Szalai Szilárd Vezető elemző

Nem lett gazdag Bukarest: Románia továbbra is a kiugró szegénység hazája

Bukarest Románia leggazdagabb régiója, de így is magasabb a szegények aránya, mint Magyarországon.
Hiába keres egy szűk elit kiemelkedően jól a román fővárosban - vagy akár Kolozsvárott -, a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt óriási szakadék tátong a szegények és a gazdagok között.
Eközben Magyarország a jövedelmi egyenlőség terén az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik.
A lakhatás kérdése is komoly problémát jelent Bukarestben, és az elmúlt évek áremelkedései ellenére még mindig Budapesten lehet leggyorsabban lakáshoz jutni a régióban.
A társadalmi egyenlőtlenségek még mindig hatalmasak Romániában, eközben a román gazdaságot jórészt külföldi hitelek pörgetik.
Árulkodó adat az energiafogyasztás, amelyben magyarok jelentősen előzik a románokat.

Magyarországon a 444.hu közölte¹ az Eurostat legfrissebb, de még mindig csak 2021-es adatokból számított nettó jövedelmi indexét. A portál szerint "Budapest a régió második legszegényebb fővárosa, Bukarest elképesztő tempóban gazdagodva tört az élre". A rangsort az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján állította össze az Eurostat. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, amely az Eurostat módszertani megjegyzése szerint figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket.

Önmagában azonban a cím sugallata ellenére ebből a mutatóból nem következik, hogy egy főváros vagy ország gazdag, vagy szegény, ezért több mutatót megvizsgálva néztük végig, hogy szegény vagy gazdag Bukarest.

A vizsgálatunk során figyelembe vettük a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeknek bemutatására legismertebb az úgynevezett Gini-index. De megnéztük a szegénységi rátát is, és fontos lenyomata egy adott régió vagy ország gazdaságának az energiafogyasztás is. Kiderült az is, hogy bár olcsóbb az ingatlan Bukarestben, mint Budapesten, de mégis a magyar fővárosban kell a legrövidebb ideig spórolni egy ingatlan megvásárlásához a régióban.

Súlyos társadalmi egyenlőtlenségek vannak a szomszédunkban

Visszatérő állítás, hogy hazánkban nagyon nagy a társadalmi egyenlőtlenség; aki szegény, az még szegényebb, aki gazdag, az még gazdagabb lesz. Ha lehetne is jobb a helyzet ezen a téren, egy biztos, hogy keleti szomszédunk mutatói rosszabbak ebben a tekintetben is, miközben Magyarország e tekintetben az EU és a régió középmezőnyéhez tartozik. Erre részben az uniós régiók szegénységét vizsgáló Eurostat felmérés is utal, hiszen Bukarest az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelmet vizsgáló felmérésében nemcsak a román, de még az európai átlagtól is látványosan elüt, miközben a román főváros körüli régió határozottan Európa szegényebbik feléhez sorolható. Az óriási társadalmi különbségeket hasonlóan jól szemlélteti a Gini-index is.

A Gini-index azt mutatja be, hogy az egyes jövedelmi rétegek között mennyire egyenlő a jövedelmek megoszlása. Egyszerűbben szólva, minél alacsonyabb a szám, annál kisebb a szakadék a társadalom egyes osztályai között.

Egy másik mutató, amelyet a World Inequality Database (WID) alkalmaz, a közösségi fogyasztást (mint az oktatás vagy az egészségügy) is figyelembe veszi; és az egyes országok felnőtt társadalmának legnagyobb jövedelmű, felső 10 százalékához tartozók átlagjövedelmét hasonlítja az alsó 50 százalékhoz tartozók részesedéséhez.

A World Inequality Database adatbázisából kiderül, Magyarországon a felnőtt lakosság felső 10 százalékának részesedése – 2023-as adatok szerint – az összes jövedelemből 32,9 százalék, ezzel hazánk az uniós összehasonlításban – ha az egyenlőbb társadalmak vannak a lista élén, az egyenlőtlenek meg a végén – a 9. helyen áll, míg a román felső tized messze az uniós átlag felett, a nemzeti összjövedelmek 40,3 százalékát birtokolva a 26. helyen áll.

Ha az alsó 50 százalék jövedelmi szintjét nézzük, kiderül, az ehhez a jövedelmi klaszterhez tartozók Magyarországon az összjövedelmek 22,7 Romániában a 15,6 százalékát birtokolják. Ezzel Magyarország a 6. az EU27 országai között, míg Románia az utolsó. Értelemszerűen a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából annál kisebb a szakadék, minél kisebb a két szegmenshez tartozó mutatók közötti különbség, vagyis ha a felső 10 százalék az összjövedelmek minél alacsonyabb, az alsó 50 százalék pedig minél magasabb hányadát birtokolja.

A fenti jövedelmi különbségek egyik magyarázata a jövedelmi egyenlőtlenségek színvonala az egyes országokban. Míg Magyarországon a felső 10 százalékba esők adózás előtti átlagjövedelme 7,84-szer nagyobb, mint az alsó 5 kereseti decilisbe esők bruttó átlagjövedelme, addig Romániában ez az arányszám 10,52.

Ezekkel az adatokkal uniós átlagban Magyarországon van a 9. legkisebb szakadék a jövedelmek között, Románia pedig a 21. helyen áll.

Jövedelmi egyenlőtlensége a Gini-index szerint. Forrás: WID

A Gini-index és az Eurostat által közölt jövedelmi adatok összevetéséből tehát kitűnik, hogy nemcsak társadalmi, de jelentős földrajzi egyenlőtlenségek is felfedezhetők Romániában. Bukarest gazdasági súlya "fejnehézzé" teszi az országot, amelynek fővárosában ugyan komolynak nevezhető átlagos jövedelmet regisztrálnak, a társadalmi egyenlőtlenségek miatt ez csak egy szűkebb elit magasabb jólétét jelenti. Ennek vizsgálatához, vagyis a szegénység megítéléséhez, sokkal hasznosabb a szegénységi mutatók vizsgálata.

Háromszor magasabb a szegénységi ráta Romániában

A Gini-index által jelzett egyenlőtlenségek ismeretében nem meglepő, hogy vásárlóerőn (PPS) mérve a magyarhoz hasonló, vagy régiónként statisztikailag magasabb átlagjövedelem nem fest valós képet a lakosság általános jövedelmi, pláne vagyoni helyzetéről. A Gini-index alapján Romániában kevesebb, kiugróan magas jövedelem húzza fel az átlagot, míg a szegényebb rétegek jóval alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint például a magyarországi kisjövedelműek. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a szegénységi ráta is jóval magasabb Romániában, mint hazánkban.

Az általunk vizsgált szegénységi ráta a lakosság azt a hányadát mutatja be, akik fejenként napi 5,5 dollár (nagyjából 2200 forint) alatti összegből élnek meg 2011-es értéken, vásárlóerő-paritáson számítva.

A Macrotrends legfrissebb, 2021-es adatai² szerint Romániában a teljes lakosság 7,1 százaléka él szegénységben. Ebből ugyan Bukarestre vonatkozó konkrét adat nem derül ki, ugyanakkor egy 2017-es román tanulmány szerint³ a fővárosban volt a legalacsonyabb az ország régiói közül a szegénységi ráta. Ekkor az országos átlag 16,3 százalék volt.

Magyarországon ezzel szemben 2017-ben 4 százalék, 2021-ben pedig csupán 2,2 százalék volt a szegénységi ráta. Vagyis a magyar országos szegénységi ráta is alacsonyabb, mint amekkora a szegénység aránya Románia leggazdagabb régiójában.

Szegénységi ráta Romániában és Magyarországon. Forrás: Macrotrends

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a szegénységi ráta 2008-ban indult meredek emelkedésnek, és csak 2012-re sikerült csökkenő pályára állítani azt. Az azóta eltelt 12 évben pedig 7,8-ról 2,2 százalékra csökkent a szegénységben élők aránya.

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata is magasabb a magyarországinál Romániában. Ahogy az uniós átlag is elmarad a magyar adatoktól. Ezen a téren olyan országokat előzünk, mint Németország, Luxemburg, vagy Franciaország, míg az abszolút sereghajtó éppen Románia az Eurostat adatai szerint.

Forrás: Eurostat

Államadósság hajtja a román növekedést

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a román gazdasági fejlődést milyen áron érte el az ország. Romániát gyakorlatilag érdemi államadósság nélkül érte a rendszerváltás, míg hazánkban 1991 és 1993 között 71 és 86 százalék környékén mozgott a GDP-arányos adósság.⁴ Még a legutóbbi válságidőszakban, 2010-ben is viszonylag alacsonyan tudták tartani a román államadósság mértékét, az utána következő 14 évben azonban folyamatosan hitelekkel tömték be a mindenkori kormányok az államháztartáson tátongó lyukakat.

Ennek eredményeképpen a román GDP-arányos államadósság közel megduplázódott, az IMF legfrissebb, 2022-es kimutatása szerint 28 százalékról 47,6 százalékra nőtt, míg a magyar mutató gyakorlatilag stagnált. Azonban a romániai kimutatások 2024 végére még ennél is súlyosabb, 54,4 százalékos államadósságról írnak².

GDP-arányos államadósság alakulása. Forrás: IMF

Bár önmagában az 52 százalékos adósságszint nem tűnik soknak, a 14 év alatti 24 százalékpontos emelkedés hosszútávú kilátásai fojtó hatásúak lehetnek a gazdasági kilátásokra.

Egy főre eső GDP-t másképp számítják, ez adja Románia előnyét

Az Eurostat fent hivatkozott felmérése arra is utal, hogy a román vásárlóerő-paritáson mért, egy főre vetített GDP értéke is megelőzte a magyar mutatót. A Tényellenőr.hu a valós gazdasági teljesítmény bemutatása érdekében, és országok közti különbség megismerése érdekében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) oldalához fordult segítségért, amely ugyan közöl azonos adatokra vonatkozó vásárlóerő-paritáson mért nominális számokról, ezek azonban nem vágnak össze az Eurostat összegeivel. Az IMF 2024-es számításai szerint ugyanis helytálló, hogy Magyarország az uniós vásárlóerő-paritáson mért átlag GDP 76 százalékát éri el, Románia azonban nem üti meg ezt a szintet. A magyarázathoz hozzátartozik, hogy a vásárlóerő-paritás számolási módja folyamatosan sok vitára ad okot, az IMF pedig más módszertant használ, mint az Eurostat. Mindenesetre meglepő, hogy míg az arányszám Magyarország esetében összevág mindkét adatsorban, Románia esetében nem.

A Nemzetközi Valutaalap által közzétett adatok szerint ugyanis hazánk folyó áron, vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP-je 25,7 ezer dollár, míg Romániáé csupán 21,6 ezer dollár⁵ . Vagyis ebben a mutatóban sem mutatkozik igaznak az az állítás, hogy Románia lehagyta Magyarországot, épp ellenkezőleg.

Ha az egy főre jutó GDP volumenváltozását nézzük 2010 óta (amikor a nominális érték változását megtisztítjuk az inflációs hatástól), Románia, bár a V4-eknél is dinamikusabban zárkózott fel, volumenben továbbra is bőven a V4 mezőnye alatt van.

Egy főre eső GDP változása

A fogyasztási adatok szerint sem előzött Románia

A GDP, vagy a Gini, esetleg a különböző szegénységi mutatók mellett egy másik mutatóval is mérhető egy ország általános gazdasági állapota, ez pedig az energiafogyasztás. Tekintve, hogy Magyarország és Románia alapvetően hasonló éghajlatú ország, az éves középhőmérsékletek különbsége érdemben nem befolyásolja a fűtés, vagy hűtés miatti energiahasználat, így gazdasági és kényelmi természetű fogyasztáskülönbségről beszélhetünk a két ország fogyasztásbéli különbségeinek vizsgálatánál. Ezen a téren pedig óriási a különbség a két ország között, Magyarországon ugyanis egy főre vetítve másfélszer annyi energiát fogyasztunk, mint a románok.

Egy főre eső energiafogyasztás mértéke. Forrás: Eurostat

Ennek számos oka lehet, kezdve az alacsonyabb szegénységi rátától egészen az európai szinten kirívóan alacsonynak számító magyarországi energiaárakig.

Budapesten lehet a legkönnyebben lakáshoz jutni a régióban

A szegénység vizsgálata során rendkívül fontos a lakhatási körülmények összevetése is. Érdemes leszögezni, hogy az Eurostat adatai⁶ szerint Magyarországon az átlagos (országos) négyzetméterár az uniós átlag végén kullog, annak csupán 56 százalékát éri el. Ebben a mutatóban a V4-es országok közül csak Lengyelország áll jobban (37,9 százalék), a szomszédos uniós országok közül pedig csak Horvátországban és Romániában alacsonyabbak a négyzetméterárak.

Az Eurostat által felhasznált adatok idejében, 2021-ben az ingatlan.com elemzése szerint⁷ Budapesten kellett a legkevesebbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakás árához: 8,5 évre jutó nettó átlagfizetés kell a 35,9 millió forintos ingatlanhoz. Minimálisan van csak lemaradva Prága és Varsó.

A Visegrádi Négyeken kívül Románia fővárosában majdnem 9,5 évnyi nettó átlagfizetés kell egy 50 négyzetméteres bukaresti lakás megvásárlásához. Bár Bukarestben csak 28,5 millió forintnyi lejbe kerül egy ekkora ingatlan, a havi nettó fizetések is jóval alacsonyabbak, 252 ezer forintnak felelnek meg.

Amennyiben konkrétan a házbirtoklás költségeit kívánjuk vizsgálni, az Eurostat adatsorai között található egy olyan mutató, amely a lakhatási szempontból túlterhelt országokat rangsorolja. Ez a mutató azt mutatja be, hogy a háztartások hány százaléka költi bevételeik több mint 40 százalékát lakhatásra. Ebben a mutatóban Magyarország mind városi, mind vidéki összehasonlításban messze jobban áll, mint az uniós átlag: míg a városban élő uniós polgárok 10,5 százaléka túlterhelt a lakhatási feltételek megteremtése miatt, hazánkban ez az arány 2,9 százalék, vidéken pedig 7 százalék az EU-s átlag, idehaza azonban csak 2 százalék. Románia ebben a mutatóban abszolút lefelé lóg ki a régió mezőnyéből, főleg ha a vidéki túlterheltséget tekintjük, amely a 10 százalékot is meghaladja, vagyis ötszöröse a magyar mutatónak.

Eurostat, https://doi.org/10.2908/ILC_LVHO07D

Összegezve kijelenthető, hogy az Eurostat egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján összeállított térképéből leginkább tehát az tűnik ki, hogy súlyos jövedelmi egyenlőtlenségekkel küzd Románia, miközben a gazdaság elsőszámú motorja az állami szubvenciók által gerjesztett növekedés. Ennek megfelelően ugyan a GDP jelentős mértékben nő, azonban mint láthatjuk, ennek a jövedelmek terén legfeljebb a fővárosban van lenyomata. Mindeközben a látványos tempóban bővülő államadósság jelentős kitettséget jelent a hatalmas regionális jövedelmi különbségekkel terhelt ország számára.