A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Magyarország „izolálódott” és „nem akar senki a magyar kormánnyal találkozni""

Forrás: Youtube | 2024. október 9.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

A magyar miniszterelnök nem csak Európa, de a világ összes fontosabb vezetőjével tárgyalni tudott az elmúlt évben, így az elszigetelődésről szóló állítás teljesen megalapozatlan. Hétfői hír, hogy Donald Trump, amerikai elnökkel telefonon egyeztetett Orbán Viktor.

Both Hunor Igazgató

Forrás: Youtube | 2024. október 9.

Valóban elszigetelődött Orbán Viktor?

Mivel az "izoláltságról" szóló állítás visszatérő, ezért a Tényellenőr megvizsgálta, hogy a folyton ismételgetett nyugat-európai állítás ellenére a magyar miniszterelnököt hány különböző ország fogadta a nyári békemissziója óta, illetve hány vezető látogatta meg őt.

Orbán Viktor 2024. július 2. és 10. között Kijevben, Moszkvában, Şuşában, Pekingben és Washingtonban járt.¹

A békemisszió állomásai

Kijevben Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, hogy áttekintsék az ukrán–magyar kapcsolatok helyzetét és megvitassák a béke különböző lehetőségeit.

Ezt követően Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett. Putyin a találkozón úgy fogalmazott: "Értem, hogy most nemcsak partnerünkként érkezett, hanem az EU elnökségének képviseletében is. Arra számítok, hogy megosztja velem az ön álláspontját és az európai álláspontot".²

Türk Államok és Kína

Şuşában Orbán Viktor részt vett a Türk Államok Szervezetének találkozóján, ahol méltatta az azeri elnököt, Ilham Alijevet, amiért "visszaadta a békét a térségnek." Hozzátette: "Reméljük, hogy hamarosan Európában is megtaláljuk ezt az ösvényt."

A kínai látogatás során elsősorban a háború lehetséges megoldásairól és a magyar–kínai kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak, amelyeket Orbán "virágzó partnerségként" jellemzett.

Washington, NATO csúcs

A július 10-i NATO-csúcson Orbán Viktor a török elnökkel³ is tárgyalt, ahol ismét az ukrán–orosz konfliktus békés megoldása került a középpontba. A miniszterelnök a NATO-ról úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi irányvonala ellentétes az eredeti céljával: mivel a NATO egy védelmi szövetségként jött létre, szerinte a háború folytatása helyett a békére kellene törekednie.⁴

A NATO-csúcs után Orbán Viktor Floridába utazott⁵, ahol Donald Trump mára megválasztott elnökkel találkozott. A megbeszélésen elsősorban a béke lehetséges útjairól folytattak eszmecserét.

Romániai tárgyalás

2023-hoz hasonlóan júliusban Tusványos előtt találkozott a magyar miniszterelnök a román miniszterelnökkel⁶. A téma a hírek szerint Románia teljeskörű schengeni csatlakozásának az ügye volt, amely azóta a magyar uniós elnökség egyik fő eredményeként 2025. január 1-től meg is valósult.

Szeptemberben Afrika és Nyugat-Balkán volt a végállomás

Szeptember első felében Orbán Viktor három külföldi vezetővel is találkozott. Elsőként Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnökkel folytatott megbeszélést⁷, amelynek központi témája Csád kulcsszerepe volt az illegális migráció elleni harcban Afrikában. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Afrikából Európába irányuló migráció megfékezése elképzelhetetlen a Száhel-térség országainak támogatása nélkül, ezért Magyarország együttműködési partnerséget kíván kiépíteni Csáddal.

Nem sokkal ezután Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével a Nyugat-Balkán uniós integrációjának kérdéseit vitatták meg⁸. Ugyanezen a napon Orbán Viktor találkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnökkel is⁹, akivel szintén a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának kérdései és a közös európai afrikai együttműködési tervek kerültek napirendre.

Matteo Salvini látogatása

A magyar miniszterelnök szeptember második felében lemondta a külföldi útjait, az árvízhelyzet miatt. Csupán Matteo Salvinivel az olasz miniszterelnök-helyettessel találkozott¹⁰, aki ellátogatott Budapestre.

Patrióta-találkozó

Olaszországban, Pontidában október elején találkoztak a Patrióták, ahol Orbán Viktor is felszólalt¹¹. Ezen a találkozón szóba került a migráció és a háború. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy gazdasági mélyrepülésben van Európa. Kijelentette "el kell foglaljuk Brüsszelt, és vissza kell adjuk az európai embereknek!".

Albán miniszterelnök Budapesten

Nem sokkal ezután, Edi Rama albán miniszterelnök Budapestre látogatott¹², amely hasonlóan a macedóniai találkozóhoz Albánia Európai Uniós integrációjáról szólt. Az albán elnök kiemelte azt is, hogy Magyarországra példaképként tekint¹³, például a közigazgatás belső reformja tekintetében. Nem sokkal később a kirgiz miniszterelnökkel Akylbek Zhaparovval is találkozott, akivel a gazdaságról és nemzetközi kapcsolatokról tárgyalt¹⁴.

Találkozó a német kancellárral

Manfred Weber október 9-i kijelentésében azt állította, hogy Orbán Viktor és Magyarország elszigetelődött a világ többi részétől¹⁵. Nem sokkal a kijelentés után, októberben Orbán Viktor találkozott Olaf Scholz - azóta megbukott - német kancellárral¹⁶. Az Orbán–Scholz találkozóról Havasi Bertalan azt nyilatkozta, hogy

"a kancellári hivatalban lezajlott tárgyaláson áttekintették a magyar EU-elnökség programjának legfontosabb célkitűzéseit, különös tekintettel az európai versenyképesség helyreállítására."

Szerb-szlovák-magyar csúcs

2024. október 22-én Magyarország miniszterelnöke részt vett az első, szerb-szlovák-magyar csúcson is Révkomáromban¹⁷, ahol jelen volt Robert Fico és Alekszandar Vucsics. Fico úgy jellemezte, hogy "kivételes találkozó, baráti körben". Kiemelték az illegális bevándorlás megállításának a fontosságát. Vucsics úgy nyilatkozott, hogy szerinte 80 százalékkal kevesebb a migráns, mint tavaly.

Találkozó a francia elnökkel

Ugyanezen a napon Orbán Viktor találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel is Párizsban egy munkavacsora keretében¹⁸. Macron kifejezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok mélyítését tervezi több stratégiai területen, beleértve a védelmi és biztonsági kérdéseket, az energiaellátás jövőjét és az atomenergia terén való együttműködést. A francia elnök hangsúlyozta a kétoldalú kereskedelem fejlesztésének fontosságát az EU belső piacán belül. Franciaországi látogatása során Orbán Viktor Marine Le Pennel is találkozott¹⁹, akivel az európai migrációs helyzetet vitatták meg.

A montenegrói miniszterelnök Magyarországon

2024. október 24-én Montenegró miniszterelnökével, Milojko Spajić-al²⁰, többek között az EU versenyképességi visszaeséséről beszélt a magyar miniszterelnök, emellett az Európai Unió bővítéséről is tárgyaltak. Orbán Viktor úgy tartja, Montenegró a legfelkészültebb ország a nyugat-balkáni országok közül az EU-s csatlakozásra.

Georgiai utazás

Néhány nappal ezután Orbán Viktor meglátogatta Georgia frissen újraválasztott miniszterelnökét, Irakli Kobakhidze-t²¹. Utóbbi a látogatásról úgy nyilatkozott, hogy köszöni Magyarország támogatását Georgia uniós csatlakozásának elősegítésében. Kiemelte, hogy mindkét országban fontos a nemzeti identitás, a keresztény értékek védelme és aláírtak egy beruházásvédelmi megállapodást is, amely a Fekete-tengeri vezeték kiépítéséről és a turizmusról szól.

Bécsi látogatás

2024. október 31-én, Orbán Viktor bécsi látogatása során először találkozott Walter Rosenkranzal²², az osztrák parlament elnökével, majd Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével²³. Orbán és Kickl a találkozón közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben Ausztria kifejezte szándékát, hogy megerősítse kapcsolatait Magyarországgal. A nyilatkozat célja, hogy tovább erősítse a baráti és jószomszédi viszonyt, valamint a két ország közötti mély történelmi és kulturális kapcsolatokat.

Biskek: Sadyr Japarov és a Türk Államok Szervezete

A miniszterelnök 2024. november 5-6. között Kirgizisztán fővárosában járt,²⁴ ahol a kirgiz elnökkel folytatott két oldalú megbeszéléseket, valamint a Türk Államok Szervezete csúcstalálkozóján vett részt. Abban az évben Orbán Viktor miniszterelnök vehette át a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) csúcstalálkozója alkalmából odaítélt „a Türk Világ Legfelsőbb Rendje” kitüntetést.

Európai Politikai Közösség és Európai Uniós csúcstalálkozó Budapesten

2024. november 7-én és 8-án valóságos diplomáciai nagyüzem volt hazánkban. Ugyanis Budapesten tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját és az EU-csúcsot.²⁵

A hivatalos közlemény szerint: "A vezetők megbeszélést folytattak az Európa előtt álló biztonsági kihívásokról Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának és a Közel-Keleten zajló eszkalációnak az összefüggésében, továbbá tárgyaltak az irreguláris migrációról, a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdésekről, az energia, a közlekedés, az informatika és a globális kereskedelem tekintetében pedig megvitatták a konnektivitás témakörét is."

Részt vett ezen a gyűlésen a 27 uniós tagállam mellett Albánia, Andorra, Örményország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, San Marino, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetője. A következő ilyen gyűlés majd 2025-ben lesz Albániában és Dániában.

Majd november 8-án tartották az európai uniós csúcsot Budapesten²⁶, amelyen elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot²⁷. Ez a dokumentum egy 12 pontot tartalmazó megállapodás arról, hogy az Európai Unió gazdaságát meg kell reformálni és versenyképessé kell tenni.

Baku: ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia

A miniszterelnök 2024. november 11. napján az ENSZ Azerbajdzsánban tartandó éves éghajlatváltozási konferenciájára (COP29) utazott, ahol beszédet is mondott.²⁸

Budapest: Magyar-szerb stratégiai együttműködési tanácsülés

A miniszterelnök 2024. november 14. napján Aleksendar Vucic szerb elnökkel együtt újabb magyar-szerb beruházásokat határoztak el a kőolajszállítás, a gázszállítás, a villamosvezeték-építés, a földgáz-kereskedelem és a földgáztárolás kérdésében, valamint megállapodtak a Röszke-Horgos határátkelőhely modernizálásáról is.²⁹

Párizs: Patrióták Európáért pártcsalád közgyűlés

A miniszterelnök 2024. november 16. napján Párizsban vett részt a Patrióták Európáért pártcsalád első közgyűlésén. Az eseményen többek között részt vett Geert Wilders a holland Szabadságpárt vezetője, Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök, Afroditi Latinopulu, a görög Foné Logikés párt elnöke és Martin Helme, az Észt Konzervatív Néppárt elnöke is.³⁰

Budapest: Kaszim-Zsomart Tokajev

A miniszterelnök 2024. november 20. napján Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnököt fogadta Budapesten. A megbeszélések első sorban a kereskedelemfejlesztést, új energiaforrások és nemzetközi szállítási útvonalak kiépítését érintették.³¹

Budapest: Ion-Marcel Ciolacu

A miniszterelnök 2024. november 22. napján a román miniszterelnöknél járt, hogy megvitassák a két országot érintő ügyeket, különösen Románia schengeni övezethez történő csatlakozását.³²

Budapest: Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni

2024. november 28. napján a miniszterelnök Budapesten fogadta Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejket, Katar Állam miniszterelnökét, külügyminiszterét, akivel a gazdasági és energetikai együttműködésről, valamint a békepárti politika esélyeiről tárgyaltak.³³

Budapest: Fra' John Dunlap

2024. november 29. napján a miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita kolostorban fogadta Fra' John Dunlapot, a Szuverén Máltai Lovagrend nagymesterét, majd Habsburg Károly főherceget, az Aranygyapjas rend nagymesterét.³⁴

Vatikán: Ferenc pápa

A miniszterelnököt 2024. december 4. napján a pápa a Vatikánban fogadta. A megbeszélés során elsődlegesen a béke kérdését vitatták meg. Orbán Viktor a Szentatyánál tett látogatása után találkozott és egyórás tárgyalást folytatott Pietro Parolin bíboros államtitkárral.³⁵

Róma: Giorgia Meloni

A miniszterelnököt 2024. december 4. napján Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fogadta Rómában. A megbeszélések során kiemelt téma volt a magyar-olasz gazdasági kapcsolatok elmélyítése, a katonai együttműködések, valamint az illegális migráció elleni küzdelem ügye.³⁶

Mar-a-Lago: Donald Trump

A miniszterelnök 2024. december 9. napján Mar-a-Lagóban találkozott Donald Trump megválasztott elnökkel, a világ leggazdagabb emberével Elon Musk-kal, illetve Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával Tim Walz-zal. A megbeszéléseken a politikai kérdések mellett a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének ügye³⁷ is felmerült.³⁸

Ankara: Recep Tayyip Erdogan

A miniszterelnök 2024. december 12. napján a török elnökkel folytatott tárgyalásokat Ankarában. A megbeszélések fő témája a béke kérdése volt.³⁹

Budapest: Adilbek Kaszimalijev

A miniszterelnök 2024. december 17. napján Budapesten fogadta Adiblek Kaszimalijev Kirgizisztán ügyvivő miniszterelnökét. A tárgyaláson a két ország folyamatosan javuló kapcsolatait tekintették át. Kiemelt figyelmet fordítottak a kereskedelmi együttműködés elmélyítésére, a gazdasági kapcsolatok dinamizálására.⁴⁰

Szófia: Rumen Radev

A miniszterelnök 2024. december 20. napján Szófiában járt Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozásának okán, továbbá Rumen Radev bolgár elnökkel tárgyalt energetikai ügyekről.⁴¹

Bukarest: Ion-Marcel Ciolacu

A miniszterelnök 2024. december 20. napján Bukarestben látogatta meg Ion-Marcel Ciolacu román elnököt Románia schengeni övezethez történő csatlakozásának okán.⁴²

Pozsony: Robert Fico

A miniszterelnök 2025. január 21. napján Robert Fico szlovák miniszterelnöknél járt Pozsonyban, hogy megvitassák a két ország közös ügyeit, különös tekintettel az ukrajnai háborúra, illetve az energiaellátási helyzetre.⁴³

Abu Dzabi: Mohammed bin Zájed Ál Nahján

A miniszterelnök 2025. január 28-29. között Abu Dhabiban járt egy magyar üzletemberekből és a kormány tagjaiból álló delegációval. Orbán Viktor tárgyalást folytatott Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Abu-Dzabi uralkodójával, amelynek során első sorban a két ország közötti gazdasági együttműködés lehetőségeit vitatták meg.⁴⁴

Budapest: Salva Papuasvili

A miniszterelnök 2025. január 27. napján Georgia parlamenti elnökét fogadta Budapesten. A megbeszélésen téma volt a két országot érintő közös politikai ügyek mellett a gazdasági, illetve energetikai együttműködés is.⁴⁵

Brüsszel: NATO Főtitkár

A miniszterelnök 2025. január 31. napján Brüsszelben tárgyalást folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral.⁴⁶

Madrid: Patrióták Európáért pártcsoport nagygyűlés

A miniszterelnök 2025. február 8. napján a FIDESZ-KDNP európai parlamenti pártcsaládjának nagygyűlésén vett részt, ahol beszédet is mondott. A nagygyűlésen részt vett többek között Santiago Abascal a spanyol VOX párt vezetője, Marine Le Pen a legnagyobb francia ellenzéki erő vezetője, valamint Andrej Babis, a csehországi ANO párt vezetője is.⁴⁷ ⁴⁸

Budapest: Alice Weidel

A miniszterelnök 2025. február 12. napján Budapesten Alice Weidellel, az Alternatív Németországért Párt (AfD) elnökével tárgyalt.⁴⁹

Összegezve kijelenthető, hogy a magyar miniszterelnök nem csak Európa, de a világ összes fontosabb vezetőjével tárgyalni tudott az elmúlt évben, így az elszigetelődésről szóló állítás teljesen megalapozatlan.