Miért dicsőít egy rossz egészségügyi rendszert Magyar Péter embere?

A Tisza Párt új egészségügyi szakpolitikusa a romokban heverő brit egészségügyet nevezte követendő példának.
Hegedűs Zsolt szerint az NHS jóval rövidebb várólistákkal dolgozik.
A valóság azonban az, hogy Magyarországon lakosságarányosan is töredéke az ellátásra várók száma, mint Nagy-Britanniában.

A Tisza Párt konferenciáján a párt bemutatta új egészségügyi szakpolitikusát, Dr. Hegedűs Zsoltot, aki korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kollégiumi elnöke is volt. A bemutatásával egybekötött panelbeszélgetését követően a Tisza által szakértő elemzőként felkért Kéri László a Tisza-kormány potenciális egészségügyi minisztereként hivatkozott az Angliából 10 éve hazatért orvosra.¹

Hegedűs angliai tapasztalatait fejtegetve elsősorban a szakmai protokollok hiányosságát, illetve a várólisták hosszát nevezte meg a magyar egészségügy gyenge pontjaként.

Érvelése szerint ezek az angol egészségügyi szolgáltató (National Health Service- NHS) égisze alatt jobban működnek: a várólisták rövidebbek, hosszuk átláthatóbb. Csakhogy a számok nem támasztják alá Hegedűs okfejtését.

Milliók várnak kezelésre Angliában

Az NHS legfrissebb, 2025 márciusi adatai szerint² 7,42 millió kezelés szerepel várólistán, ami több mint 18 ezres növekedés az előző havi adathoz képest. Ez a 7,42 millió kezelés 6,25 millió egyéni beteget jelent összesen. Vagyis több, mint 6 millióan várnak majdnem 7 és félmillió különböző pontra jelenleg az Egyesül Királyságban.

Ebből

180.242 fő 52 hétnél hosszabb ideje
7381 fő pedig 65 hétnél hosszabb ideje várakozik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy minden tizedik hosszú várólistáról bekerülő beteg meghal a brit kórházakban.³

Magyarországon legfeljebb elrettentő példa lehet az NHS

Magyarországon a legfrissebb, 2024-es becslések szerint 47 ezer személy lehet a várólistákon, ebből 23 ezer fő az, akinek 60 napnál kell többet várnia.⁴

A különbség tehát láthatóan jelentős: míg az Egyesült Királyságban a lakosság 9 százaléka szerepel valamilyen várólistán, Magyarországon ez az arány 0,4 százalék.

Az átláthatóság terén sem kell szégyenkeznie Magyarországnak. A Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő (NEAK) egy gyűjtőoldalon összesíti az egyes szakágak várólistáinak hosszát.⁵

Az Eurostat adatai szintén pozitív képet festenek a magyar várólisták állapotáról: Európában a várólisták hosszát illetően az Eurostat legfrissebb,⁶ 2024-es adatai szerint Magyarország a középmezőnyben található, közvetlenül Svédország előtt.

Összességében tehát elmondható, hogy a Tisza Párt új egészségügyi szakpolitikusa egy erősen diszfunkcionális rendszert igyekszik példaként állítani, amelynek hatékonyságát egyáltalán nem támasztják adatok. Valójában Magyarországon egy-egy részterületen vannak hosszabb várakozási idők, míg az általános ellátás egyes skandináv jóléti államokat is előz.