A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

És tudjátok, a rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés."

Forrás: Youtube | 2025. március 5.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Megnéztük azt, hogy a háború hatására, hogyan változtak az energiaárak az európai országokban, és jól látszik, hogy több országban 80 százalék feletti lakossági díjnövekedés volt tapasztalható, mint például Hollandiában. A Századvég Európa Projektjének eredménye szerint a magyar fogyasztóknak jelent a legkisebb tehertételt a közüzemi számlák kifizetése. Nálunk volt a legkisebb az úgynevezett energiaszegénység a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Szalai Szilárd Vezető elemző

Forrás: Youtube | 2025. március 5.

Itt az igazság a magyar rezsiárakról!

Számos kétséges állítás hangzott el a közelmúltban a magyar lakossági rezsiárakról. Valóság az, hogy mind a villany, mind a gáz hazánkban az abszolút legolcsóbb a lakossági felhasználók számára.
Vásárlóerő- paritáson mérve is Magyarországon a legolcsóbb a gáz, villamosenergia terén pedig ötödikek vagyunk a mutatóban.
Megnéztük azt is, hogy a háború hatására, hogyan változtak az energiaárak az európai országokban, és jól látszik, hogy több országban 80 százalék feletti lakossági díjnövekedés volt tapasztalható, mint például Hollandiában.
A Századvég Európa Projektjének eredménye szerint a magyar fogyasztóknak jelent a legkisebb tehertételt a közüzemi számlák kifizetése. Nálunk volt a legkisebb az úgynevezett energiaszegénység.

Néhány nappal ezelőtt, Hódmezővásárhelyen Magyar Péter kijelentette: "És tudjátok, a rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés."

Tényellenőr ezért alaposan utánajárt annak, valóban többet fizetnek-e a hazai fogyasztók az európai átlagnál, ehhez pedig az Eurostat és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatait néztük meg. Továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire elégedettek az uniós állampolgárok az EU eddigi teljesítményével, amelyet az energiaválság kezelése során mutatott. Beszédes a Századvég Európa Projektjének keretében az energiaszegénység vizsgálata is. Ebből ugyanis kiderült, hogy Magyarországon a legkisebb az energiaszegénység.

Brüsszelben terítéken a rezsicsökkentés kivezetése

Azért is került ismét napirendre a rezsicsökkentés, mert október elején Brüsszelben uniós tisztségviselők,

köztük a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt képviselője, Lakos Eszter is az Európai Parlament Ipar, kutatás- és energiaügyi szakbizottságának a COP 29 éghajlatváltozási konferenciájáról szóló véleményét támogatta, amely kifogásolja a lakossági energiatámogatások, vagyis a rezsicsökkentés mértékét és azok kivezetésére szólítanak fel.

Az európai parlamenti képviselő e véleményével nincs egyedül, pártjának elnöke, Magyar Péter egy a saját közösségi oldalán közzétett videóban¹ már korábban is arról beszélt, "az egész rezsicsökkentés jelen formájában egy ordas nagy hazugság (…) Jelenleg, ha az átlagot nézzük, a lakossági fogyasztás átlagárát nézzük, akár az áramnál, akár a gáznál, akkor a magyar emberek már többet fizetnek, mint az európai átlag".

Rezsicsökkentett és lakossági piaci áron is Magyarország a legolcsóbb

A téma feltérképezéséhez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)² nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatát vettük alapul.

A kiadvány szerint az EU-ban a háztartási fogyasztók esetében a villamosenergia-árak 2024 szeptemberében nem hazánkban, hanem Németországban voltak a legmagasabbak.

A pártelnök állításával ellentétben, az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a villany, rezsicsökkentett áron 9,38 eurocent egy kilowatt (KWh) ára, míg Németországban ennek több mint négyszeresét (39,87 eurocent) kell fizetni, a második legdrágább Írországban pedig közel négyszer annyiba kerül (35,97 eurocent) a villany egységára, mint idehaza.

Az Európai Unió országai közül Magyarországon fizetik a legalacsonyabb árat a lakossági fogyasztók a villamos energiáért. Igaz ez a rezsicsökkentett, illetve a lakossági piaci árral számított számlákra is. Forrás: MEKH

A magyarországi árak akkor is az Unió első helyét garantálják, ha egy háztartás a rezsicsökkentés határértéke felett fogyaszt. A magyarországi „teljesen” rezsicsökkentett mértéknek 2523 kWh/év, vagy 210 kWh/hó a felső határa, eddig 36,386 forintot (MVM ), vagyis 9,38 eurocentes egységárat kell fizetni.

A határérték feletti fogyasztási részre vonatkozó 70,1 forintos díjszabású lakossági fogyasztói árral számolva 20 százalékos túlfogyasztás esetén is csak 10,81 eurocentet kell átlagosan fizetni egy kilowatt áramért, ami még mindig az Unió legolcsóbb díjszabása.

A MEKH számításaiból az is kitűnik, hogy ha a gázárakat vizsgáljuk, hazánk ismét a legolcsóbb ország az egész Európai Unióban.

A földgáz ára 2024 szeptemberében Stockholmban és Amszterdamban volt a legmagasabb, Budapesten a legalacsonyabb, utánunk Zágráb és Pozsony következik.

Az Eurostat adatai³ ⁴ szerint egyébként az országos árak is hasonló sorrendet tükröznek (a legdrágább Svédország, a legolcsóbb Magyarország), minimális eltérések a regionális szolgáltatók és a központi árszabályozás miatt fordulhatnak elő az országos és a fővárosi árak között.

Az Európai Unió országai közül Magyarországon fizetik a legalacsonyabb árat a lakossági fogyasztók a rezsicsökkentés határértékéig a földgázért. A lakossági piaci árral számított számláknál pedig az EU második legalacsonyabb díját fizetik a felhasználók. Forrás: MEKH

Ez történik, ha nincsenek rögzített árak és rezsitámogatás

Az EU energetikai piaca, mint az a nominális árakból is látszik, az elmúlt két évben gyakorlatilag kettészakadt: míg a közösség egyes országaiban stagnált, vagy mint hazánkban, csökkent a villamosenergia ára, más országokban megállíthatatlanul növekvő tendenciát mutatnak az energiaárak.

Az Eurostat elemzésében az egyes nemzeti valutákat használva, a szezonális hatások elkerülése érdekében féléves összehasonlításban 2022-ről 2023-ra hasonlították össze az egyes országokat.

Az uniós országok közül tizenháromban nőttek az összárak, további tizenháromban pedig csökkentek (a 2022-es eltérő módszertan miatt a romániai adatokat nem hasonlították össze).

A legnagyobb növekedés Hollandiában (86,3%) volt megfigyelhető az egy évvel korábbi árakhoz képes, a növekedési rangsorban ezt követi Csehország (81,9%) és Lengyelország (26,93%). Érdemes megjegyezni, hogy az árrobbanást részben az árak világpiaci alakulása, részben pedig az ellátási nehézségek sora okozta.

Árváltozás a 2023-as évben

Forrás: Eurostat, 2023.

Századvég Európa Projekt: Az európai emberek elégedetlenek a rezsi ügyében megtett lépésekkel

Minthogy a villanyárak és a gázárak egyaránt kilőttek az elmúlt években, nem meglepő, hogy a Századvég kutatása szerint az európai állampolgárok egyáltalán nem elégedettek az EU árszabályozási politikájával.

A fenti adatsorból kitűnik, hogy Dánián kívül minden uniós országban inkább elégedetlenek az emberek az EU infláció elleni lépéseivel és az energiaárak megfékezésére tett törekvéseivel- vagy azok hiányával.

Mindebből az is következik, hogy az uniós polgárok valójában éppen ellenkezőleg vélekednek, mint az Európai Unió döntéshozói, és élesebb beavatkozást várnak az elszabaduló árak megfékezése érdekében. Ezt világosan aláhúzza az is, hogy a felmérés szerint nincs olyan uniós ország jelenleg, amelyben a többség ne azt gondolná, hogy az EU vezetése, annak hibás politikája okoz energiaválságot a kontinensen.

Szintén árulkodó az Eurobarometer⁵ felmérése, amelyben 13, energiával kapcsolatos kérdést állítottak össze, amelyekben a válaszadók megadhatták, szerintük mit kellene az EU-nak prioritásként kezelnie az elkövetkező öt évben.

Ebből kiderült, az európaiak szerint:

a fogyasztók megfizethetőbb energiaárakhoz való hozzáférésének elősegítése (30%),
az energiafogyasztás csökkentése Európa-szerte (27%), az európai energiaimport csökkentése és az európai energiafüggetlenség növelése (26%),
valamint az innovatív energiatechnológiákba való befektetés (25%) a legfontosabb feladatai az Európai Uniónak.

Magyarországon fordult elő a legritkábban, hogy pénzhiány miatt ne tudták volna befizetni a rezsit

A Századvég Európa Projektje keretében, a tavalyi évben rákérdezett az energiaszegénység alakulására is az európai országokban. Ebből kiderült, hogy a magyaroknál fordult elő a legkevesebbszer - a megkérdezettek arányában - hogy anyagi helyzetük miatt nem tudták volna befizetni a közüzemi számlájukat.

Azok aránya, akikkel előfordult, hogy anyagi helyzetük miatt nem fizették ki rezsiszámlájukat 2023-ban.

Így az állítás, miszerint a rezsicsökkentés "humbug" lenne, nem igaz, hiszen a lakosság számára hazánkban a legolcsóbb az energia ára, és ebből kifolyólag nálunk a legkisebb az energiaszegénység is.