Mi az igazság? Bezzeg-Szlovákia vs. Magyarország

Gyorselemzésünk során a rengetegszer ismételgetett "bezzeg Szlovákia"-toposz mögé néztünk – pár kulcsfontosságú gazdasági mutató segítségével trendeket azonosítottunk.
A mutatók alakulását tekintve kijelenthető, hogy Magyarország mindig a mindenkori szocialista kormányok tevékenysége nyomán maradt le északi szomszédunkhoz képest, amit aztán rendre a Fidesz-KDNP kormányzása alatt sikerült visszafordítani.
Magyarország jobban áll az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson számolt mutató tekintetében, de a helyben maradó nemzeti jövedelmeket is megmutató, bruttó nemzeti jövedelemben is előzzük az északi szomszédunkat.-Arról nem beszélve, hogy a lakásárak és az albérlet árak is alacsonyabbak Budapesten, mint Pozsonyban.

Világbank: 1993-2023, Egy főre jutó GDP¹

Elsőként a GDP (bruttó nemzeti össztermék) egy főre jutó értékének alakulását hasonlítottuk össze a két ország között. Az elsőként bemutatott GDP-mutatónál a statisztika készítői még nem vették figyelembe az árszínvonalak közötti esetleges különbségeket.

A rendszerváltás utáni időszakot megfigyelve az látszik, hogy Szlovákia először 1995-ben ért be bennünket az egy főre jutó GDP-ben, mi pedig pont 2002-re előztük vissza őket.

Az egy főre jutó GDP alakulása, mai dollárárértékben (Forrás: Világbank)

A 2002 utáni kormányok alatt újra nőtt ez a különbség a szlovákok javára, a 2008-as világválság pedig csak bebetonozta ezt a lemaradást. 2010 óta ugyanakkor jócskán faragni tudtunk hátrányunkból: a korábban közel 26 százalékos differencia mára egyszámjegyűvé, 9,6 százalékosra csökkent – a 2000-es évek óta nem volt ilyen alacsony.

Világbank: 1993-2023, Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson²

Még biztatóbb a helyzet, ha a vásárlóerő-paritáson vizsgált, egy főre jutó GDP-értéket (PPP) vesszük szemügyre. A statisztikusok ennél a mutatónál már az adott országok árszínvonalát is figyelembe veszik, és azzal súlyozzák az értékeket.

Az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP alakulása, mai dollárértékben (Forrás: Világbank)

A tendenciák hasonlóak, mint a nominális GDP esetében, de kisebbek az eltérések – illetve vásárlóerő-paritáson mérve mostanra mi kerültünk kedvezőbb helyzetbe.

Szlovákia első nagyobb előzése az MSZP-SZDSZ-kormányok alatti 2005 után történt, ami 2018-ban fordult meg újra Magyarország javára – a két érték csak a világjárvány 2020-2021-es évei alatt ért össze újra.

Hazánk az orosz–ukrán háború 2022 eleji kitörése óta került újra előnybe az egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében.

Világbank: 1993-2023, Egy főre jutó GNI, vásárlóerő-paritáson³

A GNI (Gross National Income, bruttó nemzeti jövedelem) a GDP-hez képest kevésbé ismert mutató, de azért kifejezőbb sok esetben, mert ez a helyben maradó, nemzeti jövedelmeket vizsgálja – ebben az esetben is egy főre kivetítve.

Az egy főre jutó GNI alakulása (Forrás: Világbank)

Lakásárak

Numbeo: Pozsony jóval drágább, mint Budapest⁴

A fentebbi, vásárlóerőn mért GDP-számsorokkal áll összhangban a két főváros ingatlanárai közötti eltérés is. Bár a budapesti – és összességében – a magyar ingatlanárak alakulása is évek óta Európa élvonalában van, a budapesti árak még mindig jócskán elmaradnak a pozsonyi átlagártól.⁵

Átlagos ingatlan-négyzetméterárak USD-ben (eladó belvárosi ingatlanok, Forrás: Numbeo)

A pozsonyi átlagos négyzetméterárak 5889 dolláron, míg a budapestiek 4408 USD-n álltak a Numbeo 2025 áprilisi összeállítása szerint – a szlovák fővárosban tehát a budapesti árakhoz képest fajlagosan egyharmadával többet kell fizetni ingatlanvásárlás esetén.

Numbeo: Pozsonyban az albérletek is drágábbak

A bérleti díjak tekintetében is hasonló a helyzet a két főváros között: Pozsonyban 898 dollárt, Budapesten 713 USD-t kértek átlagban egy belvárosi, egy hálószobás lakásért.⁶