Nem bezártak, hanem új óvodákat létesítettek az elmúlt években
Az óvodai ellátás minőségével kapcsolatos mérőszámok tekintetében négy fontos mutatót kell figyelembe vennünk, amelyek alapjában véve befolyásolják az ellátás minőségét.
Ezek:
- Az intézmények száma,
- A pedagógusok száma,
- A csoportok száma,
- A férőhelyek száma.
Ezekből a mutatókból három almutató következik, amelyek ennél is pontosabban határozzák meg az ellátás minőségét:
- Az egy csoportra jutó gyermekek száma
- Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma
- A férőhelyek kihasználtsága
Mindezekből kiderül, hogy az óvodai ellátás kérdése semmiképpen sem redukálható lokális intézménybezárások (vagy 1-1 új intézmény nyitására) vonatkozó politikai vitára, ugyanis egy jóval komplexebb témakört jelent az akut eseteknél. Ehelyett tehát érdemesebb tendenciákat vizsgálni.
Magyar Péter március 15-i beszédében például arról beszélt az oktatás kapcsán, hogy (a kormány részéről) "lezüllesztik az oktatást, bezárják az óvodákat, haveroknak játsszák át az egyetemeket."1
A kijelentéshez számadatot vagy példát nem társított a Tisza Párt elnöke, így az országos statisztikák és tendenciákat kell megvizsgálni, azon belül is különös figyelmet fordítani a fent említett mutatókra, hogy pontos képet kapjunk az óvodai ellátás állapotáról.
A KSH adataiból2 kiderül, hogy óvodabezárási hullámot legutóbb a 2006/2007 - 2007/2008-as tanév fordulóján tapasztalhattunk, amikor 138 ellátási hely szűnt meg Magyarországon.
A folyamatot 2013-ban sikerült a visszájára fordítani, és egészen 2020-ig, a Covid-járvány időszakáig dinamikusan emelkedett az óvodai feladat-ellátóhelyek száma. A 2020-as csúcsévhez viszonyítva ugyan a 2023/2024-es tanévben valóban tapasztalható csökkenés az intézmények számában, azonban így is több feladat- ellátóhely működik az országban, mint a fent említett óvodabezárási hullámot megelőzően.
2007-2008-as tanévben 4386 intézmény működött, míg az elmúlt tanévben, azaz a 2023-2024-es tanévben 4577 intézmény működött. Vagyis országosan 191 intézménnyel több működik jelenleg, mint az az utolsó szocialista kormányzati években.
Erős hasonlóságot mutat a pedagógusok számának változása is az intézményszámhoz viszonyítva, e mutatóban is a 2006/2007 - 2007/2008-as tanév fordulóján tapasztalhatunk jelentős csökkenést, amely visszaesést 2013-ra sikerült csak ledolgozni, azóta pedig folyamatosan jóval több pedagógus dolgozik az óvodákban, mint a 2009-2010-es tanévben.
A 2007/2008-as tanévben dolgozó 29920 pedagógus helyett, jelenleg 30478-an dolgoznak az ellátásban. Vagyis itt is növekedés volt tapasztalható, miközben a gyermekszám csökkent.
Szintén cáfolja az ellátási hiányosságokról szóló állításokat a tény, miszerint a csoportok száma a 2023/2024-es tanévben magasabb volt, mint az elmúlt 22 évben bármikor, leszámítva a 2019/2020-as tanévet.
Mintegy hétszázzal több óvodai csoport működik jelenleg hazánkban, mint a 2009/2010-es tanévben. Sőt, a KSH 1990-ig terjedő adattára szerint soha annyi óvodai férőhely nem volt Magyarországon, mint a 2023-2024-es tanévben.
Ezekből a számokból az is következik, hogy a gondozás minőségét közvetlenül befolyásoló mutatók is javultak. A '90-es években nem ritka, 24-25 fős átlagos csoportlétszám a 2023/2024-es tanévre 21,5 főre csökkent. A Pedagógusok Szakszervezetének óvodapedagógus képviselője szerint a 20-23 fős csoportok azok, amelyeket két óvónő és egy dajka megfelelő színvonalon kezelni tud.3
A csoportlétszámnál is fontosabb, hogy a gyermekek mellett pedagógus is legyen. E téren stabilan jól teljesít az óvodai ellátórendszer, hiszen 2013-2014-es tanévet követően, mindig 11 fő alatt van ez a szám, ami az OECD szerint az átlag alatti szám.4 Vagyis a pedagógusoknak kevesebb gyerekre kell egyszerre figyelniük, mint a vizsgált országok többségében. Az egy pedagógusra jutó óvodások számának EU-átlaga 13, OECD-átlaga 14 fő. Vagyis gyakorlatilag alig van olyan óvoda, ahol a dajka mellett ne lenne meg a két óvónő egy csoporton belül.
Végezetül a férőhelyek kihasználtsága az, ami meghatározza, hogy hány intézményre van szükség egy országban. Ha egy óvoda üresen áll, annak fenntartása felesleges költség. A '90-es években ez a kérdés fel sem merült, ugyanis 1990 és 2000 között az óvodák maximális kapacitásukat meghaladó létszámmal üzemeltek, vagyis a férőhelyek kihasználtsága meghaladta a 100 százalékot. Ezzel szemben részben a zsúfoltság nagyot esett a '10-es években, amikor a 2013/2014-es tanévben először bukott a a férőhelyek kihasználtsága a 90 százalékos határ alá. Az intézmények telítettsége azóta tovább csökkent, a 2023/2024-es tanévben már csak 83,4 százalékos kapacitással üzemeltek.
Összességében tehát elmondható, hogy az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt az óvodai férőhelyek és a pedagógusok száma. Az ellátórendszer minősége is sokat javult azáltal, hogy a csoportok és az egy pedagógusra jutó gyermekek száma is csökkent. A férőhelyek kihasználtsága pedig azt mutatja, hogy az elmúlt 15 év férőhelypolitikája jelentős tartalékot képzett a rendszerben, így egy-egy intézménybezárás közel sem veszélyezteti az ellátás biztonságát.
