Szalai Szilárd Vezető elemző

Sokmilliárdot költött a magyar kormány a gyermekvédelmi rendszerre, és teljesen átalakította

Az Európai Bizottság elismerte, részben a gyermekvédelmi törvény miatt nem folyósítja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. A jogszabályt kritizáló uniós intézmények képviselői 2024 őszén egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a gyermekvédelmi törvény visszavonását várják a kormánytól.
Az elmúlt 14 évben száznál is több intézményt újított fel az állam, és az önkormányzatok. Mintegy 5,36 milliárd forintot költöttek gyermekvédelmi intézmények felújítására.
A magyar ellenzék egy-egy kiragadott példa alapján kritizálja a teljes gyermekvédelmi rendszert.
A gyermekvédelmi rendszer azonban sokkal komplexebb, mint csupán az épületek állapota: jelentős összetevő az is, hogy milyen anyagi helyzetben vannak a befogadó, ill. gyermeket tervező, nevelő családok.
A gyermeket érintő támogatások másfélszeresükre nőttek az elmúlt 10 évben.

Egyedülálló a magyar gyermekvédelmi törvény, de ez nem mindenkinek tetszik

A magyar gyermekvédelem komplexebb, mint más országokban. Ennek egyik oka, hogy nem csupán ellátórendszerből, illetve azt szabályozó jogszabályokból áll, hanem egy tágabb, kiterjesztő jogi keretet kapott a 2021-es (második) gyermekvédelmi törvény elfogadásával. Erre a második jogszabályra azért volt szükség, mert az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény, vagy röviden Gyvt. elsősorban adminisztratív, a gyermekvédelmet leíró jellegű jogszabály.

A Gyvt.¹ és a hozzá tartozó, azonos évi kormányrendelet meghatározza többek között a gyermekvédelmi jelzőrendszer elemeit (védőnő, pedagógusok, stb.) és azok jelzési kötelezettségét, amennyiben a gyermek súlyos elhanyagoltságát, vagy veszélyeztetését érzékelik. A jelzőrendszer értesítésein kívül a gyámhatóság az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri, vagy ha a gyermeket súlyosan veszélyeztető állapot, például folyamatos bántalmazás esete áll fenn. Ezen kívül a gyámhatóság akkor is cselekszik, ha maga a gyermek tanúsít másokat súlyosan veszélyeztető magatartást, például bűncselekményt követ el² .

Emellett a Gyvt. állást foglal abban is, hogy a gyermekvédelem célja a gyermekek családban nevelkedésének elősegítése akkor is, ha hatósági döntések alapján kikerülnek családjukból. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével³ összhangban a Gyermekvédelmi törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésének, illetve a családias elhelyezési formáknak, mint a nevelőszülői ellátásnak. Vagyis a családjukból kiemelt gyermekeket a törvény alapján elsősorban nevelőszülőknél kell elhelyezni, nem gyermekvédelmi intézményekben.

Ezeket a jogszabályokat egészíti ki a 2021-es törvény⁴ , amelynek elfogadása a hazai jogvédő szervezetek, többek között a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Helsinki Bizottság heves ellenzését váltotta ki. A jogszabály ugyanis szigorúbb fellépést követelt meg a pedofil elkövetők ellen, egyúttal tiltja a gyermekek "családon kívüli szexuális nevelését". Utóbbi gyakorlatilag a heteronormatív viselkedési normáktól eltérő magatartás kiskorúak felé való közvetítésének tilalmát jelenti, az iskoláktól a médián át minden platformon.

Bár a törvényt számos kritika érte az elmúlt évek során, az Európai Bizottság kommunikációja szerint az nem függött össze a jogállamisági feltételek megsértése miatt visszatartott uniós források ügyével.

Ehhez képest 2024 januárjában egy a Magyarországtól visszatartott uniós forrásokról szóló vita közben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke elismerte azt, amit a magyar kormány már régóta hangoztatott: a migrációs politikánk mellett az LMBTQ-jogok biztosítása, magyarul a gyermekvédelmi törvény miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós forrásokat, pontosabban annak egy jelentős részét⁵ .

Didier Reynders, jogérvényesülésért felelős uniós biztos 2024 novemberében is megismételte, szerinte nem teljesítette Magyarország a szükséges követelményeket, azt azonban nem árulta el, hogy pontosan milyen "összeférhetetlenségi" okai vannak annak, hogy nem indul meg az összeg folyósítása⁶ .

A választ végül Orbán Balázs adta meg, közösségi oldalán arról ír, az Európai Unió Bírósága eljárást indított Magyarország ellen a gyermekvédelmi intézkedéseink miatt . A miniszterelnök politikai igazgatója megjegyzésével arra utalt, hogy Magyarországot néhány nappal Reynders kijelentését követően az Európai Bíróság elé idézték a gyermekvédelmi törvénnyel összefüggésben. Azonban adódik a kérdés, hogy amennyiben az uniós intézményeknek problémájuk van a gyermekvédelmi törvénnyel, azt miért nem kommunikálták korábban.

Von der Leyen korábban vélhetően azért nem nevesítette a gyermekvédelmi törvényt hivatalos kommunikációjában, mint a hazánknak járó uniós források folyósításának akadálya, mert az Európai Bizottság 2022 decemberben egyszer már kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a jogszabály miatt. Akkor el is indult egy kötelezettségszegési eljárás, ám ez nem vezetett eredményre, ezért második körben a Bizottság beperelte Magyarországot az Európai Bíróságnál. A kereset lényege, hogy a Bizottság szerint Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat. Innentől kezdve a Bizottság nyíltan kommunikált arról, hogy Magyarországnak vissza kell vonnia a gyermekvédelmi törvényt, ha uniós forrásokhoz akar jutni.

A vitába beszállt Magyar Péter is, aki a Bloombergnek nyilatkozva arról beszélt, a lengyel mintát követve kell megállapodásra jutni a kérdésben az Európai Unióval, így hazahozva a forrásokat . Ebben az esetben azonban a megállapodás az Európai Bíróság előtt zajló per értelmében csupán akkor lenne lehetséges, ha a kormány visszavonná a 2021-es gyermekvédelmi törvényt.

Mindez rávilágít arra, hogy a hazánknak járó uniós forrásokról folyó brüsszeli vitában a gyermekvédelem lazítása a folyósítás feltétele.

Magyar Péter kommunikációja is egybevág ezzel, mivel a politikai szerepvállalása elején "működő gyermekvédelmi rendszert" követelt⁷ , a jelenlegi szabályozást pedig rendszeresen kritizálta. November végén pedig a Tisza Párt egyik kiadványa már kifejezetten a gyermekvédelmi törvény reformját sürgette.

Ezt követően a politikus ősszel országjáró körútra indult, ahol ismét élesen kritizálta a gyermekvédelmi rendszer jogi szabályozását, illetve annak infrastruktúráját. Sopronban például vizesedő falakról, illetve a gyermekvédelemben dolgozók alacsony számáról beszélt a Tisza Párt elnöke , míg Pécsen Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs igazgatójával, majd Fülöp Attila, gondoskodásért felelős államtitkárral került összeűzésbe a gyermekvédelem kérdését illetően.

A Tényellenőr.hu ezért utánajárt annak, hogy mi is történt az elmúlt 14 évben a gyermekvédelem terén.

Több mint száz intézmény újult meg az elmúlt 14 évben

Az ellenzék vezére által említett kritikák elsősorban a gyermekgondozási intézmények állapotát érintették, figyelmen kívül hagyva a fent említett tényt, miszerint mind a vonatkozó ENSZ-direktíva, mind a Gyvt. a gyermekek családban való elhelyezését szorgalmazza az intézményi elhelyezés helyett. Az Európai Unióval összhangban egyébként.

Ugyanakkor, mivel az örökbefogadások számának alább látható meredek emelkedése ellenére is több mint 7 ezer gyermek él az ellátórendszerhez tartozó otthonokban,⁸ előbb az intézményekre fordított összegeket vizsgáltuk, majd az egyéb, az ellátórendszer állapotát bemutató adatokat vettük górcső alá.

A gyermek- és lakásotthonok felújítására, fejlesztésére az elmúlt években 10,5 milliárd forintot költött a kormányzat, de a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) idei költségvetési éve is tartalmaz több mint 400 millió forint pluszforrást erre a célra. Így idén várhatóan több mint egymilliárd forintot fordítanak majd ilyen típusú beruházásokra.⁹

A főbb témák lakóotthon korszerűsítés, épületek akadálymentesítése, valamint nagy létszámú gyermekotthonok kiváltása és energetikai korszerűsítés voltak. A program 96 szociális és gyermekvédelmi ellátást biztosító helyszínen vitt végbe komplex energetikai fejlesztési, korszerűsítési beruházást, többek között utólagos homlokzat- és tetőszigetelést, tető héjazat cserét, külső nyílászáró-cserét, fűtésrendszerek korszerűsítését, valamint napelemes rendszer telepítését összesen 5,36 milliárd forint felhasználásával¹⁰.

A megvalósult beruházások eredményeként az épületek kevesebb energia felhasználásával működtethetőek, továbbá a napelemes rendszerek által termelt villamosenergia jelentős mértékben hozzájárul a működtetési költségek és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez.

A Főigazgatóság projektjein kívül állami és önkormányzati keretek közt egy sor további gyermekvédelmi intézmény újult meg az elmúlt 10 évben, ezek közül néhány:

Miskolci Gyermekvédelmi Központ¹¹
Pécsi Gyermekotthon¹²
Szegedi Regionális Gyermekvédelmi Központ¹³
Debreceni Gyermekvédelmi Intézmény¹⁴
Győri Család- és Gyermekvédelmi Központ¹⁵
Székesfehérvári Gyermekotthon¹⁶
Gyöngyösi Családok Átmeneti Otthona*¹⁷
Rumi Gyermekotthon¹⁸
Gyulafirátóti Befogadó Otthon¹⁹
Szentlőrinci Lakásotthon²⁰
Bokréta Lakásotthoni és Gyermekotthoni Központ²¹

Jelentősen nőtt a gyermekvédelemben dolgozók száma

Az infrastruktúra másik fontos része a gyermekvédelmi dolgozók száma. Ezen a téren a 2016-ban történt jelentős átszervezés, amelynek köszönhetően a családsegítők és a gyermekvédelem integrálódott egy szervezetbe. Az új struktúrában azóta folyamatosan nő a dolgozók száma a szociális rendszerben. Egyúttal a szervezeti egységek, illetve a gondoskodást nyújtó önkormányzatok köre is folyamatos bővülést mutat.²²

Forrás: KSH, 2025. januári adatlekérés alapján

Mi a különbség a szolgálat és a központ között?

A család- és gyermekjóléti szolgálat a családsegítés keretében biztosítja a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást; a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését; szociális segítő munkát; közösségfejlesztő, egyéni, csoportos preventív programokat és szolgáltatásokat, a kríziskezelést, valamint a nehéz helyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
A központ pedig egyrészt a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységeket lát el, valamint speciális szakembereket, például pszichológusokat, vagy fejlesztő pedagógusokat biztosít.

A rászorulók befogadó családba kerülnek, nem intézetbe

A gyermekvédelmi politika egyik alapköve, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb időt töltsék az ellátórendszerben, helyette inkább örökbefogadó szülőknél vagy nevelőszülőknél találjanak új családra. Ennek egyik ösztönzője az örökbefogadási szabályok egyszerűsítése, illetve a gyermekneveléssel járó juttatások, így a GYED összegének növelése. Utóbbi közel négyszeresére nőtt 2010-hez képest.²³

Forrás: KSH 2025. januári adatalekérése alapján készítette a Századvég

Az örökbefogadások száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. Az ezres nagyságrendet az elmúlt húsz évben 2017., 2018., 2019. és 2022., 2023. évben érte el vagy haladta meg az örökbefogadások száma.

A 2022. évi adat jelentős, 26 % növekedést mutat²⁴ az előző év adataihoz képest. A növekedés oka elsősorban a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek örökbefogadásának növekedése volt:

míg 2013-ig 300-400 közötti számú nevelésbe vett gyermeket fogadtak örökbe,
2017 és 2021 között ez a szám elérte a 600-700-as nagyságrendet,
2022-ben pedig már 853 nevelésbe vett gyermek örökbefogadását segítették elő a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok²⁵ .

Forrás: KSH 2025. januári adatlekérése alapján készítette a Századvég

Visszatérő kritikája a gyermekvédelmi rendszernek, hogy az állam nem fordít eleget a nevelőszülők anyagi megbecsülésére, akik gyermekekenként jelenleg nettó 190 ezer forintot kapnak, ezért vannak kevesen ma Magyarországon.

Valóban igaz, hogy az "egyszerű" nevelőszülők száma csökkent 2010 óta, azonban a különleges és speciális nevelési igényű gyermeket nevelők száma növekedett. Így összességében is nőtt a nevelőszülők száma 2010 óta.²⁶

Forrás: KSH 2025. januári adatalekésére alapján készítette a Századvég

Különösen nagy csökkenést mutat a gyermekek átmeneti otthonában gondozottak száma, ez kétharmadára, 1173 gondozottról 783-ra csökkent 2023-ra²⁷. Mindez azt is jelentheti, hogy a rendszerbe bekerülő gyermekek jellemzően rövidebb ideig tartózkodnak átmeneti otthonokban, a növekvő számú örökbefogadás pedig köreikben történik.

A fiatalok szegénységének csökkentése az egyik legfontosabb lépés

A gyermekek szociális helyzetének védelme terén a családtámogatások is fontos szerepet játszanak, biztosítva a családok anyagi boldogulását. 2010-hez képest ezek összege másfélszeresére növekedett, elsősorban a gyermekgondozási és csecsemőgondozási díj meredek emelkedésének köszönhetően.²⁸