A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Orbán újra a kedvező munkaerőpiaci adatokkal büszkélkedett, de továbbra sincs meg az egymillió új munkahely"

Forrás: lakmusz.hu | 2025. február 27.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

2010-es kormányváltás előtti utolsó évhez képest a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma több, mint egymillióval nőtt. 2024-re a különbség már 1 millió 021,7 ezer. Van olyan foglalkoztatási statisztika is, ahol ezt a számot a növekedés mértéke nem éri el, csak megközelíti, de összességében elmondható, hogy sikerült a kitűzött cél, a munkaalapú társadalom elérése felé a legfontosabb lépéseket megtenni.

Forrás: lakmusz.hu | 2025. február 27.

Van-e egymillió új munkahely Magyarországon?

A 2010-es választás előtt Orbán Viktor többször elmondta, hogy a cél egymillió új munkahely teremtése - vagyis, hogy egymillióval többen dolgozzanak. Ezt a sajtó nagy része hitetlenkedve fogadta, az elmúlt években a mondat emblematikussá vált.

Ennek a vállalásnak a sikerét vonta kétségbe a miniszterelnök évértékelő beszéde kapcsán a Lakmusz.¹

Ugyanakkor, ha a számokat megnézzük, azt látjuk, hogy

2023 végére, ha a nemzetgazdaságban alkalmazásban állókat nézzük, sikerült teljesíteni az ambiciózus vállalást. 2009-hez képest 1,01 millió fővel többen dolgoztak Magyarországon.² 2024-re a különbség már 1 millió 021,7 ezerre nőtt.

A 2010-ben munkába álló kormányzat kimondott célja volt, hogy munkaalapra kívánta helyezni a társadalom működését. Vagyis a segély alapú juttatásokat vissza kívánta szorítani, helyet találva a munka világában a korábbi segélyezetteknek.

A 2025. januári európai uniós munkanélküliségi ráta 5,8 százalék, ami másfél százalékponttal rosszabb, mint a magyar 4,3 százalékos eredmény.³

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a teljes munkaerőállományt (foglalkoztatottak és aktív munkakeresők) tekintjük munkaképes embereknek 15 és 74 éves kor között, akkor jelenleg Magyarországon minden 1000 emberből 43, uniós átlagban azonban 58 munkanélkülit találunk.

Célját betöltő közmunkaprogram

Érdemes megemlíteni a közfoglalkoztatási programot, amelynek keretei közt a 2016-os csúcsévben mintegy 200 ezren dolgoztak Magyarországon.

2011-ben a kormány átalakította az addigi háromféle közfoglalkoztatást, és helyette egy egységes rendszer lépett életbe. Költségvetési támogatással előmozdították, hogy minél több ilyen álláshely létesüljön és megemelték a közmunkások bérét is. A cél az volt, hogy segély helyett a munkához szoktassák a résztvevőket.⁴

A munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése, illetve az aktívak számának növekedése mellett a közmunkások száma előbb 200 ezer fölé nőtt, majd 2023-ra 66 ezer főre zsugorodott, ami a reintegrációs politika sikerét mutatja. A program betöltötte célját: a korábban benne résztvevők közül sokan mára munkaviszonyban dolgoznak.⁵

Összegezve kijelenthető, hogy a 2010-es kormányváltás előtti utolsó teljes évhez képest 2023-ra sikerült elérni az egymillió új alkalmazásban állót a nemzetgazdaságban (ha a 15-74 éves népesség teljes gazdasági aktivitását nézzük, akkor ez a szám 2009-hez képest több, mint 800 ezer).⁶ Ezzel együtt sikerült a kitűzött cél, a munkaalapú társadalom elérése felé a legfontosabb lépéseket megtenni.