Sorkatonaság és fegyverkezés Európában

A háborús hangulat erősítésének sok eleme van, ezek közül az egyik az európai, illetve a nemzeti sorkatonaság visszaállítása, illetve a társadalom háborúskodásra való felkészítése és a fegyverkezés.
Alábbi cikkünkben megnézzük, hogy az orosz-ukrán háború kitörését követően hogyan változott az európai uniós tagállamok hozzáállása a fenti kérdésekhez.

Európai kötelező sorkatonaság, mint lehetőség többször is felmerült már

Tavaly nyáron a közbeszéd tárgya lett az európai sorkatonaság ügye, amelynek alapját a német Bundeswehr-Journal lap 2017. március 15-i, a Neue Osnabrücker Zeitungra hivatkozó beszámolója adta. Ez beszámolt a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak (JU) a határozatáról,¹ amely javaslatot tett egy Európai Védelmi Unió létrehozására. Az oldenburgi küldöttek ugyanakkor elutasították a Junge Union vezetőség azon javaslatát, hogy Európa-szerte bevezessék a nők és férfiak polgári és katonai szolgálatát. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét is kapcsolatba hozták egy ilyen kijelentéssel,² amelyet azóta több fórumon is tagadtak az uniós vezetők.³

A téma az orosz-ukrán háborúval újra napirendre került. Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnök 2025. márciusában kijelentette, hogy „mindenképpen” be kellene vezetni a sorkatonai szolgálatot Európa-szerte, mivel a kontinens katonai értelemben meggyengült.⁴

Bár nem politikai döntéshozó, de érdemes megemlíteni, hogy ugyanígy nyilatkozott Garri Kaszparov, sakkbajnok is, aki az európai vezetőkkel szembeni elvárásai között felsorolta a közös uniós sorkatonaság szükségességét, valamint arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy megnyerje a csatát Európa Putyin ellen, alkalmazkodnia kell a megváltozott realitásokhoz, és akár a háborúra is fel kell készülnie.⁵

Nemzeti sorkatonaság és fegyverkezés

Lettországban 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiak számára, de a nők besorozásáról is elkezdődött a társadalmi vita az idei évben.⁶ A védelmi minisztérium 2022 januárjában megvizsgálta a teljes (általános) sorkatonai szolgálat lehetőségét, és az orosz támadás csak tovább sürgette e tervek kidolgozását. A balti országban minden egyes 18 és 27 év közötti, lett férfi állampolgárnak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, beleértve a külföldön élőket is.⁷

Februárban arról lehetett olvasni, hogy Lettország 2027-től a GDP-je 5 százalékát tervezi védelmi kiadásokra költeni. A védelmi miniszter elmondta, hogy a cél elérése érdekében minden minisztériumnak felül kell vizsgálnia kiadásait, a fő beruházási terület a légvédelem, a lőszergyártás és a pilóta nélküli technológiák fejlesztése lesz.⁸

Litvánia 2008-ban megszüntette a sorozást, de 2015-ben már részlegesen visszahozta azt (évente néhány ezer fiatal férfit soroztak be limitált időtartamra).⁹ A jelenlegi litván kormány programja szerint hosszú távon törekedni kell az általános hadkötelezettség visszaállítására, akár a nők bevonásával is. Litvánia a fokozatos kapacitásbővítést választotta megoldásnak: jelenleg évi mintegy 3800 főt soroznak be részleges hadkötelezettséggel, ezt a számot az évtized végéig tovább emelnék (2030-ra kb. 10 ezer főre).¹⁰

Néhány héttel ezelőtt komoly felháborodást okozott az is, hogy Vilnius bejelentette:¹¹ Litvánia a szomszédos Oroszországgal kapcsolatos biztonsági aggályaira hivatkozva csütörtökön kilép a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezményből. A 2,8 milliós lélekszámú, korábban a Szovjetunió által bekebelezett balti állam jelezte azt is, hogy ki akar lépni a taposóaknák tilalmát elrendelő nemzetközi egyezményből is.

Észtországban soha nem szüntették meg a sorkatonaságot, így a háború után nem bevezetésről, hanem a meglévő rendszer megerősítéséről esett szó.¹² Néhány nappal ezelőtt arról is lehetett olvasni, hogy az észt parlament, a Riigikogu hamarosan dönthet arról a törvényjavaslatról, amely jelentősen kibővítené az észt hadsereg jogköreit a tengeri biztonság megerősítése érdekében. A javaslat lehetővé tenné a fegyveres erők számára, hogy szükség esetén akár erőszakot is alkalmazhassanak a tengeren, végső esetben pedig akár veszélyesnek ítélt civil hajókat is elsüllyeszthessenek.¹³

Svédország: Svédország már 2017-ben, a Krím félsziget orosz megszállása után visszaállította a korábban felfüggesztett sorkatonai szolgálatot¹⁴ (nemi alapon semleges formában). 2023-ban a svéd kormány bejelentette, hogy a NATO-csatlakozás küszöbén tovább növelik a kiképzett sorkatonák számát: a tervek szerint 2030-ig évente kb. 10 ezer főt hívnak be alapkiképzésre, 2032-re pedig akár 12 ezer főt is, ami a 2022-es szint dupláját jelenti.¹⁵ A svéd védelmi bizottság 2024-es jelentése is javasolta a sorköteles állomány bővítését a megnövekedett fenyegetés miatt.¹⁶ Svédország nemrég azt is bejelentette, hogy 2030-ig a GDP-je 3,5 százalékát költi védelmi kiadásokra.¹⁷ 2035-ig körülbelül 300 milliárd svéd korona (nagyjából 30 milliárd dollár) hitelt vesz fel az újrafegyverkezés finanszírozására.¹⁸

Dánia: Dánia korlátozott sorkötelezettséget tartott fenn eddig is (egy rövid, 4 hónapos szolgálatra hívtak be évente néhány ezer fiatal férfit, sorsolásos rendszerben).¹⁹ Az ukrajnai háború hatására azonban Dánia bővíteni kívánja a sorkatonai rendszert, mind létszám, mind időtartam tekintetében.²⁰ Emellett a szolgálati idő meghosszabbítását is fontolgatják a megnövekedett feladatok miatt. 2026 január elsejétől a nőknek is kötelező sorkatonai szolgálatot rendelt el a kormány.²¹

Lengyelország: 2022 márciusában életbe lépett egy új honvédelmi törvény, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét:²² jelentkező fiatalok egyéves kiképzésen vehetnek részt, ez idő alatt kb. 1000 eurónak megfelelő havi zsoldot kapnak, majd a program végén dönthetnek, hogy hivatásosnak állnak-e.²³

A Reuters²⁴ értesülései alapján a Donald Tusk, a 2023-ban felálló új lengyel kormány előtt álló feladatnak nevezte annak biztosítását, hogy legkésőbb 2026-tól minden érdeklődő részt vehessen ilyen kiképzésben. Egy elképzelhető pozitív ösztönző elemként említette, hogy a kiképzés során lehetőség nyílna ingyenes hivatásos gépjárművezetői tanfolyam elvégzésére.
Lengyelországban egyébként jelenleg a katonai alapképzésben évente mintegy 35 ezer önkéntes vesz részt. Tusk bejelentette: 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.

A lengyel kormány védelmi különalap létrehozásáról döntött, amelybe 2900 milliárd forintnak megfelelő összeget irányítanának át az uniós helyreállítási eszközökből. Lengyelország csak az idén a GDP 4,7 százalékát szánja védelemre.²⁵

Németországban az orosz-ukrán háború kitörése óta napirenden van a sorkatonaság bevezetése. Carsten Linnemann, az ellenzéki CDU frakcióvezető-helyettese már 2022 márciusában kijelentette, hogy a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése „igazán jót tenne” a német társadalomnak.²⁶ A 2024 elején tartott CDU pártkongresszus egy olyan alapelveket rögzítő dokumentumot fogadott el, amely szerint Németországnak 2029-re ismét hadra fogható sorköteles tartalékot kell képeznie.²⁷

Mindeközben az ország gigantikus fegyverkezésnek néz elébe: március elején a két, jövendőbeli kormánypárt a CDU és az SPD megegyezett egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról, a cél a hadsereg megújítása.²⁸

Hollandiában a hadkötelezettség jogilag továbbra is létezik ugyan (minden 17 éves fiú és lány kap egy értesítést a nyilvántartásba vételéről), de 1997 óta nem hívták be tényleges szolgálatra az állampolgárokat.²⁹
A háború hatására 2022-ben feléledt a vita: a védelmi minisztérium megerősítette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek, csupán információgyűjtés folyik más országok gyakorlatairól. Tavaly ősszel arról is lehetett olvasni, hogy Hollandia 46 darab Leopard 2A8 típusú harckocsit vásárol Németországtól. Az ország 2011 óta nem rendelkezett saját harckocsikkal, de az ukrajnai háború nyomán a kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy 500 fős páncélos egységet, amelyre 2,5 milliárd eurót különít el. A légvédelmet is fejleszteni kívánják, amelyre szintén 2,5 milliárd eurót fordítanak. A norvég fegyverrendszereket várhatóan 2028-ban szállítják le.³⁰

Romániában 2007-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot, ám a háború közvetlen szomszédságában lévő országként élénk vita kezdődött a védelmi kötelezettség újjáélesztéséről. Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök – aki maga is nyugalmazott tábornok – 2023. május 18-án egy biztonsági fórumon (Black Sea and Balkans Security Forum) tartott beszédében kijelentette: „leáldozott a kis, technikailag fejlett haderők korszakának, vissza kell térnünk a tömeges sorozáshoz, hogy nagy intenzitású háborúkkal meg tudjunk birkózni”.³¹ Ciucă szerint Európának is számolnia kell azzal, hogy szükség lehet „társadalomszintű tartalékokra és kiterjedt mozgósítási képességekre” egy elhúzódó, nagy háború esetén. Ez volt az első alkalom, hogy egy EU/NATO-tagállam hivatalban lévő kormányfője ilyen nyíltan a sorkatonaság visszaállításának szükségességét pedzegette.

2022 nyarán a védelmi minisztérium beterjesztett egy törvénytervezetet, mely szükségállapot vagy háború esetére előírja, hogy a külföldön élő román állampolgároknak 15 napon belül haza kell térniük és jelentkezniük katonai szolgálatra.³² A javaslatot végül 2023-ban el is fogadták, nem kis vitát kiváltva a külföldön élő románok körében. Emellett 2023-ban létrehoztak egy önkéntes tartalékos programot is: egy 4 hónapos önkéntes kiképzés lehetőségét, amelyet civil érdeklődők végezhetnek el, hogy tartalékos státuszt szerezzenek.³³ Ez hasonló a lengyel megoldáshoz, önkéntességen alapul.

2023 októberében egy kormánypárti (PSD-s) szenátor nyilvánosan javasolta a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetését Romániában, mondván a fiatal generációknak szükségük lenne a honvédelmi nevelésre – ám javaslata nem vált hivatalos kormányprogrammá. ³⁴

A román védelmi miniszterek (2022-ben Vasile Dîncu, majd 2023-tól Angel Tîlvăr) inkább hűtötték a kedélyeket: „jelenleg nem időszerű a sorkatonai szolgálat visszaállítása” – hangoztatták, utalva arra, hogy a profi hadsereg fejlesztése élvez prioritást. ³⁵

Románia komoly haderőfejlesztésben van: 2023-ban a román katonai költségvetés elérhette a nyolc és fél milliárd dollárt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 2,44 százalékát, ami nagyon erős, mintegy kétmilliárd dolláros emelkedés az előző évhez képest. Bukarest a magyarországihoz hasonló nehézfegyverzet-fejlesztést hajt végre – noha van saját harckocsigyártása –, egymilliárd dolláros közös programban állapodott meg az amerikai General Dynamicsszel 227 darab Piranha páncélozott harcjármű (AFV) szállítására. Bukarest tavaly decemberben állapodott meg a Rheinmetallhoz tartozó Skynexszel négy, a radarokon és az Oerlikon 35 milliméteres gyorstüzelő légvédelmi gépágyúin alapuló, korszerű, kis hatótávolságú (4 ezer méter) légvédelmi rendszer szállításáról.³⁶

Szlovákia 2006. január 1-től törölte el a sorkötelezettséget,³⁷ és bár az ukrajnai konfliktus miatt itt is felmerült a védelmi képességek erősítése, a politikai vezetés nem kívánja visszahozni a kötelező szolgálatot.³⁸ 2023–24-ben a szlovák kormány inkább a tartalékos rendszer reformjára és egy esetleges csendőrség (félkatonai belbiztonsági erő) felállítására koncentrált.³⁹

Horvátország 2008-ban, EU-csatlakozására készülve függesztette fel a sorkatonaságot, ám a háború okozta regionális feszültségek nyomán újra napirendre került a kérdés. Ivan Anušić horvát védelmi miniszter 2024 augusztusában bejelentette, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot.⁴⁰

A tervek szerint egy viszonylag rövid, 2 hónapos alapkiképzésről van szó,⁴¹ amely minden 18 év körüli fiatal férfit érintene.⁴²

Néhány nappal ezelőtt a horvát védelmi miniszter kifejtette: "Teljes mértékben felkészültünk arra, hogy évente öt generációnak, egyenként nyolcszáz hadköteles sorkatonának katonai alapképzést nyújtsunk"⁴³

Déli szomszédunk is fegyverkezik: tavaly augusztusban arról lehetett olvasni, hogy Horvátország megkezdte a CAESAR önjáró tüzérségi rendszerek beszerzésének folyamatát, valamint amerikai HIMARS rakétarendszereket is szándékában áll vásárolni országa fegyveres erőinek modernizációja keretében – jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Storm hadművelet évfordulója alkalmából mondott beszédében, írja az Jevropejszka pravda.⁴⁴

Összegezve kijelenthető, hogy Európa országai hadi készülődésben vannak: ennek egyik jele a kötelező sorkatonai szolgálat, a másik a fegyverkezés ösztönzése, ami összevetve a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúval, és a többség háborúpárti álláspontjával nem túl szép képet fest a jövőről.