A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Tudományosan nem igaz, hogy az ember vagy férfi, vagy nő"

Forrás: Klubrádió | 2025. április 12.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi. Ahogy egyébként ez minden egyéb főemlős hím vagy nőstény kategóriába sorolható be kizárólag. Írja Réthelyi Miklós és Szentágotai János a Funkcionális anatómia című könyvben.

Forrás: Klubrádió | 2025. április 12.

Tényleg nem férfi, vagy nő az ember?

A liberális politikafilozófia mainstream gondolata, hogy a biológiai nem elválasztható a társadalmi nemtől. Előbbi a másodlagos nemi jellegek alapján a születéskor meghatározható, míg utóbbi a társadalmi funkciók örökletes, de alapvetően csak szociális konvenciókon alapuló megfeleltetéséből fakad. Vagyis ennek az elméletnek a hívei úgy gondolják, hogy a társadalmi nemet (gender) nemcsak el lehet különíteni a születési nemtől (sex), de annak mibenlétét alapvetően a szexuális orientáció és egy sor egyéb pszichikális tényező határozza meg. llyen módon az elmélet azt is állítja, hogy a társadalmi nem előnyt élvez a biológiai nemmel szemben.¹

A téma az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán ismét terítékre került, amelynek lényege, hogy a jogszabály a jövőben rögzíti, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, nincs további opció.² Ezáltal a jogszabály implicit módon elsőbbségben részesíti a biológiai, vagyis a természeti megközelítést.

Így szól a hétfőn megszavazott módosítás indokolása:³

"Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása megerősíti, hogy az ember születési
neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet. Az
állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza
azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A
biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi
normák fennmaradását.
A család, mint a társadalom alapegysége a férfi és nő természetes kapcsolatára épül, amelyből az
új nemzedék születik. A gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása érdekében az
állam kiemelt felelősséggel tartozik azért, hogy a jövő generációk egyértelmű és kiszámítható jogi
és erkölcsi környezetben nőjenek fel. Ennek megfelelően a magyar jogrendszer nem ismeri el a
születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi
rend biztonságát."

A módosítás jelentős médiavisszhangot váltott ki, a kritikusok sorába pedig beállt Falus András akadémikus, genetikus, immunológus, aki pár napja a Klubrádióban⁴ arról beszélt, „biológiailag, tudományosan egyszerűen nem igaz, hogy az ember férfi, vagy nő."

Érvelése szerint "van a két szélső érték, a férfi, akinek olyan szexkromoszómái vannak, amit úgy nevezünk, hogy XY, és van a nő, akinek XX szexkromoszómája van. De ezenkívül rengeteg átmeneti alak van."⁵

A Tényellenőr ezért fellapozta a Réthelyi Miklós⁶ és Szentágotai János⁷ által írt Funkcionális anatómia tankönyvet,⁸ amely egyértelműen állást foglal a kérdésben.

"Az ember (Homo sapiens) az állatvilág gerinces (Vertebrata) altörzséhez, az emlősök (Mammalia) osztályához, a főemlősök (Primates) rendjéhez és ezen belül az emberfélék (Hominida) családjához tartozik. E család egyetlen ma élő faja a homo sapiens. Az állatvilágban, főleg a magasabb rendű törzsekben, általános elv szerint az emberben is, a nemek az egyedek két csoportjára különváltan jelentkeznek." Ez lerövidítve annyit tesz, hogy az ember főemlős, és mint minden főemlős, két nemre, hímre és nőstényre (férfira és nőre) osztható fel.

Az anatómia tehát mindenképpen alapvetően cáfolja a genderelmélet azon érvelését, miszerint tudományos szempontból az emberi faj képes kettőnél több nemet felvonultatni.