A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Irgalmasságot gyakorolt a pápa azzal, hogy hajlandó volt misézni Orbán Viktor országában."

Forrás: HVG | 2025. április 22.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Ferenc pápa kifejezetten jó viszonyt ápolt mind a magyar néppel, mind annak kormányával. Orbán Viktort többször is pápai audienciában részesítette az elhunyt Szentatya. A béke, a családpolitika és a keresztény értékek mind-mind közös pontok voltak Orbán Viktor és az elhunyt pápa között.

Forrás: HVG | 2025. április 22.

Mi az igazság Ferenc pápa és a magyar kormány viszonyáról?

Ferenc pápa és a magyar kormány viszonya visszatérő témája volt az ellenzéki sajtónak, ahogy az látható a HVG által a Szentatya halálát követően újraközölt cikkéből is.¹ Ebben az írásban a szerző a magyar kormányfő, illetve Ferenc pápa vallásértelmezését illetve politikai felfogását állítja szembe egymással azt a címben is sugallt konklúziót levonva, hogy Orbán Viktor és az egyházfő között mélységes ellentét húzódik meg. A Tényellenőr ezért utánajárt annak, hogy hogyan is alakult a magyar kormányzat és Ferenc pápa viszonya.

Valóban voltak nézetkülönbségek a migráció és a melegjogok tekintetében?

Ferenc pápa 2013-as megválasztása² után nem sokkal, még az év júliusában Lampedusa³ szigetére utazott, ahol egy Európában akkor még kevésbé hangsúlyos problémára, a migrációra hívta fel a figyelmet. Három héttel később megtartotta első sajtótájékoztatóját, ahol a homoszexualitással kapcsolatban tett meglepő kijelentéseket. Ferenc pápa ekkor arról beszélt, hogy senkit sem szabad elítélni a nemi irányultsága miatt. Kijelentette, hogy még ő sem ítélkezhet egy jóakaratú ember felett, aki az Urat keresi, és nem számít, hogy az illető esetleg a saját neméhez vonzódik.⁴

A sajtóban e kijelentése komoly visszhangot keltett,⁵ és még 10 évvel később is az LMBTQ-jogok támogatójaként hivatkoztak a pápára, amiért kijelentette, nem ítéli el a melegeket.⁶ Sőt, a pápa melegeket támogató megjegyzését egyes sajtótermékek szembeállították a magyarországi viszonyokkal is.⁷ Csakhogy a pápa eredeti, 2013-as kijelentés teljes kontextusát már sokkal ritkábban idézte a sajtó. A teljes beszélgetés során ugyanis Ferenc pápa élesen kikelt az úgynevezett "meleglobbi" ellen.

„Különbséget kell tenni a homoszexuális hajlam és a lobbi között (…) a politikai vagy szabadkőműves lobbi, semmilyen lobbi sem jó dolog” – mondta. Egyúttal világos különbséget tett a homoszexuális hajlam és a pedofília között, mely utóbbit kemény szavakkal ítélt el, és elfogadhatatlannak minősített. E tekintetben tehát érdemi különbség nincs a magyar kormányzat és a pápa álláspontja között. Ugyanakkor a migráció terén valóban konfliktusba kerültek a felek.

Ferenc pápa 2013-as lampedusai látogatásakor még csak az előjelei látszottak a 2015-ben kirobbanó migrációs krízisnek, amelyben a pápa határozottan állást foglalt a korlátozatlan bevándorlás mellett. Legalábbis a felszínen mindenképp.

"A falak sohasem jelentenek megoldást, a hidak építése viszont igen" - mondta Ferenc pápa az európai migrációval kapcsolatban 2015 szeptemberében egy repülőút során tartott sajtótájékoztató alkalmával. ⁸

A pápa szavait évekkel később is szembeállították a magyar kormány az illegális bevándorlást ellenző politikájával,⁹ ugyanakkor- ahogy azt a melegjogok esetében láthattuk- e tekintetben sem volt teljesen egyértelmű a pápai állásfoglalás. Az ugyanis már kisebb sajtóvisszhangot generált, hogy Ferenc pápa- egyébként hasonlóan a magyar kormány "Soros-terv" néven emlegetett kampányához- már 2015-ben is úgy vélekedett, a migráció mögött valójában „az Istenként imádott pénz” áll.¹⁰ Ahogy azt is megjegyezte, valós kockázat, hogy beszivárognak az Iszlám Állam terroristái a menekültek közé.¹¹Ezt az álláspontot a magyar kormány is konzekvensen magáénak tudta a 2015-ös válságév óta, így kijelenthető, hogy e tekintetben sem olyan éles a szembenállás, ahogy azt a sajtó egy része érzékeltetni kívánta.¹²

Milyen viszonyt ápolt a pápa és a magyar miniszterelnök?

Ferenc pápa háromszor is meglátogatta a magyarokat, ami jelentős szimpátiáról árulkodik.

2019-ben romániai látogatásának programjába iktatta be a csíksomlyói búcsún való részvételt, ahol a magyar zarándokokkal találkozott.
2021-ben aztán Budapestre is ellátogatott, akkor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist mutatta be.¹³
Másodszor 2023. április 28-30. között járt a magyar fővárosban, akkor többek közt a Kossuth téren mutatott be misét. Akkor a Vatikánba tartó visszaúton az őt kísérő újságíróknak azt mondta, szívesen visszatérne Magyarországra, hogy „több időt szenteljen a magyaroknak”.¹⁴

Virágcsokorral köszöntik Ferenc pápát a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én. A katolikus egyházfő az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Budapestre. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar kormányzat szereplőivel szintén jó viszonyt ápolt a Szentatya.

Orbán Viktor 2016-ban a Közel-Keleten szolgáló keresztény vezetőkkel tanácskozott Rómában, amikor találkozott Ferenc pápával.¹⁵ Ez a migrációs válság csúcsidőszakának tekinthető, amikor- elvileg- a két vezető véleménye jelentősen eltért. Ettől függetlenül az egyeztetésre sor került, ami arra enged következtetni, hogy a kormányfő és a pápa viszonya ebben az időszakban is konstruktív maradt.
2022. április 21-én a negyedik kétharmados Fidesz-KDNP győzelemmel zárult parlamenti választások utáni első hivatalos útján a magyar kormányfő a Vatikánba látogatott, ahol magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa.¹⁶
2023-as látogatása során négyszemközti beszélgetést folytatott a kormányfővel a Karmelita kolostorban, ahol a kereszténység megtartóereje volt a téma. Ezen kívül három audiencián is találkozott Orbán Viktor és Ferenc pápa.¹⁷
2024-ben aztán ismét audiencián járt a kormányfő Rómában, ezúttal már ajándékokat is cseréltek egymással: Ferenc pápa egy terrakotta alkotást, enciklikáinak köteteit és egy díszkiadású könyvet ajándékozott Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök pedig Henri Didon „Jézus Krisztus élete” című könyvét és egy 18. századi szentföldi térképet adott át a pápának.

A két vezető ekkor jó hangulatú megbeszélést folytatott, amelynek fő témája az orosz ukrán háború lezárása és a béke volt.¹⁸E téren a magyar kormányzat és a Vatikán álláspontja tökéletesen egybevágott. Olyannyira, hogy a kormány álláspontja szerint 2023-ban csupán két békepárti ország volt: Magyarország és a Vatikán.¹⁹

Azonban nemcsak a békepártiság kötötte össze a két vezetőt. A családbarát kormányzatot hirdető Orbán Viktor²⁰ és a családok szentségét hirdető Ferenc pápa a gyermekvédelem és a családtámogatások terén is szívélyes viszonyt ápoltak. 2021-ben Ferenc pápa úgy fogalmazott, "megérintette a magyarok családvédelme, ökumenikus szellemisége". ²¹

Összességében tehát elmondható, hogy jelentősen félrevezető az a sejtetés, miszerint a Vatikán és Magyarország viszonya megromlott volna Orbán Viktor és Ferenc pápa ellentétei miatt. Valójában a politikai-filozófiai ellentétek sosem voltak annyira élesek, mint ahogy azt a média egy része láttatni kívánta, a két vezető pedig szívélyes viszonyt ápolt egymással, és többször is találkoztak. Szintén gesztusértékű, hogy Ferenc pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánította a kormány.²²