Szalai Szilárd Vezető elemző

Miért fontosak a drogellenes törvények?

Sajnos Magyarországon is jelentősen növekedett azok száma, akik kábítószer hatása alatt követnek el bűncselekményeket. Ezzel párhuzamosan a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (például kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése) száma is megnőtt az elmúlt években.¹
A legnagyobb kihívást Budapesten jelenti a kábítószerekkel kapcsolatos bűnözés, lakosságarányosan a fővárosban történik a legtöbb ilyen bűncselekmény² .³
A '80-as évekig visszakövethető adatok szerint az elmúlt évtizedekben tendenciózusan növekedett a droghasználattal összefüggő halálozások száma lakosságarányosan Magyarországon is, de még mindig elmaradunk a világátlagtól. A magyarországi halálozási adat 0,4 fő, míg a világátlag 1,6 fő 100.000 főre vetítve. ⁴
Míg a kormányzat folyamatosan szigorította a drogokkal kapcsolatos büntető szabályozást⁵ , a nemzetközi jogvédő szervezetek, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a fogyasztást támogató dokumentumokat tesz közzé.⁶

Az Alaptörvényben rögzíteni fogják, hogy Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése – jelentette be a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos a rendőrséggel közös sajtótájékoztatón.⁷ A bejelentés komoly politikai⁸ és médiavisszhangot⁹ keltett, és volt, aki "komolyanvehetetlennek" minősítette a szabályozást.¹⁰

Pedig a drogokkal szembeni szigorú fellépés nem új eleme a magyar jogrendnek. 2012-ben a második Orbán-kormány elfogadta Európa egyik legszigorúbb¹¹ drogtörvényét¹² . A törvény már több mint tíz éve fenyegeti börtönnel nemcsak a kereskedőket, hanem azokat a fogyasztókat is, akiket két éven belül egynél többször kapnak el a rendőrök.

Ezt követte 2013-ban a Nemzeti Drogellenes Stratégia elfogadása, amelynek legfontosabb célkitűzése az ország drogmentessé tétele volt 2020-ig¹³ . Azonban, mivel az előállítók rendszeresen változtatnak a dizájnerdrogok összetételén, folyamatosan újfajta kábítószerek kerülnek forgalomba, számottevően megnehezítve ezzel a kábítószerek terjedése elleni küzdelmet.¹⁴ Ezért nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2025-ös évértékelő beszédében külön kitért arra, hogy a drogfogyasztás terén "baj van".¹⁵

A "bajt" elsősorban az jelenti, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedik a drogfogyasztáshoz kötődő halálesetek száma Magyarországon. Bár nemzetközi összehasonlításban hazánk a drogproblémával kevésbé érintett országok sorába tartozik, a tendenciák negatív képet festenek. Az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint¹⁶ hazánkban 100 ezer halálesetből 0,4 köthető drogfogyasztáshoz. Itt érdemes megjegyezni, ezzel az adattal Magyarország a legalacsonyabb mutatót produkálja az Európai Unió országai közül.

A hagyományosan liberális drogpolitikát követő Portugáliában¹⁷ és Hollandiában¹⁸ ez az arányszám kereken 1 százalék.
Míg a marihuána birtoklását széles körben nem régen legalizáló¹⁹ Németországban ennek is közel kétszeresét teszi ki a halálos áldozatok száma, 1,9-es mutatóval.
Az EU legrosszabb mutatóját Finnország produkálja (5,1, a magyar szám tizenháromszorosa), amelynek büntető törvénykönyve ugyan tiltja a drogok használatát, de egy 2001-es eljárási módosításnak köszönhetően jellemzően legfeljebb pénzbírsággal sújtják a narkotimukat használókat²⁰ .

Az IHME adatai szerint a lazítást követően az országban másfélszeresére ugrott a halálesetek arányszáma²¹ .

A fenti példák jól mutatják, hogy a legalizáció, illetve a szabályok bármilyen szintű lazítása nem eredményezi az általános egészségügyi helyzet javulását, épp ellenkezőleg, ennek hatására romlanak a halálozási statisztikák.

Nincs ellenszer a szintetikus szerekre

Az ENSZ kábítószerrel és bűnüldözéssel foglalkozó szervezete, az UNODOC 2023-as jelentése²² szerint a kábítószer-használattal összefüggő globális halálesetek számát 2019-ben körülbelül 500 000-re becsülték, ami 17,5 százalékkal több, mint 2009-ben. A halálozások egyik fő oka nem is közvetlenül a drogok túladagolása, hanem a hepatitis C-vel összefüggő májbetegségek, ezek a kábítószer-használattal összefüggő halálesetek több mint felét teszik ki. Természetesen önmagában a fogyasztás is halálos lehet, a kábítószer-túladagolás a kábítószerrel összefüggő halálesetek negyedét okozza. Nem orvosi felhasználás esetén továbbra is az opioidok okozzák a legtöbb halálesetet. Globális szinten a közvetlen kábítószerrel összefüggő halálesetek kétharmada az opioidok miatt következik be.

Az opioidok a kábítószerek egy olyan csoportját képezik, amelybe beletartoznak mind a legális, vényköteles – gyakran fájdalomcsillapításra használt – gyógyszerek, mind pedig bizonyos tiltott szerek. Az opioidok lehetnek az ópiummák származékai (természetes opioidok), vagy pedig laboratóriumban, szintetikusan állítják elő őket (szintetikus opioidok)²³ . Utóbbi kategóriába esik a közismert herbál, és az egyéb szintetikus drogok.

Az ENSZ jelentése szerint a szintetikus drogok elterjedése annak köszönhető, hogy olcsón előállítható, és könnyen kijátszható vele a drogellenes szabályozás: előállításához nem kellenek hatalmas földterületek, az előállító laborokat pedig lelepleződés esetén könnyen költöztetni tudják a bűnbandák. Ráadásul az összetétel módosításával a drogellenes törvények is kijátszhatók. Így nem meglepő, hogy a szintetikus opioidok előállítása a szegényebb régiók mellett a közepes jövedelmű, egyébként stabil jogrenddel rendelkező országokban is megjelent.

A jelentés szerint a fogyasztókra ugyanakkor a "hagyományos" drogoknál is nagyobb fenyegetést jelent az ilyen szerek használata, ugyanis nem léteznek bevett terápiás eljárások, ellenszerek és kezelési módok az ismeretlen tartalmú szerek mellékhatásai ellen²⁴ . Ez magyarázhatja azt is, hogy miért emelkedik a halálos áldozatok száma az olyan országokban is, ahol egyébként a szigorú szabályozás miatt illegális bármiféle tudatmódosító szer használata.

Veszélyben van Magyarország?

Magyarországon a drogfogyasztáshoz kötődő egészségügyi adatokról a KSH csak a kábítószer-fogyasztás okozta mentális és viselkedészavar miatt egészségügyi ellátásban részesülők számára vonatkozó statisztikát közöl, amelyből kiderül, összességében javuló tendenciát mutat a kezeltek száma²⁵ .

A problémát elsősorban nem ez, hanem a bűnügyi statisztikák jelentik. Ezekből ugyanis kiderül, hogy kilengésekkel ugyan, de stabilan magas szinten maradt a "kábítószeres bűncselekmények" száma. Ebbe beleértendő minden olyan tényállás, amelyet a Büntető Törvénykönyv büntetni rendel, vagyis tartalmazza a kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekményeket²⁶ .

Ezzel együtt a kábítószer hatása alatt álló bűnelkövetők száma is megugrott az elmúlt években. Míg a Btk. 2012. évi szigorítását követően, 2013-ban 3831 ilyen elkövetőt regisztráltak, 2022-ben már 9410 ilyen elkövetőt azonosítottak. Ez az adat a legutóbbi adatszolgáltatás évében, 2023-ban sem esett vissza a korábban "megszokott" 3-5 ezer közötti tartományba, 8662 elkövető állt tudatmódosító szer befolyása alatt bűnelkövetés idején²⁷ .

A droghasználathoz kötődő bűncselekmények terén különösen súlyos a helyzet a fővárosban, ahol mind a kerületi²⁸ , mind a Fővárosi Önkormányzat hatáskörében²⁹ folyamatosan igyekeztek lazítani a szigorú törvényi előírás jelentette kereteken. A főváros önálló drogstratégiát³⁰ is elfogadott, amelynek fókuszában az "ártalomcsökkentés", vagyis a drogfogyasztás kontrollált, hallgatólagos támogatása áll.³¹

Nemcsak politikai, hanem jogi támogatást is kapnak a drogfogyasztók Magyarországon. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet például rendszeresen tájékoztatja a szerhasználókat a felelősségre vonás következményeinek enyhítésére, esetleg elkerülésére vonatkozó információkkal. Legfrissebb ilyen kiadványuk 2025 februárjában frissült, és célja, hogy a droghasználó tettenérés esetén "megfelelő döntésekkel biztosítsa az ügy számára lehető legkedvezőbb végkimenetelét".³²

A liberális drogpolitika következményei világosan kiütköznek a számokban: az ország egyetlen régiójában sem történik megközelítőleg sem annyi kábítószeres bűncselekmény, mint a fővárosban. Igaz ez a bűncselekmények számszerű darabszámát tekintve, de ezer főre vetítve is.

A Tényellenőr a KSH adatain³³ ³⁴ alapuló számításai szerint ezer főre vetítve:

Budapesten 1,42,
a Dunántúlon 0,8,
az Alföldön és Észak-Magyarországon 0,46,
Pest vármegyében (Budapest nélkül) 0,45 kábítószeres bűncselekmény történt 2023-ban.

Ha arányosítani akarjuk a vizsgált népességszámot Budapest és a vidék között, akkor a kábítószeres bűncselekményekkel jóval kevésbé érintett Pest megyét Budapesthez véve is 0,99-es arányszám adódik, ami még mindig sokkal magasabb, mint bármely másik régió adata.

A Nemzeti Drog Fókuszpont archív adatai szerint a halálozási rátában is élen jár Budapest³⁵ . Egymillió főre vetítve, népességarányosan 12,9 eset történt a fővárosban 2021-ben droghasználat miatt, ami több mint a duplája a vidék 5,6 eset / egymillió fős adatának. Összességében tehát lakosságarányosan kétszer annyian halnak meg droghasználat miatt Budapesten, mint vidéken. Ez a mutató egyébként erős korrelációt mutat a kábítószeres bűncselekmények megoszlásához (1,42/ ezer fő Budapesten, 0,55/ ezer fő vidéken).

Összességében tehát elmondható, hogy Magyarországon bár az európai átlagnál alacsonyabb a szerhasználathoz kötődő halálozás aránya, riasztó tendenciákat tapasztalhatunk. E tendenciák egyik motorja Budapest, ahol aránytalanul magas a kábítószeres bűncselekmények száma a vidékhez képest. A nemzetközi példák alapján a droglegalizációban élen járó országok egyáltalán nem eredményesek az "ártalomcsökkentésben" és jóval magasabb halálozási rátát regisztrálnak, mint a szigorú drogpolitikát folytató Magyarország. Országon belül is hasonló tendenciákat láthatunk: míg a hagyományosan liberálisabb drogpolitikát folytató fővárosban kiugróan magas a kábítószeres bűncselekmények aránya, valamint a halálozási ráta, vidéken jóval kevesebb kábítószeres bűncselekményt és halálesetet regisztráltak.