Honnan van több tízmilliárdja Budapestnek, miközben Karácsony Gergely csődhelyzetre panaszkodik?

A fővárosi vezetés több alkalommal is tett olyan kijelentéseket, amelyek Budapest súlyos pénzügyi helyzetére, fizetésképtelenségének veszélyére vagy a közszolgáltatások finanszírozásának ellehetetlenülésére utaltak.

Bár a "csőd" kifejezés jogi értelemben elsősorban gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, a városvezetés a köznyelvi jelentését használva utalt a rendkívül kritikus pénzügyi állapotra.
A Tényellenőr az alábbiakban ismertet néhány konkrét példát azokból az esetekből, amikor a fővárosi vezetés Budapest potenciális csődjéről beszélt, illetve arra hivatkozva elhalasztott beruházásokat vagy megszorításokat vezetett be.

Budapesti csődközeli helyzetek 2020 óta

Karácsony Gergely 2019 októberében vette át a hatalmat a fővárosban és azóta is ő vezeti a várost. Az elmúlt bő öt évben a főpolgármester, illetve más fővárosi vezetők több alkalommal nyilatkoztak úgy, hogy a főváros rendkívül komoly pénzügyi nehézségekkel néz szembe. A Tényellenőr a következőkben tételesen bemutatja ezeket a – többször kifejezetten meghökkentő állításokat is tartalmazó – eseteket.

2020. december: Karácsony Gergely a 2021-es költségvetést a "túlélés költségvetésének" nevezte. Kijelentette, hogy 2021 túléléséhez a fővárosnak szinte teljesen fel kell élnie pénzügyi tartalékait. Arra figyelmeztetett, hogy ha a kormány hozzáállása nem változik, a főváros 2022-ben már nem tudja biztosítani a közszolgáltatásokat.¹
2023. április: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bejelentette, hogy számításaik szerint a főváros már a nyár közepére fizetésképtelenné válhat (júniusra 32,1 milliárd, augusztusra 76,1 milliárd forintos hiányt jósolva), és ha a hiány meghaladja a hitelkeretet, csődbe juthat Budapest. Karácsony Gergely egy "túlélőprogramot" ismertetett, mondván: "Egy intézkedési csomag nélkül már az idei évet sem tudnánk végigcsinálni, és veszélybe került a városi közszolgáltatások finanszírozása." A túlélőprogram részeként bejelentették, hogy a főváros pert indít a szolidaritási hozzájárulás miatt, és nem fizeti meg annak teljes összegét. Továbbá a csomag része volt az is, hogy a NAV-nál kezdeményezik a fővárost érintő adók felfüggesztését és átütemezését, mert "Budapest nem tudja ezeket kifizetni".² ³
⁴2023. december: Karácsony Gergely egy ATV-interjúban úgy fogalmazott a város anyagi helyzetéről, hogy az "a béka ... alatt van".⁵ Helyettese, Kiss Ambrus is elismerte, hogy kiürült a kassza, és a főváros hitelből működik, illetve nincs elég forrás a kisebb fejlesztésekre, felújításokra sem.⁶

2024. december: Karácsony Gergely egy konferencián arról beszélt, hogy Budapest a gazdasági válság mélypontján van. Szaniszló Sándor DK-s frakcióvezető pedig azt állította, hogy a fővárostól behajtani kívánt 89 milliárd forintos szolidaritási adó azt kockáztatja, hogy alapvető szolgáltatások nem fognak működni.⁷

2025. április: Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal Igazgatója kijelentette, hogy "Budapest folyószámlahitelből él, és ez így is lesz az iparűzési adó őszi befizetéséig". Hozzátette, hogy Budapest az év nagy részében szintén folyószámlahitelből fog működni. A mínusz szeptemberig várhatóan 60 milliárdra kúszik fel, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az év végén fizetnek vissza a tervek szerint.⁸

Láthatjuk tehát, hogy Budapest vezetése számos alkalommal hivatkozott pénzügyi nehézségekre, amelyek a főváros fejlesztéseinek elhalasztásához, a szolgáltatások visszafogásához, illetve a város fizetőképességének megkérdőjelezéséhez vezettek. Nézzük is meg, hogy konkrétan milyen megszorításokkal és beruházás-elhalasztásokkal vagy felfüggesztésekkel kell a budapestieknek együtt élniük.

Lánchíd-felújítás és kapcsolódó fejlesztések visszafogása

A Lánchíd 2020-as felújítási terve eredetileg egy átfogó közlekedésfejlesztési program része volt, amely magában foglalta a Váralagút, a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér átalakítását is. A fővárosi városvezetés szerint a projekt valós költsége 10 milliárd forint körül mozgott, míg a Kormány részéről 6 milliárd forint állt rendelkezésre. A finanszírozási hiány miatt a felújítást a főváros jelentősen visszafogta, és csak a hídtest felújítására korlátozták azt, a kapcsolódó tervek (pl. villamos aluljáró korszerűsítése) elmaradtak. Tüttő Kata, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes a felújítás mértékének korlátozása miatt a Kormányt hibáztatta: "A város fejlesztési forrásait a központi kormányzat elviszi. Minden nagyobb beruházást az állammal kell egyeztetni, amely nem kívánja finanszírozni az észszerű közlekedésfejlesztést."⁹

Tömegközlekedési válság és jegyáremelések

2023 szeptemberében a főváros 30 százalékos BKK jegyáremelést jelentett be. A drágulás után a vonaljegy ára 450 forintra, a buszon vásárolt jegy pedig 600 forintra nőtt. Karácsony Gergely ezt a lépést a szintén a Kormány hibáztatásával indokolta:

"Az elmúlt években mindent megtettünk, hogy a kormányzati megszorításokból a lehető legkevesebbet érezzenek meg a budapestiek. [...] most a minimumot léptük meg a biztonságosan működő Budapest érdekében, a jövő érdekében".¹⁰

A főváros úgy döntött, hogy 2025 júniusától kezdődően újra megemelik a jegyárakat. Eszerint a vonaljegy ára 500, míg a buszon vásárolt vonaljegy ára 700 forintra nő.¹¹

Turisztikai és kulturális projektek megszűnése

A Budapest Brand Zrt., amely a város turisztikai promóciójáért felelt, gyakorlatilag megsemmisült. A cég költségvetését drasztikusan visszavágták, mivel a fővárosnak nem volt forrása a fenntartására. Április végén kezdeményezte a főpolgármester a cég megszüntetését.¹²

2025: a "szerény mértékű" fejlesztések éve

Karácsony Gergely a főváros 2025-ös költségvetésének tárgyalása kapcsán elmondta, hogy "beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel ebben a költségvetési tervezetben".¹³ A legnagyobb önkormányzati beruházás a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi tulajdonrészének visszavásárlása, emellett a közösségi költségvetés és a Flórián téri felüljáró felújítása szerepel a tervek között. A köztisztasági fejlesztések (eszközpark megújítása, kukacsere) csak a Budapest Közművek saját forrásaiból valósulhatnak meg, EU-s forrásokra várnak a nagyobb fejlesztésekhez.¹⁴

A fenti előzmények után jelentős megdöbbenést okozott, amikor Karácsony Gergely bejelentette januárban, hogy a fővárosi közműcég, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. él az elővásárlási jogával és 50,9 milliárd forintért megvásárolja a 85 hektáros rákosrendezői rozsdaövezetet. A szóban forgó terület március elején került hivatalosan is a Budapesti Közművek Zrt. tulajdonába, két hétre rá pedig hivatalosan is kifizették a 12,7 milliárd forintot a vételár első részeként.¹⁵ ¹⁶

Konklúzió

Karácsony Gergely hivatali ideje alatt a pénzhiányra való hivatkozások nem csupán retorikai eszközök voltak, hanem konkrét következményekkel jártak: beruházások leálltak, szolgáltatások drágultak, és a város fizetőképessége többször is veszélybe került—azonban az elmondható, hogy tényleges fizetőképtelenség eddig még nem lépett fel. A főváros vezetése a pénzügyi nehézségeket rendszeresen a kormányzati (pénzügyi) támogatás hiányával magyarázza, ugyanakkor az nem világos, hogy Karácsony Gergely és csapata hogyan tervez hozzájutni a város üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges anyagi forrásokhoz, miközben mégis belevágott a sok tízmilliárdos rákosrendezői fejlesztésbe.