Bemutatjuk Ursula von der Leyen emberét, aki Ukrajna érdekében tönkretenné a magyar gazdákat

Az Európai Bizottság méregdrágán rendelt meg egy mezőgazdaságáról szóló tanulmányt egy német középkorkutatótól.
A jelentést összeállító Peter Strohschneider erősen kötődik Soros György hálózatához és kapcsolatban áll a nagy multinacionális vállalatokkal.
Tanulmánya szerint termőföldeket kell áthelyezni biogazdasági működésbe, a kieső termelést pedig Ukrajnából, illetve a saját piacon termelt (GMO) gabonával kell pótolni.
Az agrártámogatásokat is módosítani kell a jelentés szerint. A területalapú támogatás helyett a profitképesség alapján segítenék a termelőket. Ezt a megoldást Magyar Péter is támogatta Brüsszelben.
A támogatások kiosztása a jövőben egy civilszervezetek által felügyelt bizottság feladata lenne, nem kormányzati szerveké.
A mintát Ukrajna adja, amely 2014-ben 17 milliárd dolláros hitelért folyamadott az IMF-hez. Ezt két feltétellel kapták meg: a földvédelmi törvény feloldását, valamint a GMO gabonák legalizációját írták elő az országnak.

Megjelenése után óriási vihart kavart a Strategic Dialogue on the Future of EU Agriculture (Stratégiai Párbeszéd az EU Agráriumának Jövőjéről) címet viselő tanulmány. Az anyagot az Európai Bizottság megbízásából állította össze egy Peter Stroschneider nevű középkorkutató történész Megdöbbentő összegért: a 154 napos projekt teljes költsége összesen 149 963,66 euro (60.922.736 forint) volt¹. Érdekesség, hogy Strohschneider napi 973,79 eurós (395.602 forint) díja meghaladta az Európai Bizottság különleges tanácsadói számára szokásosan biztosított maximális 594,22 eurós árat. A kiemelt bérezés egyébként az Európai Bizottság főigazgatói bérszintjének felel meg.

Az összeállításban² viszonylag kevés szakpolitikai javaslat olvasható, inkább politikai szempontból vizsgálja az uniós mezőgazdaság jövőjét. Annak jártunk utána, hogy miért bízhatott meg a Bizottság egy agráripari tanulmány elkészítésével egy, a területhez elvileg nem kötődő középkorkutatót? Kik állnak Strohschneider mögött és hogyan nyer ez az egész ügy globális értelmet?

Ki az a Peter Stroschschneider?

Peter Stroschsneider a Müncheni Egyetem német középkori tanulmányok professzora. Német filológiát, jogot, történelmet, szociológiát és politikatudományt tanult Münchenben, 2006 és 2011 között a Wissenschaftsrat (Német Tudományos és Bölcsészettudományi Tanács) elnöke, 2013 és 2019 között pedig a Német Kutatási Alapítvány (DFG) elnöke volt.³

Az alapvetően filozófiai tanulmányokban jeleskedő kutató ezután pályát váltott, és politikai vonalra lépett át. Egyértelmű állásfoglalás volt ez:

2017-ben ugyanis politikai állásfoglalást tett a Soros Györgyhöz köthető CEU magyarországi tagintézményének ügyében. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) megjelent felhívást⁴ más német tudósok mellett ő is aláírta.

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a CEU nem lesz képes a magyar jogszabályokkal összhangban működni, Strochschneider ismét a magyar kormányt kritizálta. "Kirívóan antiszemitának" nevezte⁵ az intézkedést, amelyet az intézmény "ellehetetlenítéseként" értékelt. A CEU kapcsán a magyar kormányzatot kritizáló szavaiban a középkorkutató az ukrán diákokat külön kiemelte, mint sérülékeny csoportot, ennek a kijelentésnek cikkünkben később komoly jelentősége lesz.

Politikai szerepvállalása itt azonban nem ért véget: a CEU-ügy lecsengésekor "autokratikus cézárizmusként" jellemezte Magyarországot⁶ . Majd a Német Kutatási Alapítvány és az Ukrán Tudományos Akadémia 2017-es elnöki találkozóján kétoldalú egyetértési megállapodást írt alá, amelyek célja "a poszt-totalitárius szindróma leküzdése és az európai értékek, az emberi szabadság és a nyílt társadalom megteremtése".⁷ Soros György ideája, a nyílt társadalom, mint cél egyébként a DFG alapító okiratának preambulumában is szerepel.⁸

Az Ukrán Tudományos Akadémia politikai szerepvállalásának természetére egyébként szintén a szervezet egy 2018-as kiadványából következtethetünk.⁹ Az összeállításban az európai értékek, az emberi szabadság és a nyílt társadalom megteremtésének fontosságát hangsúlyozzák. Ezt követően külön megemlítik, hogy a '90-es években Soros György, a Humboldt Alapítvány és a Max Planck Intézet támogatása mennyire fontos volt számukra.

Stroschschneider a politikai szerepvállalást követően végül 2020-ban került közel az agráriumhoz: a német szövetségi kormány által kinevezett, a mezőgazdaság jövőjével foglalkozó bizottság elnöke lett.¹⁰ Strohschneider tehát nem a jelentés kapcsán került először (közvetett) kapcsolatba az Európai Bizottsággal, és személyesen Ursula von der Leyennel.

Így pedig különösen aggályos, hogy a bizottsági elnök az általános szabályokban megengedettnél magasabb összegért rendelt meg egy olyan tudóstól egy tanulmányt, akivel hivatalán kívüli munkakapcsolatot ápol.

A középkorkutatóként megismert Strohschneider tehát nemcsak a Soros-körökkel áll szoros kapcsolatban, de magával a rekordösszegű megrendelést neki delegáló Ursula von der Leyennel is.

Ha pedig alaposabban megnézzük, hogy kik készítették a jelentést, az is kiderül, hogy valójában a legnagyobb amerikai GMO-vállalatokkal is együttműködött a kutató.

Soros és von der Leyen a GMO pártján

A Strohschneider-jelentés körül egyértelműen kirajzolódnak azok az amerikai multivállalatok, amelyek részt vettek az ukrán agrárium átalakításában, majd privatizációjában, és amelyek egyértelműen a GMO-legalizáció nyertesei.

Közreműködött a jelentés összeállításában a FoodDrinkEurope, amely mögött számos élelmiszeripari óriás mellett ott áll a Cargill is¹¹.

Az a Cargill, amely a három ukrajnai földbirtokos mamutcég egyike. Szintén a csapat tagja volt Michael Gohn az Euroseedstől, amelynek többek között partnere a Syngenta, valamint a Bayer-Monsanto konglomerátum¹². Utóbbi cég azért is rendkívül érdekes, mert egyike annak a három vállalatnak, amely az ukrán földtörvény felszámolását követően részt vett a termőföldek felvásárlásában.

Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert Ukrajna egyértelműen kulcsszerepet kap a Strohschneider nevével fémjelzett tanulmányban. A jelentést összeállító szerzői csapatában nem kevesebb, mint nyolc Ukrajnához köthető személy is található - köztük a jelenlegi ukrán agrárminiszter.¹³

A Syngenta egyébként a Monsanto mellett a géntechnológia másik zászlóshajója, amely már évtizedek óta foglalkozik a GMO gabonák gyártásával. Ez a cég az egyik alapítója a Forum for the Future of Agriculture nevezetű platformnak, amelyet Franz Fischler, az Európai Bizottság volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa alapított és elnököl.¹⁴ A fórum célja, mint azt neve is sugallja, az uniós mezőgazdaság átalakítására való javaslatok megfogalmazása. Ebben pedig a géntechnológiával foglalkozó cégek szerint a GMO gabonáknak jelentős szerepük lesz.

A Forum for the Future of Agriculture-nek Strohschneider is tagja,¹⁵ azonban más ismerős arcokat is találhatunk a platform partnerei között. Köztük a német középkorkutatót felkérő Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.

Peter Strohschneider és Ursula von der Leyen Fotó: Olivier Hoslet / EPA

De tagja a fórumnak az EU Green Deal egyik megálmodója, Frans Timmermans is,¹⁶ ahogy az Open Society egyik klímaaktivistája, Vanessa Nakate¹⁷ is. Rajtuk kívül olyan szervezetek képviseltetik még magukat, mint a WWF, a Johns Hopkins Egyetem, vagy a Cargill és a DuPont, az ukrán földek harmadik nagy felvásárlója.

Egy egész hálózat épült ki arra, hogy a demokratikus intézményrendszerek jogszerűen szervezhessék ki a vállalatoknak a rájuk vonatkozó szabályok kidolgozásának jogát.

Most, hogy tudjuk, kik állnak a jelentés mögött, érdemes megvizsgálni, hogy az pontosan miről is szól. Elöljáróban annyit elárulhatunk: a GMO-óriások, valamint a nemzetközi politikai tevékenységet is folytató civil szervezetek nem tétlenkedtek a javaslatok megfogalmazásakor.

De miről szól a jelentés?

A tanulmány¹⁸ elsősorban éppen a géntechnológiát, illetve az európai agrárium finanszírozását érinti. Ez pedig elsősorban a nagy multivállalatoknak, illetve a fent említett civil szervezeteknek kedvez. Három legfőbb megállapítás a dokumentumban:

a területi alapú támogatásokat fel kell számolni,
az Európai Unió agráriumának csökkentenie kell a hústermelését,
lazítani kell a géntechnológia használatára vonatkozó jelenleg igencsak erős korlátozásokat.

A jelentés először az agrártámogatások alapvető átalakítását javasolja. A közös agrárpolitika (KAP) forrásokból származó támogatásoknak a jelenlegi rendszert meghatározó, területalapú támogatás helyett az egyes gazdálkodók gazdasági tevékenységének "életképességén" kellene alapulnia. Vagyis minél profitábilisabb egy gazdálkodó, annál nagyobb agrártámogatásra számíthat.

A javaslatcsomag értelmében a támogatásokat nem objektív módon, területi alapon bírálnák el, hanem "egy független munkacsoport döntene, amely szociálpolitikai, gazdasági és agronómiai szakértőkből" állna.

Érdemes kiemelni, hogy a jelentés összeállításakor a von der Leyen által felkért szakértői testületben egyetlen gazdaszervezet sem kapott meghívást a tagállamokból. A jelentés alapján az Európai Bizottság az eddiginél nagyobb mozgásteret kapna az agrártámogatási szabályok kialakításában. Sokkal nagyobb beleszólása lenne például abba, hogy melyik tagállam mennyi uniós forrást kaphatna. Sőt,

Von der Leyen nemrégiben azt is bejelentette, hogy 2027-től az uniós pénzeknél is bevezetné a jogállamisági feltételek vizsgálatát.¹⁹

Ez pedig óriási fegyvert adna a Bizottság kezébe, ugyanis a KAP forrásai az uniós költségvetés 30 százalékát teszik ki. Ez azt is jelenti, hogy politikai feltételekhez kötnék az uniós költségvetés mintegy harmadát kitevő támogatások folyósítását.

Az átalakítás jelentős versenyhátrányt okozna azoknak a gazdáknak, akik alacsonyabb termésátlagok mellett végzik tevékenységüket, és ugyanez fordítva is igaz: azok a gazdák járnak a legjobban, akik például génmódosított terményeket termelve, jelentős profitra tesznek szert, relatíve alacsony befektetés mellett. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány a modern géntechnológiák alkalmazását a földtámogatásokhoz hasonlóan a fenntarthatóság zálogának tekinti. A két tényező együttese pedig teljesen átalakíthatja az Európai Unió mezőgazdaságát.

A támogatás átalakítására vonatkozó javaslatcsomag annyira előrehaladott állapotban van, hogy a mezőgazdasági bizottság brüsszeli ülésén is napirendre került.

Magyar Péter, mint a bizottság magyar tagja is felszólalt a vitában, és egyértelműen támogatta az agrártámogatások átalakítását. Magyar akkor a Strohschneider-jelentéshez hasonlóan a területalapú támogatások részleges kivezetése mellett érvelt.

Majd szintén a tanulmánnyal egybecsengő módon megjegyezte, "támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermesztés helyett". Csakhogy, mint arra a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára rámutatott, a területalapú támogatások nélkül a magyarországi vállalkozások 80 százaléka veszteséges lenne²⁰.

Szintén sikerként könyvelhetik el a GMO-vállalatok, hogy a tanulmány azt javasolja: az EU gondolja át kereskedelmi tárgyalási stratégiáját és vizsgálja felül a kereskedelmi megállapodások hatásvizsgálatait. Utóbbi javaslat azért rendkívül érdekes, mert áttételesen azt is célozza, hogy az Unió vizsgálja felül a GMO gabonák importjára vonatkozó szabályozást. Eddig ugyanis csupán két géntechnológiával módosított növényt engedélyeztek termesztésre, Magyarországon pedig ezek sem hozhatók forgalomba. Ugyanakkor amennyiben az uniós közös piac szabályozása jelentősen változik, a magyar piactól is nehezebb lehet távoltartani a géntechnológiával készült élelmiszereket.

Ráadásul az EU vezetése egyébként is hajlik a GMO-legalizáció előremozdítására: Stella Kyriakides, az EU ciprusi, néppárti (EPP) egészségügyi biztosa már 2023 áprilisában azt mondta, hogy "az új géntechnológiával előállított növények segíthetik a fenntarthatóságot. Olyan szabályozási keretet dolgozunk ki, amely határozottan jelzi majd a gazdálkodók, a kutatók és az ipar számára, hogy ez a jövő útja az EU-ban". Strohschneider éppen az ilyen a génmódosításban éllovas cégekkel ápol közeli kapcsolatot a Forum for the Future of Agriculture-ben.

Soros Alex és Ursula von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencia utáni gálavacsora után. Legfontosabb téma: Ukrajna Fotó: MTI

Alátámasztja mindezt a Strohschneider-féle jelentés egy másik pontja, amelyben a Frans Timmermans által jegyzett Green Deal-re hivatkozva ők is javasolják, hogy az uniós termőföldek 25 százalékát biogazdálkodásba kell vonni. Ennek aránya jelenleg csupán 10 százalék, így az átállást követő termelés-kiesés jelentős lehet.

A kieső termelést ezért harmadik országokból származó importtal pótolnák. Kapacitását és földrajzi elhelyezkedését tekintve erre kiválóan alkalmas lehet például az az Ukrajna, amelyben a jelentés összeállításában résztvevő cégek már jelentős befolyást szereztek. Így érnek össze a szálak.

Miért éppen Ukrajna?

Az ukrán agráriumban jelentős befolyást szereztek a fent említett, géntechnológiában éllovas amerikai cégek, mint a Monsanto, a DuPont és Cargill. Zelenszkij elnök 2021-es hatállyal visszavonta az ukrán földvédelmi törvényt, amely papíron lehetetlenné tette az ukrán termőföld 96 százalékának értékesítését. Az intézkedés előzménye, hogy az Euromajdan utáni politikai átalakulást követően Ukrajna az IMF-hez fordult egy 17 milliárd eurós hitelért, amelyet meg is kapott az ország két feltétellel: kivezeti a földtörvényt és legalizálja a géntechnológia alkalmazását az agráriumban.

Ennek előkészítésében a civil szervezetek is szerepet vállaltak, amelyek 2014 után - elsősorban Soros György beavatkozása nyomán - megszaporodtak Ukrajnában.

A Majdant követően a politikai élet első vonalába számos Soroshoz köthető személy került.

Így például a litván származású Aivaras Abromavičius gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter lett, az amerikai-ukrán Natalie Jaresko pedig pénzügyminiszter. A kormányzat mögött működő szakértői háttérintézményeket, mint a SAGSUR (Strategic Advisory Group for Supporting Ukrainian Reforms) vagy a BRDO (Better Regulation Delivery Office) amelyek az Ukrajna új nyugati partnerei által megkövetelt reformok kidolgozásáért és felügyeletéért feleltek, sorban nevezték ki az olyan személyeket, akik Soros György szervezeteihez köthetők. Az ő szerepük, illetve személyi összetételük kulcsfontosságú az ukrán agrárium történetének megértése kapcsán, hiszen ezeknek a szervezeteknek kellett– a 2014-2015-ös IMF-direktívának megfelelően – előkészíteniük az ukrán földtörvény visszavonását. Ezzel teret adva a külföldi befektetőknek, egyúttal pedig a GMO gabonát termelő vállalatoknak.

Ennek nyomán megjelentek az amerikai nagyvállalatok az ukrán agráriumban, felvásárolva az ukrán földek mintegy harmadát.

Ezek a cégek a Forum for the Future of Agriculture-ből már ismert Cargill, DuPont és Monsanto.²¹

Soros egyébként maga is érdekelt az ukrán agráriumban, 2014-ben a der Standard osztrák újságnak azt mondta, hogy komoly potenciált lát az ukrán agráriumban. "Beletennék egymilliárd dollárt. Ennek profitot kell termelnie. Az alapítványom hasznot húzna ebből."²²

A milliárdos nem is tétlenkedett, az Oakland Institute 2022-ben összeszedte²³a legnagyobb ukrajnai földbirtokosokat, ezek között pedig kettő Soros-, és amerikai érdekeltség is található (vastagon szedve) is:

Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik) cégbejegyzés helye: Luxembourg
UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus
MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus
TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA
NCH Capital (290 000 hektár): USA
Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia
Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg
PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia
Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus
Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna²⁴

A harmadik helyen álló, mintegy 360 ezer hektáron gazdálkodó, baromfihús-termeléssel foglalkozó Mironivsky Hliboproduct (MHP) Ukraine vezetője az a Yuriy Kosiuk²⁵, akit Petro Porosenko elnök a tanácsadójává nevezett ki 2014-ben.²⁶ Mint ismert, Porosenko kiváló kapcsolatot ápolt Soros Györggyel, még ki is tüntette a spekulánst az elnöksége alatt.

Petro Porosenko ukrán elnök kitünteti Soros Györgyöt. Fotó: AP

Az amerikai NCH Capital az egyik legnagyobb amerikai magántőke alap, amely egy sor kis- és nagybefektető pénzét kezeli.²⁷ A vállalat részt vett az ukrán földtörvény reformjában is. 2015-ben George Rohr, a cég alapítója és vezérigazgatója részt vett az ukrán elnökkel és az Egyesült Államok államtitkárával folytatott magas szintű találkozókon. Ezeken a találkozókon az IMF-től igényelt 17 milliárdos hitel volt a téma, amelyre az Egyesült Államoktól kért és kapott kétszer egymilliárd dolláros állami garanciát Ukrajna.²⁸ A megállapodás pontos részletei ugyan nem ismertek, de a GMO legalizációja, illetve a földvédelmi törvény lazítása ezt követően kezdődött meg az országban.

Megszűnhet az európai agrárium?

Jól látható, hogy a Stroschschneider által összeállított jelentés éppen afelé mutat, mint ami az elmúlt 10 évben az ukrán agráriumban lezajlott: a kormányzati szervek szerepét gyakorlatilag teljes mértékig NGO-k vennék át, amelyek a nemzetgazdasági szempontok helyett a nagytőkés multinacionális vállalatok konzultatív szerveinek kezébe helyeznék az uniós források mintegy harmadát. Ennek megfelelően az olyan befektetők, mint Soros György korábban Ukrajnában, jelenleg pedig Brüsszelben terjesztik ki azt a tanácsadói hálózatot, amelyek a kormányzati döntéselőkészítésben megkerülhetetlen szerepet kapnának.

A GMO-legalizációs folyamat megindítása egyértelműen az agráripari óriásvállalatoknak kedvez. A profitrátán alapuló támogatási rendszer szintén nem a minőségi, hanem a mennyiségi termelést helyezi előtérbe, így a kisebb volumenben, de jobb minőségben termelő kisgazdákat versenyhátrányba hozza.

Ennek következtében pedig örökre átalakulhat az EU agráriuma, amennyiben a Bizottság zászlajára emeli Stroschschneider jelentését.

Erre jó példa Ukrajna, ahol a földek közel harmadát 3 amerikai illetőségű cég birtokolja, ahogy azt korábban említettük. A háború kitörése utáni évben a búza ára például másfélszeresére ugrott, ezzel jelentős profitot generálva az Ukrajnában tevékenykedő nagyvállalatoknak. Ukrajna közel 4 milliárd dollár értékben exportált csak búzát a The Observatory of Economic Complexity (OEC) szerint²⁹ a háború előtt. Ha ennek csupán harmada kerül a termőföldeket felvásárló amerikai cégekhez, az is éves szinten dollármilliárdos üzletet jelent azoknak, akik az ukrán földtörvény lazításából, valamint a GMO-legalizációból profitáltak.

Talált hamis vagy nem meggyőző híreket? Küldje el nekünk!

Nagyítás

Bemutatjuk Ursula von der Leyen emberét, aki Ukrajna érdekében tönkretenné a magyar gazdákat

Ki az a Peter Stroschschneider?

Soros és von der Leyen a GMO pártján

De miről szól a jelentés?

Miért éppen Ukrajna?

Megszűnhet az európai agrárium?

Külföldről finanszírozzák a magyar Amnesty Internationalt

Újabb hamisítvánnyal támadják a Harcosok Klubját - ez már bűncselekmény

Bemutatjuk Ursula von der Leyen emberét, aki Ukrajna érdekében tönkretenné a magyar gazdákat

Fiatalok és droghasználat: a kormány célja a védelem, nem a büntetés

Vesztett vagy nyert Ukrajna a kurszki offenzívával?

Nincs vége a migránsáradatnak

Hamisítvány az interneten terjesztett Harcosok Kódexe

Mik voltak az orosz-ukrán háború előzményei?

Megint a kormányt támadja a magyar ellenzéket milliárdokkal pénzelő Action for Democracy

Hiába panaszkodnak, nem a magyar 1 százalékos adófelajánlásokból működnek a civil szervezetek

Honnan van több tízmilliárdja Budapestnek, miközben Karácsony Gergely csődhelyzetre panaszkodik?

Obama és Alex Soros vezetésével Lengyelországban gyűlt össze a globalista baloldal