A Századvég 2023-ban végzett nagymintás kutatásában a válaszadók mindössze 8,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem internezett, és további 4,4 százalék mondta, hogy nem használja rendszeresen az internetet. Az is kiderült a kutatási adatokból, hogy egy háztartásban átlagosan több mint két televízióadás-nézésre és közel négy internetezésre alkalmas eszköz található. Az eszközellátottságban tapasztalható különbségek nem területi, hanem sokkal inkább generációs jellegűek.
Ezek az adatok és eredmények jól mutatják, hogy az internet nem új keletű jelenség a magyar – köztük vidéki – háztartásokban, és nem akadályozza eszközhiány a vidéki lakosságot az információhoz való hozzáférésben.
Az online szokások és attitűdök valós képe
Az eszközellátottság mellett a médiafogyasztási szokások pontos feltérképezése is fontos, különös tekintettel a felhasználás céljaira és módjaira.2 Kiemelten lényeges a kérdés vizsgálata a vidéki lakosság körében, ahol gyakran merül fel az online jelenlét hiányának sztereotípiája.
Az internethasználat célját tekintve az adatok azt mutatják, hogy nem tapasztalható számottevő eltérés a teljes lakosság és a vidéki populáció között, és a közösségi oldalak használata is szinte azonos arányokat mutat (2. ábra). Ez az eredmény önmagában is jól szemlélteti, hogy az internet mindennapi használatában nincsenek alapvető különbségek.
A reklámblokkolók használata – amely nem csupán a zavartalan böngészési élményt szolgálja, hanem arra is utal, hogy a felhasználó túllép az alapbeállításokon, és tudatosan védekezik a nem kívánt külső befolyásolás (például reklámok, vásárlásra ösztönzés) ellen – is minimális különbséget mutat: a teljes lakosság 24 százaléka, a vidékiek 23 százaléka használja. Ez is megerősíti, hogy a tudatos internethasználatban is hasonló kép rajzolódik ki vidéken.
A vidékiek nem érdeklődnek a politikai hírek iránt? – Közéleti tájékozottság vidéken
A közéleti-politikai hírek fogyasztásával kapcsolatban sztereotip állításként hangzik el sokszor, hogy a vidékiek általában nem érdeklődnek a hírek és a napi események iránt, így a médiafogyasztásuk egysíkú és elmaradott.
Ezt a képet a Századvég kutatásának eredményei árnyalják, ugyanis az adatok azt mutatják, hogy a hazai közéleti-politikai hírek széles körben hozzáférhetők, függetlenül attól, hogy a hírfogyasztó milyen településtípusban él. A településtípusok közötti eltérés elhanyagolható: a hazai közéleti-politikai hírekkel ugyanolyan arányban találkoznak a községek és városok lakói (55 százalék és 59 százalék), mint a megyeszékhelyek és a főváros lakói (56 százalék és 57 százalék). A hírek nemcsak elérhetők, hanem a beszélgetések részei is: a fővárosiak 40 százaléka, a községek lakóinak 31 százaléka rendszeresen beszélget másokkal közéleti témákról.
Külföldi hírek fogyasztása esetében a fővárosiak és a megyeszékhelyen élők nagyobb arányban tájékozódnak nemzetközi forrásokból is, de a községek és városok lakóinak is közel harmada tesz ugyanígy. Bár az eltérés érezhető, mégis bizonyítja, hogy a vidéki lakosok sem zárkóznak el a globális hírektől.
Összegzés
Az adatok alapján a vidéki lakosság médiafogyasztási szokásai nem térnek el városi társaikétól sem az eszközhasználat, sem az információhoz való hozzáférés, sem pedig a hírfogyasztás terén. A digitális platformok és a hagyományos médiumok együttesen biztosítják, hogy a vidéki közösségek ugyanolyan jól tájékozottak legyenek, mint a városiak.
A kutatások továbbá egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a vidéki médiafogyasztással kapcsolatos sztereotip megközelítések, minthogy vidéken az eszközhiány vagy az internet hiánya akadályozza az információhoz való hozzáférést, megalapozatlanok, hiszen a többség rendelkezik internetkapcsolattal és több televízióadás nézésére, valamint internetezésre alkalmas eszközzel.
