A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél"

Forrás: Portfolio | 2025. április 15.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

A cikkben foglalt mindkét állítás félrevezető, hiszen részadatok alapján közöl konklúziót. A nemek közti jövedelmi egyenlőtlenség első számú eredője a nők és férfiak munkában töltött szolgálati idejéből fakad, a nők átlagosan közel 4 évvel kevesebbet töltenek szolgálati jogviszonyban, mint a férfiak, köszönhetően a Nők40 programnak. A munkabérektől való "leszakadás" pedig két helyen is torzít: egyrészt figyelmen kívül hagyja a munkabérek emelkedéséhez kötődő valorizációs szorzókat, másrészt azt a tényt, hogy Magyarországon európai viszonylatban is kiemelkedő a nyugellátások helyettesítési rátája.

Forrás: Portfolio | 2025. április 15.

Mi az igazság a nyugdíjak és a bérek viszonyáról?

Idén is emelkedtek a nyugdíjak, ahogy az átlagkereset mértéke is, ugyanakkor egymástól eltérő mértékben. A két mutató között a Portfolio húzott párhuzamot kijelentve, leszakadt az átlagnyugdíj az átlagkeresetektől. Állításuk szerint kifejezetten rossz helyzetben vannak a nyugdíjas nők, akiknek a körében 2023 és 2025 között 0,8 százalékkal csökkent a nyugellátásuk relatív értéke férfi társaik nyugdíjához képest. A lap elemzése szerint a a nők átlagnyugdíja csupán 85,3 százaléka a férfiak nyugdíjának.¹

Bár e mutatók valósak, a különbségek valójában nem a nemek közti egyenlőtlenségnek tudhatók be, pontosabban inkább pozitív diszkrimináció következményei, semmint negatív. A nők ugyanis- ahogy arra a lap is rámutat- átlagosan 4,7 évvel kevesebb szolgálati idő után vonul(hat)nak nyugdíjba.

A feltételes mód ebben az esetben annak szól, hogy a 2011-ben induló² Nők40 programnak köszönhetően a nők 65 éves koruk előtt is választhatják a nyugdíjazást, amennyiben a teljesítették a 40 éves jogosultsági viszonyt (amelyből 32 évnek kell keresőtevékenységnek lennie).³

Ebből kifolyólag ma Magyarországon 42 ezer 60 év alatti nyugdíjas nő van, míg férfiak nem találhatók ebben a korosztályban (ami a hagyományos, öregségi nyugellátást illeti). Vagyis összességében a nyugellátások közti átlag 14,7 százalékos különbséget érdemes úgy értelmezni, hogy a nők átlagosan 12 százalékkal rövidebb szolgálati idő mellett vonultak nyugdíjba 2025 januárjáig.

Az átlagbér nem ellensége az átlagnyugdíjnak

A Portfolio elemzésének másik fő pontja szembeállította az átlagkereseteket az átlagnyugdíjakkal. Ennek azonban semmi értelme, ugyanis a két összeg hosszú távon együtt mozog. Ráadásul a kérdés ennél összetettebb, és leegyszerűsítve is két tényezőre bontható.

Egyfelől, aki többet keres, annak a magasabb járulékfizetés miatt főszabály szerint a nyugdíja is több lesz. Ez alól kivételt jelentenek a speciális adózási formában dolgozók (pl. EKHO), vagy a különleges adózási formában (pl. KATA) vállalkozó személyek. Ennek oka a jogosultság megváltásának mértéke az adófizetés okán (több járulék=magasabb nyugdíj). Az átlagkeresetek növekedésével tehát a későbbiekben nyugdíjba vonulók maguk is (átlagosan) magasabb nyugdíjra számíthatnak.

Másfelől a nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós (értékkövetési) szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. Ezt 2025-ben is emelni rendelik, annak mértékét a 2024-es átlagbérhez igazítják, ami 13,3 százalékos növekedést jelent a nyugdíjaknál azok számára, akik ezután vonulnak nyugdíjba.⁴

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az értékkövetési mutató miatt önmagában az átlagbérek emelkedése is hajtja a nyugdíjak növekedését, ha jövőbe mutató tendenciákat figyelünk. A nyugdíjak és az aktív keresetek közötti szakadékot ezért nem a két összeg nominális összehasonlítása mutatja be összemérhető módon, hanem a helyettesítési ráta. A Portfolio cikkében ezt a tényezőt azonban nem mutatta be.

Európa élvonalában vagyunk a helyettesítési rátában

A keresetek és a nyugdíjak értékének összehasonlítását tehát a helyettesítési ráta vizsgálatával kaphatjuk meg, amely megmutatja, átlagosan az aktív kori kereset hány százalékát kapja meg ellátásként a nyugellátásban részesülő. Ez a mutató a már nyugdíjas állományban lévők ellátását nem tudja összemérni az aktív korúakkal, ez az összehasonlítás azonban a nyugdíjak inflációkövető indexálása miatt egyébként is értelmezhetetlen. Az inflációkövetés miatt ugyanis ezek az ellátások automatikusan megőrzik az illető nyugdíjazásakor elérhető vásárlóerőt.

E tekintetben 2024-ben (is) Európa élvonalában volt Magyarország. A férfiak és nők összesítve 77 százalékos helyettesítési rátával számolhatnak, amelynél jobb mutatót csak Luxemburg, Olaszország és Spanyolország produkált az Eurostat áprilisi adatközlése alapján.⁵ Érdekesség, hogy hazánk esetében ez a mutató 97 százalék volt 2022-ben. A magas helyettesítési ráta és az inflációkövető nyugdíjpolitika egyúttal azt is jelenti, hogy aki magas keresettel vonul nyugdíjba, annak a nyugdíja tartósan magas vásárlóerővel fog rendelkezni.

Nyugdíjak helyettesítési rátája az EU egyes országaiban. Forrás: Eurostat 2025. április

És ha már szóba került a nemek közti egyenlőség, azt is érdemes leszögezni, hogy 2024-ben az EU egy országában sem számíthattak a nők olyan helyettesítési rátára, mint Magyarországon: a fizetésük 76 százalékával számolhattak nyugdíjasként. Összehasonlításképp a nők esetében ez a mutató Belgiumban 46 százalék, Dániában 48 százalék, Horvátországban pedig mindössze 34 százalék.⁶

Összességében tehát a nemi egyenlőtlenség sokkal inkább van jelen a nyugdíjak tekintetében Európa más országaiban, a fennálló különbségek jórészt a nők rövidebb szolgálati idejének tudhatók be, semmint valamilyen megkülönböztetés következményének. Szintén hamis ábrázolás, miszerint az átlagkeresetek szemben állnának az átlagnyugdíjakkal, hiszen a nyugdíjasok juttatásainak vásárlóerejét az inflációkövető indexálás egyébként is biztosítja, a nyugdíjazás előtt állók számára pedig a magasabb kereset magasabb nyugellátással kecsegtet.