Minden gyermek egészséges élelemhez jut a közétkeztetésben

Magyar Péter, az ellenzék vezére május eleji európai parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy több százezer magyar, és "rengeteg gyermek" nem jut egészséges élelmiszerhez.¹ 

A valóság ezzel szemben az, hogy a jelenlegi kormányzat az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel,² 2016. január 1-től tette lehetővé a rászoruló bölcsődében, mini bölcsődében vagy óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára, hogy ingyenesen jussanak intézményi gyermekétkeztetéshez. 

A szabályozás³ szerint az alábbi feltételek esetében biztosítják a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára az ingyenes étkezést: 

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben⁴ részesül,
ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy
ae) nevelésbe vették;

Vagyis a nagycsaládosok, az alacsony jövedelműek, illetve a tartósan beteg gyermekek is ingyen jutnak gyermekétkeztetéshez, minden ellenkező állítás ellenére.

De a törvény– bizonyos feltételek teljesülése esetén – 50 %-os normatív kedvezményt biztosít a három vagy több gyermeket nevelő családok 1-8 évfolyamban, nappali tagozaton járó gyermekei részére is.⁵ 

Itt akkor jár ingyenes közétkeztetés, ha a diák rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették, vagy fogyatékkal élők intézményében jár.⁶ 

Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a gyerekek a törvény értelmében a bölcsődében reggelihez, ebédhez, tízóraihoz és uzsonnához, míg az óvodában és az iskolában ebédhez, tízóraihoz és uzsonnához jutnak ingyenesen, vagy bizonyos esetben - az általános iskolában - kedvezményesen.⁷

Egészséges vagy sem?

Szintén a jelenlegi kormányzat kezdeményezése volt, hogy a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletben ⁸szabályozta azt, hogy milyen ételeket kell biztosítani a közétkeztetésben. 

Ezekben olyan előírások szerepelnek többek közt, hogy 

• "az egymást követő tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor ételei csak egy alkalommal forduljanak elő."
• "Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, az 1–3 évesek étkeztetése esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell"
• "Bölcsődei, mini bölcsődei étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább három adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább kétnaponta egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie."
• "Napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább két adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie."
•  "Napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább egy adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, a tíz egymást követő élelmezési nap átlagában legalább három alkalommal nyers formában."

Sőt, 2022-től azt is előírja egy kormányrendelet, hogy 2022-től legalább 60 százalékban hazai termékeket kell használni, amelyet 2023-tól 80 százalékra növeltek.⁹

Vagyis még akinek napi egyszeri étkezést biztosít az állam, az is legalább egy adag zöldséghez vagy gyümölcshöz juthat. Ezért sem igaz az az állítás, hogy vannak olyan gyermekek, akik a rászorultságuk okán nem jutnak egészséges élelmiszerhez.

1. 1https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/CRE-10-2025-05-07-INT-2017024474058_HU.html
2. 22015. évi CCXXIII. törvén 21/B. § (1) bezekdés
3. 31997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 21/B
4. 4A törvény értelmében gyermekvédelmi kedveményre az jogosult aki A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) a szociális vetítési alap összegének a 245%-át, ha aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza, ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) a szociális vetítési alap összegének 225%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.
5. 51997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 21/B (2) a)
6. 6A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/B. § (1) bekezdés b)-c) pontjai
7. 7A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (1) bekezdés
8. 837/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
9. 9https://kormany.hu/hirek/novekszik-a-hazai-termekek-aranya-a-kozetkeztetesben