Vesztett vagy nyert Ukrajna a kurszki offenzívával?

Ukrajna és Oroszország teljesen ellentétes tárgyalási pozíciót képvisel a háború kezdete óta, ez pedig alapjaiban meghatározza a fronthelyzetet.
Oroszország a már megszállt területeket akarja megtartani, és közben katonai nyomást helyez az ukrán vezetésre. Így a gyors békekötésben érdekelt, de a fegyverszünetben nem.
Ukrajna már megszállt területeket akar nyomás alatt álló, kisebb seregével felszabadítani, így érdekelt lenne egy hosszabb fegyverszünetben, végleges rendezésben azonban nem.
Ennek megfelelően Ukrajna harctéri stratégiáját a politikai célokhoz igazította, tárgyalási alapként a kevéssé védett kurszki területek egy részére vonult be.
Zelenszkij elnöknek nem titkolt terve volt, hogy Kurszk Oblasztot az orosz hadsereg által megszállt területekre elcserélve csikarja ki azt a sikert, amelyre a harcmezőn nem képes az ukrán hadsereg.
Ugyanakkor a kurszki offenzíva aránytévesztésen alapult, amelynek következtében az ukrán vezetés jelenleg nehezebb helyzetben van, mint a betörés előtt volt.
Oroszország úgy ült május 15-én a béketárgyaláson az asztalhoz, hogy közölte: az ukránoknak feltételek nélkül kell tárgyalniuk.

Oroszország és Ukrajna 2022 márciusa¹ után ismét közvetlen béketárgyalásokat folytatott május 15-én Isztambulban² . A tárgyalások ténye önmagában komoly előrelépést jelent a konfliktusban. Mindössze néhány nappal az isztambuli találkozót megelőzően, május 10-én az Európai Unió vezető országaiból álló "hajlandók koalíciója" ultimátumot adott Oroszországnak, hogy egyezzen bele az Egyesült Államok és Ukrajna által összeállított 30 napos fegyverszünetbe, különben a nyugati hatalmak újabb szankciókat vezetnek be az orosz gazdaság gyengítése érdekében. Oroszország az ultimátumot méltatlannak találta és elutasította, így folytatódtak az Ukrajna elleni támadások³ , miközben a felek a békéről tanácskoznak.

A béketárgyalások és a tűzszünet között ugyanis az orosz politika elvi különbséget lát: míg az orosz vezetés konzekvensen⁴ hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra⁵ , a hosszabb tűzszüneteket, így a legutóbbi 30 napos fegyvernyugvás ötletét is elvetették. A kormányzat szerint ugyanis egy ilyen megszakítás csak annyi eredménnyel járna, hogy az ukránok lélegzetvételhez juthatnának, és újra rendezhetnék soraikat⁶ . Ez értelemszerűen az ellenséges hadviselő félnek nem érdeke.

Ukrajna ehhez képest a konfliktus során fordított álláspontot képviselt. A rövidebb tűzszüneteket, így a karácsonyi fegyvernyugvást elutasították⁷ , ahogy a tárgyalásokat definíciószerűen kerülte az ukrán kormányzat, tekintve hogy a hivatalos háborús célja Zelenszkij kabinetjének az Oroszország által megszállt területek felszabadítása, beleértve a 2014-ben annektált Krímet⁸ .

Zelenszkij elnök ebben a szemléletben hirdette ki 2024 végén ötpontos győzelmi tervét⁹ :

Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz (ez hadban álló ország számára nem lehetséges- a szerk.)
A nyugati szövetségesek a korábbinál nagyobb volumenben fegyverzik fel Ukrajnát, különös tekintettel a légvédelemre.
Elrettentés.
Stratégiai gazdasági megállapodások a Nyugattal, például a ritka földkincsek koncessziója az Egyesült Államokkal¹⁰ .
A háború után az Európában állomásozó egyes amerikai katonai kontingensek cseréje tapasztalt ukrán egységekre.

Az elnök kommunikációjából és a győzelmi terv (amely inkább egy győzelem utáni terv benyomását kelti) alapján jól látható, hogy Ukrajna elsősorban a hadászati rendezésben látja Oroszország legyőzésének kulcsát, és nem a diplomáciai rendezést tartja célravezetőnek. Ebben az esetben azonban a katonai célmeghatározások kényszerűen a politikai célkitűzésekhez igazodnak, hiszen a politikai célokat csak meghatározott, nevesített katonai célok elérése, nevezetesen a megszállt területek felszabadításával érhetők el. Ennek egyenes következménye, hogy a hadjáratokat annak megfelelően kell megtervezni, hogy azok maximális eredményt érjenek el.

Miután az orosz hadsereget 2024 nyarára sem sikerült kiszorítani a megszállt területekről, az ukrán kormányzat nem titkoltan¹¹ potenciális tárgyalási helyzetének javítása érdekében offenzívát indított Oroszország nemzetközileg elismert határain túlra. Ezzel kis részben áthelyezte a konfliktust orosz földre. 2025 februárjában Zelenszkij elnök kijelentette, azt tervezi, hogy felajánlja Oroszországnak az ukrán erők által elfoglalt oroszországi kurszki területeket a Moszkva által megszállt ukrán területekért cserébe, ha leülnek tárgyalni a háború befejezéséről¹² . Hogy pontosan mely területekre gondolt az elnök, nem közölte, ugyanakkor csupán néhány nappal később már arról beszélt, a Krím visszafoglalása már nem reális cél¹³ .

Néhány héttel később az is kiderült, hogy a kurszki alku kudarcos elképzelés volt. Március elején az orosz vezetés bejelentette az ukránok által a régióban elfoglalt legnagyobb város, Szudzsa visszafoglalását, illetve az ukrán csapatok kiverését a területről. Előbbit az ukránok is elismerték, utóbbit azonban nem¹⁴ . Ugyanakkor az ukránok érvelése, miszerint tartják magukat Kurszkban, legfeljebb technikailag igaz. A béketárgyalás napján, május 15-én az aktuális fronthelyzetről szóló jelentés szerint¹⁵ egy hozzávetőlegesen 4 négyzetkilométeres erdősávot tart megszállás alatt az ukrán hadsereg. Alkualapnak azonban ez már aligha tekinthető.

Pedig a nyugati sajtó egyenesen a győzelmi receptként¹⁶ aposztrofálta az akciót 2024 őszén. A CNN szerint siker volt az akció¹⁷ , az Economx szerint az orosz medve Achilles-sarkát találta el Ukrajna¹⁸ , a BBC beszámolója szerint azonban a területről kivont ukrán katonák sokkal inkább "horrorfilmként" emlékeznek arra a mészárlásra, amelyet a gyenge utánpótlással rendelkező csapataik átéltek a három oldalról körülzárt területen¹⁹ .

A Kyiv Independet beszámolója szerint²⁰ az ukrán csapatok visszavonulása tavaszra "elkerülhetetlenné" vált: Ukrajna technikai felszerelések tekintetében - 2025. február vége és március közepe között – a kurszki területen kétszer akkora veszteséget könyvelhetett el, mint Oroszország. A lap írásából ugyanis kiderül, Ukrajna 122 gépesített egységet veszített, míg Oroszország mindössze 51-et. Az egész hadművelet során sem volt jobb az ukrán csapatok teljesítménye, az Oryx nevezetű katonai információs csatorna gyűjtése szerint a teljes veszteséglista Kurszkban 790 gépesített egység ukrán oldalon, 740 az orosz félnél²¹ . Tekintve, hogy Ukrajna részéről ez egy támadóakció volt, amely végül a megszállt területek feladásával végződött, egyértelmű vereségnek tekinthető.

A személyi veszteségekről pontos adat nem ismert, Ukrajna ugyanis csak az orosz veszteségeket kommunikálja, Oroszország pedig ritkán tesz közzé bármilyen adatot a veszteségekről. Ugyanakkor az ukrán vezérkar április 26-án arról adott jelentést, hogy Oroszország 62 ezer 400 katonát (25.200 halott, 36.200 sebesült és mintegy ezer fogságba esett) veszített Kurszkban a tavalyi offenzíva kezdete óta²² . Amennyiben a gépesített állomány veszteségei arányosságot mutatnak a személyi állomány veszteségeivel, okkal feltételezhetjük, hogy ezek alapján az ukrán veszteségek a 70 ezer főt is megközelíthetik. Igaz, a BBC fent idézett beszámolója²³ szerint mindössze 12 ezer katona vett részt ukrán oldalról a kurszki régióban folyó harcoknak. Ezt a számot azonban a felvonultatott gépesített erők, harckocsik és csapatszállító járművek számának fent részletezett ismeretében érdemes fenntartásokkal kezelni. Árulkodó például, hogy az oroszok jóval kevesebb (78) gyalogsági csapatszállító járművet mozgósítottak, mint az ukránok (377)²⁴ . Feltételezhető, hogy ezeket az eszközöket az ukránok nem legénység nélkül mozgósították a kurszki régióban, amennyiben pedig ez igaz, jelentősen nagyobb személyi állományt vethettek be a területen.

Mint azt már korábban említettük, ezek a veszteségek elsősorban nem katonai, hanem politikai megfontolások következményei. Az Institute for the Study of War elemzése szerint²⁵ a kurszki támadás nem stratégiailag fontos területeket célzott, hanem politikai és információs nyomást gyakorolt a Kremlre. A jelentés kitér arra is, hogy Zelenszkij elnök kifejezetten a béketárgyalási pozícióit kívánta erősíteni egy látványos győzelemmel, azonban a visszavonulás és az eszközök tekintetében mindenképpen magasnak nevezhető veszteségek összevetésében a hadjáratot kudarcnak tekinthetjük mind katonailag, mind politikailag.

Az orosz fél részére az ukrán tárgyalási pozíció gyengülése, illetve visszatérése a status quo állapotába tulajdonképpen sikerként is elkönyvelhető. A május 15-i béketárgyalásra ráfordulva Jurij Uszakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója arról beszélt, az ukránoknak bele kell egyezniük a feltételek nélküli tárgyalásokba²⁶ . A találkozó létrejötte arról árulkodik, az ukrán vezetés ezt elfogadta.

Uszakov arról is beszélt, hogy a tárgyalások során a 2022-es, félbeszakadt egyeztetések fonalát kell felvenni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is tartja magát a követeléseihez.

Ezek²⁷ :

az ukrán csapatok kivonása Oroszország minden régiójából,
a megszerzett orosz területek elismerése,
Kijev NATO-tagság iránti kérelmének elutasítása,
az Oroszország elleni nyugati szankciók feloldása,
az orosz nyelvű ukrán állampolgárok jogainak teljes körű biztosítása.

Zelenszkij elnök már a kurszki területek elvesztése előtt is arról beszélt, nem reális cél a Krím visszaszerzése, az offenzíva kudarca pedig újabb kompromisszumokra kényszerítheti az ukrán kormányzatot. Így tehát nem csupán katonai, de politikai értelemben is fiaskóval végződött a kurszki betörés.

Összességében tehát elmondható, hogy a komoly politikai várakozások és a jelentős médiavisszhang ellenére sem katonai, sem politikai értelemben nem járt sikerrel a kurszki offenzíva. Éppen ellenkezőleg: Ukrajna saját jelentései szerint is ebben a csatában szenvedte a legsúlyosabb veszteségeket anélkül, hogy a terület megszállása bármiféle tárgyalási alapot jelentene az ukrán vezetés számára.

Talált hamis vagy nem meggyőző híreket? Küldje el nekünk!

Nagyítás

Vesztett vagy nyert Ukrajna a kurszki offenzívával?

Újabb hamisítvánnyal támadják a Harcosok Klubját - ez már bűncselekmény

Bemutatjuk Ursula von der Leyen emberét, aki Ukrajna érdekében tönkretenné a magyar gazdákat

Fiatalok és droghasználat: a kormány célja a védelem, nem a büntetés

Vesztett vagy nyert Ukrajna a kurszki offenzívával?

Nincs vége a migránsáradatnak

Hamisítvány az interneten terjesztett Harcosok Kódexe

Mik voltak az orosz-ukrán háború előzményei?

Megint a kormányt támadja a magyar ellenzéket milliárdokkal pénzelő Action for Democracy

Hiába panaszkodnak, nem a magyar 1 százalékos adófelajánlásokból működnek a civil szervezetek

Honnan van több tízmilliárdja Budapestnek, miközben Karácsony Gergely csődhelyzetre panaszkodik?

Obama és Alex Soros vezetésével Lengyelországban gyűlt össze a globalista baloldal

Minden gyermek egészséges élelemhez jut a közétkeztetésben