Itt az igazság a Pride-ot betiltó törvényről!

• A 2025. évi III. törvény rendelkezései következtében minden olyan rendezvény korlátozható, amely tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek számára pornográf tartalmat jelenítene meg vagy a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve amely a születési nemnek való megfelelő önazonosságtól való eltérő ábrázolást tartalmaz, illetve a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást ábrázolja, és népszerűsíti. 
• Fontos megjegyezni azonban, hogy nem a törvény erejénél fogva érvényesül a tiltás, hanem a döntését megelőzően mérlegelni köteles a rendőrség, hogy a megrendezésre kerülő gyűlés vajon eredményez vagy eredményezhet-e törvénysértést.
• A nemzetközi bírói joggyakorlat is arra a következtetésre jut, hogy a szexualitás a magánélet körébe tartozó elem, ami magánügy. Így ebből levezethetjük, hogy a szexualitást öncélúan ábrázoló gyűlések nem rendelkeznek alkotmányos védelemmel.

Mit mond ki a jogszabály?

2025. március 18-án arról számolt be a magyar sajtó, hogy az Országgyűlés elfogadta a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi III. törvényt.¹ Számos kérdés felmerült a javaslattal kapcsolatban és számos vitának is alapot adott. Jelen cikk célja, hogy bemutassa a már elfogadott javaslat tartalmát.

Az Alaptörvény (továbbiakban Aptv.) VIII. cikkének (1) bekezdése deklarálja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. 

"A gyülekezési jog első generációs kollektívan gyakorolható szabadságjog, amely kizárólag a békés célra történő gyülekezést biztosítja, és amely gyakorlásának konkrét feltételrendszerét a törvényalkotó biztosítja. Ekként meghatározza, hogy melyek azok a célok, amelyek nem minősülnek békésnek (...) Figyelemmel arra, hogy a gyülekezési jog nem korlátozhatatlan alapjog, így a törvényi szabályok esetében csupán azt szükséges vizsgálni, hogy a szükségességi-arányossági tesztnek a korlátozás megfelel-e".²

Ezzel párhuzamosan az Aptv. azt is meghatározza, hogy minden "gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."³

A jogalkotó, a jogpolitikai, illetve szükségességi és arányossági paraméterek figyelembevétele alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekek joga erősebb, mint a szexualitás öncélú ábrázolása és a homoszexualitás népszerűsítése.

Már 2021-ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI törvény (továbbiakban Gyvt.) kiegészítésre került 6/A. §-al, ami szerint a "gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg."⁴

Ezt követően a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi III. törvény rendelkezései értelmében pedig a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény egészült ki 13/A. szakasszal.

A 13/A. § (1) bekezdése értelmében tilos minden olyan gyűlést megtartani, amely a sérti a Gyvt. 6/A. § meghatározott tilalmat, tehát nem tartható meg az a gyűlés, amely által a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek számára pornográf vagy olyan tartalom válna elérhetővé, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést vagy a homoszexualitást ábrázolja, népszerűsíti. Továbbá a tilalom hatálya az olyan gyűlésre is kiterjed, amely a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott magatartások lényegi elemét tartalmazza, ábrázolja.

A (2) bekezdés, pedig egyértelműen meghatározza, hogy a "gyülekezési hatóság" (vagyis a rendőrség) a gyűlést, abban az esetben nem engedélyezi, ha a gyűlés szervezőivel, rendezőivel történő egyeztetés után arra a megalapozott következtetésre jut, hogy a fentebbi tilalom megszegésére irányul vagy a megszegését eredményezné a gyűlés megtartása.

Tehát a gyülekezési hatóság nem a törvény erejénél fogva "tiltja be" a gyűlést, hanem a döntését megelőzően mérlegelni köteles, hogy a megrendezésre kerülő gyűlés vajon eredményez vagy eredményezhet-e törvénysértést.

A 2025. évi III. törvény és az Alaptörvény VIII. cikke között csak látszólagos ellentét áll fenn, viszont ez az ellentmondás részben feloldható a törvény adekvát, grammatikai értelmezésével (ld.: fentebb), illetve a teleologikus - vagyis a jogszabály társadalmi rendeltetését vizsgáló - értelmezéssel és a kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlat figyelembevételével.

A jogalkotó célja ez alapján megtiltani minden olyan gyűlést, amely a szexualitás öncélú ábrázolását – legyen az heteró vagy homoszexuális – vagy a nem megváltoztatását népszerűsíti. 

Továbbá a jogszabály indokolása rámutat, hogy a „javaslat a vonatkozó alkotmányossági követelményeknek is eleget tesz azáltal, hogy a résztvevők tekintetében a szabálysértési felelősséget akkor teszi megállapíthatóvá, ha e személyek a tilos gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tilos jellegéről. A jóhiszeműen megjelenő résztvevőknek így lehetőségük van a gyűlés helyszínének önkéntes elhagyására, illetve ezáltal a szabálysértési felelősségre vonás elkerülésére is.”⁵ 

Alkotmánybíróság a közérdekű ügyeket támogatja, és védi a gyerekeket a szexualitástól

Továbbá érdemes megtekinteni azt is, hogy az Alkotmánybíróság milyen alkotmányos joggyakorlatot alakított ki a gyülekezési joggal kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság egy 2015-ös határozatában megállapította, hogy a gyülekezési jog a véleménynyilvánítás tágabb része, a kollektív tettleges véleménynyilvánítás eszköze, viszont ennek az alkotmányos védelme "a közügyekről folytatott nyilvános vitában való részvételt célzó rendezvényeket illeti meg, amelyek segítik a közérdekű információk megszerzését és másokkal való megosztását, valamint a vélemények közös kinyilvánítását".⁶ Továbbá a gyülekezési jog absztrakt célja, hogy közügyek megvitatására irányuljon.⁷ Az állam alapvetően és elsődlegesen köteles arra, hogy biztosítsa a gyülekezési jog gyakorlásához szükséges feltételeket, 

de ezzel párhuzamosan nem kizárt, hogy mások alapvető jogainak védelme is szükségessé válik, aminek következtében valószínűsíthető a gyülekezési jog korlátozása.⁸ A gyülekezési jog általános korlátai között szerepel mások jogainak és szabadságának védelme,⁹ ergo a gyülekezési jog gyakorlása nem irányulhat mások jogainak sérelmére és nem is eredményezheti mások jogának sérelmét. 

Ez alapján levezethető, hogy a gyermekek megfelelő lelki, testi fejlődéséhez való joga sem kerülhet veszélyeztetett vagy sérelmezett helyzetbe a gyűlés által.

Már volt rá korábban is "precedens", hogy a magyar hatóságok nem engedélyezték bizonyos (neonáci) gyűlések megtartását, mert alapvetően a gyűlés célja, üzenete és kontextusa összeegyeztethetetlen volt Magyarország alkotmányos, keresztény értékrendjével, ekkor fel sem vetődött az a kérdés, hogy a gyülekezési jog korlátozása jogszerű-e.¹⁰ Az előbb hivatkozott esetben is mások Alaptörvény szerinti jogainak védelme vált szükségessé egy radikális csoporttal szemben.

Továbbá fontos kiemelni a vonatkozó AB gyakorlatból, hogy a gyűlésnek a közügyekkel kell kapcsolatban állnia. Ez az a követelmény, aminek hiánya a gyűlés alkotmányos védelmének elvesztését eredményezi.¹¹ Illetve a gyülekezési jogot sem tekinti korlátozhatatlannak az AB.

Az Alkotmánybíróság egy másik, 1996-os határozatában korábban megállapította, hogy a "pszichoszexuális fejlődés hosszú folyamat, amelyben az idő előtti hatások súlyos károkat okoznak; az olyan hatások is, amelyekhez kellő érettség híján nem tud megfelelően viszonyulni a fiatal. Ezért a jog ezt a fejlődést még a magánszférában is büntetőjogi szankciókkal védi (lásd megrontás), és a nyilvánosság szférájában további korlátokkal segítheti (például a gyermek védelme a pornográfiától). Bizonyos döntéseknek olyan, társadalmi helyzetet meghatározó következményei vannak, hogy a jog korhatárt szab. E döntések egy része sajátos jogállás vállalása (házasság, a nem megváltoztatása), mások hatása felér egy státus vállalásával (terméketlenné tétel, homoszexualitás nyilvános vállalása). 

E szerepek és/vagy jogállások elsősorban a következmények vállalásához szükséges érettséget követelik meg, s ezért a korhatárok mindig magasabbak a szerephez szükséges nemi érettség kialakulásánál."¹² 

Az előbb mellékelt indokolást az AB egy olyan ügyben fogalmazta meg, ahol az indítvány lényegi kérdése arra irányult, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy lehet-e olyan egyesület tagja, amely alapító okiratában homoszexualitással kapcsolatos tevékenységek végzését határozza meg.

Ahogy már fentebb is szó volt róla, a gyülekezési jog a véleménynyilvánítás szabadságának egyik instrumentuma, amelynek absztrakt célja, hogy közügyek megvitatására irányuljon vagy azzal kapcsolatban álljon. A közügyekkel történő kapcsolat az a tény, ami befolyásolja, hogy az adott gyűlés jogosult-e alkotmányos védelemre.

Szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a szexualitás magánügy. A szexualitás, a szexuális vonzalmak egyenlősége ab ovo az emberi méltóságból fakad, viszont ezen belül is a magánélet és a személyiségi jogok része, így azt az állam köteles tiszteletben tartani. Ezt az álláspontot erősíti meg az Emberi Jogok Európai Bíróságnak joggyakorlata is (Dudgeon kontra Egyesült Királyság [1981],¹³ Smith és Grady kontra Egyesült Királyság [1999],¹⁴ E.B. kontra Franciaország [2008]¹⁵ ). 

A Századvég 2025. áprilisi közvélemény-kutatása alapján megállapítható, hogy a résztvevők 61 százalékának kedvezőtlen a véleménye a Pride-ról. Továbbá a válaszadók 64 százaléka egyetért azzal, hogy a közterületen megtartott, a szexualitást nyíltan propagáló (a szexuális orientációra tekintet nélkül) felvonulásokat a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelme érdekében be kellene tiltani.¹⁶

Összességében megállapítható, hogy a 2025. évi III. törvény nem tiltja be a Pride nevű rendezvényt, hiszen a törvény minden olyan rendezvényt tilt, amely a szexualitás öncélú ábrázolását, pornográfia bemutatását, illetve a nem megváltozgatása vagy a homoszexualitás népszerűsítést végzi. A közhiedelemmel ellentétben¹⁷ nem tartozik a törvény hatálya alá semmilyen politikai rendezvény, hiszen az a közügyek megvitatása révén alkotmányos védelem alatt áll. Ezzel szemben a szexualitás, szexuális irányultság, mint a magánélet részét képező elem nem minősül közügynek – ennek okán teljesen eltérő alkotmányos védelemben részesül.

1. 1https://index.hu/belfold/2025/03/18/orszaggyules-parlament-pride-gyulekezesi-jog-fidesz-kdnp-ellenzek/
2. 2Dr. Árva Zsuzsanna: Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez, Alaptörvény VIII. cikkéhez
3. 3Aptv. XVI. cikk (1) bekezdés
4. 4https://njt.hu/jogszabaly/1997-31-00-00
5. 5https://njt.hu/jogszabaly/2025-3-K0-00
6. 630/2015 (X.15.) AB határozat, Indokolás [25]
7. 730/2015 (X.15.) AB határozat, Indokolás [29]
8. 830/2015 (X.15.) AB határozat, Indokolás [33]
9. 9Ld. 7.lj. uo.
10. 10https://merce.hu/2024/01/11/eddig-ket-esemenyuket-tiltotta-be-a-rendorseg-a-szelsojobboldaliak-megis-nyiltan-hirdetik-hogy-iden-is-lesz-becsulet-napja/
11. 11Ld. 6.lj. uo.
12. 1221/1996. (V. 17.) AB határozat
13. 13https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-57473%22]}
14. 14https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-58408%22]}
15. 15https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-84571%22]}
16. 16https://szazadveg.hu/cikkek/a-kozvelemeny-nemet-mond-a-pride-parti-hidfoglalasokra/
17. 17https://www.facebook.com/momentum.mozgalom/posts/a-gy%C3%BClekez%C3%A9si-t%C3%B6rv%C3%A9ny-szigor%C3%ADt%C3%A1sa-csak-a-kezdet-ahogyan-egy-nap-alatt-betiltotta/1187566576062013/