Komoly biztonsági kockázatot jelentene Ukrajna uniós csatlakozása

Az Európai Unió bővítésért felelős biztosa szerint elképzelhető, sőt "reális" forgatókönyv, hogy Ukrajna és több más tagjelölt 2030-ig csatlakozzon a közösséghez.¹
A Tényellenőr már korábban megvizsgálta ennek a kijelentésnek a valóságtartalmát, és arra a következtetésre jutott, miszerint még az EU által támasztott objektív feltételeket sem teljesítette Ukrajna, illetve bizonyos területeken valójában visszalépés volt tapasztalható.²
Ukrajnában két- és félszer annyi bűncselekményt követtek el 2023-ban, mint hazánkban, de egy év alatt 26 százalékkal nőtt a bűnelkövetők száma is.
A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (Global Initiative) jelentéséből kiderül, Ukrajnában virágzik a szervezett fegyverkereskedelem.
Megdöbbentő eset volt, amikor egy Zu–23-2 légvédelmi ágyút próbálták meg eladni, 7500 dollárért.
A mexikói Milenio TV tett közzé felvételeket arról, hogy egy, az Öböl-kartellhez (Cartel Del Golfo) köthető fegyveres egy svéd gyártmányú AT–4 páncéltörő rakétarendszert használ. Ezt a fegyvert az amerikai hadsereg ugyancsak használja, sőt Ukrajnának is szállítottak belőle.

Mennyire kockázatos Ukrajna uniós csatlakozása?

Jelentős biztonsági kockázatot jelenthet Ukrajna európai uniós csatlakozása, az országban ugyanis komoly problémát jelent a bűnözés. Ukrajnában 2023-ban két és félszer annyi bűncselekményt (475 ezer) regisztráltak,³ mint hazánkban (178 ezer).⁴

Az Ukrán Jogtudományi Központ adatai szerint⁵ míg 2022-ben főként háborús bűncselekmények magas száma emelte első sorban a statisztikát, 2023-ban a klasszikus értelemben vett bűncselekmények száma is jelentősen nőtt: a csalások száma két és félszeresére emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké 13%-kal, a lopásoké 18%-kal, míg az emberi élet és egészség elleni bűncselekményeké 47%-kal nőtt az előző évhez képest.

A közbiztonsági helyzet megítéléséhez azonban nem elég pusztán a bűncselekmények számát vizsgálni, fontos az elkövetők száma alakulásának vizsgálata is.

2022-ben 85 285 bűnelkövetőt regisztráltak Ukrajnában, amely 20%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. 2023-ban ez a szám 108 271-re nőtt – ez 26%-os növekedést jelent 2022-höz képest.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok csupán a regisztrált bűncselekmények számát mutatják, és a statisztikákba nem regisztrálják az orosz megszállás alatt álló területeken történt bűncselekmények számát. Ezek az adatok tehát csupán a kivándorlás következtében jelentősen megcsappant lélekszámú, megszállás alatt nem álló területek bűnügyi statisztikáira vonatkoznak. Az összes bűncselekmények száma ennél értelemszerűen jóval magasabb.

További terhet ró a közbiztonságra, hogy az elmúlt évek pénzügyi nehézségei következtében Ukrajna jelentősen csökkentette a börtönben tartott elítéltek számát, így - a 2013-as börtönpopulációhoz viszonyítva – 2023-ra az egykori elítéltek kétharmada – mintegy 101 ezer ember – már szabadlábon volt.⁶Ez különösen fontos tényező lehet, ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz. Az EU tagállamaiban ugyanis a visszaeső bűnelkövetők aránya jellemzően 30–50% között mozog,⁷ vagyis azzal számolhatunk, hogy 30-50 ezer közötti büntetett előéletű potenciális (visszaeső) bűnelkövető lehet szabadlábon. Ha ennek a népességnek csupán 10%-a Magyarországon követne el újabb bűncselekményeket, az elkövetők fogva tartása évente körülbelül 25 milliárd forinttal terhelné meg a magyar költségvetést.

A közbiztonság kérdése ráadásul nem csupán jogrendvédelmi szempontból fontos: hazánk turizmusának egyik alappillére épp a viszonylag jó közbiztonsági helyzet. Amennyiben a közbiztonság romlik, az nemcsak az állampolgárok biztonságérzetét csökkentené, hanem komoly veszteségeket is okozna a vendéglátásból és a szállodaiparból élő vállalkozásoknak.

A várhatóan növekvő bűnesetszám miatt szükség lenne a rendvédelmi szervek – különösen a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség – megerősítésére is.

A Századvég számításai szerint, ha a jelenleg Ukrajnában elkövetett bűncselekmények csupán 1%-a Magyarországra tevődne át, a jelenlegi közbiztonsági szint fenntartásához körülbelül 1000 új rendőr és terrorelhárító munkatárs alkalmazására lenne szükség. Ez éves szinten hozzávetőleg 13 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek.⁸

A fegyver- és a drogkereskedelem is virágzik Ukrajnában

Óriási kihívást jelent a fegyverkereskedelem is. A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (Global Initiative) jelentéséből⁹ kiderül, Ukrajnában virágzik a szervezett fegyverkereskedelem. Míg 2023-ban a fegyverkereskedelemre kiterjedő jelentés a harctérről begyűjtött, orosz, úgynevezett trófeafegyverek, főként kézifegyverek és gránátok elterjedésére összpontosított, addig 2024-ben már megjelentek a piacon az Ukrajna támogatására a nyugati országokból küldött fegyverek is.

A legmegdöbbentőbb az az eset volt, amikor egy 23 mm-es légvédelmi ágyút, a Zu–23-2 -t próbálták meg eladni, 7500 dollárért. Az elemző intézet szerint ez a fegyver mérete és képességei alapján vélhetően már egy nagyobb fegyverpiacon került értékesítésre: terroristák vagy nem állami fegyveres csoportok számára adhatták el.

Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró szerint már a konfliktus korai szakaszában elárasztották Lengyelországot, Romániát és Ukrajna más szomszédjait azok a fegyverek, amelyeket az Egyesült Államok szállított Kijevnek támogatásként.¹⁰
De akadt olyan fegyver is, amely más kontinensen kötött ki. A mexikói Milenio TV tett közzé¹¹ felvételeket arról, hogy egy, az Öböl-kartellhez (Cartel Del Golfo) köthető fegyveres egy svéd gyártmányú AT–4 páncéltörő rakétarendszert használ. Ezt a fegyvert az amerikai hadsereg ugyancsak használja, sőt Ukrajnának is szállítottak belőle.¹²

A fegyverkereskedelem problémájával ugyan mind az ukrán törvényhozás, mind az Ukrajnát támogató nyugati országok tisztában vannak, és a kormányzat elvileg tett is lépéseket a visszaszorítás érdekében, ennek ellenére virágzik az illegális üzletág.

További aggodalomra ad okot, hogy mi lesz a fegyverek sorsa a háború lezárását követően. A Szuverenitásvédelmi Hivatal arra figyelmeztetett, hogy a háború végével értékesítésre kerülhet az ukrán hadsereg fegyverzetének egy része. Álláspontjuk szerint ha Kijev értékesíti a nehézfegyvereket és a komplexebb eszközöket, akkor azok olyan térségekbe – például Afrikába vagy a Közel-Keletre – kerülhetnek, amelyek instabilitása súlyosbodhat, újabb migrációs hullámot generálva Európa irányába.¹³

Külön figyelmet érdemel Ukrajna súlyos kábítószer-problémája. Egy 2023-as becslés szerint az intravénás kábítószer-használók száma eléri a 317 ezret, ami negyvenhétszerese a magyarországi aránynak.¹⁴

Az ilyen típusú szerhasználók egészségügyi ellátása komoly anyagi terhet ró a szociális és egészségügyi rendszerekre. Ha csupán minden századik ukrán intravénás szerhasználó Magyarországra költözne, az éves szinten körülbelül 3,5 milliárd forintos költséget jelentene az ellátórendszer számára.¹⁵

Járványveszélyt jelenthet Ukrajna csatlakozása

Márpedig az egészségügyi ellátórendszernek ezen kívül is óriási kockázatot jelentene az ukrán EU-csatlakozás. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ népegészségügyi helyettes országos tisztifőorvosa szerint 2023-ban 10 százalékkal nőtt az európai térségben a gyermekek körében a tuberkulózis- (tbc) fertőzöttek száma, Ukrajnában pedig aggasztó mértékben vannak jelen az antibiotikumokra nem reagáló baktériumok. Vagyis Ukrajna uniós csatlakozásával, a határok megnyílásával tuberkulózis-járványveszélyes helyzet is kialakulhat a világban. Hozzátette, Ukrajnában a háború előtt sem volt túl jó az egészségügyi ellátás, a háború pedig ezt tovább rontotta.¹⁶

A szakértő szerint Ukrajnában ugyan létezik védőoltásprogram, ám az nem egységes. Különböző típusú oltóanyagokat alkalmaznak az egyes területeken, és nem követik nyomon szorosan az átoltottságot, vagyis, hogy ki kapott vakcinát és ki nem. Így van ez a kanyaró vagy a járványos gyermekbénulás tekintetében is, ami szintén veszélyt jelent Magyarországra. A járványok elkerülése érdekében óriási erőfeszítéseket kellene tenniük az egészségügyi hatóságoknak, ugyanis az Európai Unión belül szabad az emberek mozgása, és az uniós állampolgárok nem kötelezhetők vizsgálatra egy másik tagállamba való belépéskor. Vagyis az alacsony átoltottság a szabad mozgással kombinálva jelentős járványveszélyt generálna.

Mindezek alapján elmondható, hogy jelentős biztonsági kockázatot jelentene Ukrajna felvétele az Európai Unióba. A bűncselekmények és az elkövetők magas száma, illetve a szabadlábon lévő potenciális elkövetők magas aránya az uniós állampolgárok fizikai biztonságát veszélyeztetné, míg a háború miatt is különösen alacsony szintű egészségügyi ellátottság járványveszélyes helyzetet teremthetne, amennyiben Ukrajna jelen állapotában felvételt nyerne az EU-ba.