Both Hunor Igazgató

A magyar autópálya-hálózat nemzetközi viszonylatban jól teljesít

A magyar autópálya-hálózat kiterjedtsége a V4 országok és az osztrák autópályák hosszát is megelőzi.
Sőt, lakosságarányos kiterjedtsége Ausztriával azonos szinten van és a V4 országok mellett számos nyugati államot is megelőz.
A magyar autópálya-hálózat területarányos kiterjedtsége szintén Ausztriával azonos szinten van és a V4 országok mellett számos nyugati államot is megelőz.

A magyar autópálya-hálózat nemzetközi összehasonlítása

A hazai autópálya-hálózat ugyan már a 2010-es kormányváltás idején is régiós szinten egy kiterjedt, fejlett hálózatnak minősült, azonban ekkor még az osztrák autópályák teljes hossza nagyobb volt, mint a magyar.

2010 óta Magyarországon 391 kilométer új autópálya épült, így a teljes autópálya-hálózat hossza 1868 kilométer, ¹ a gyorsforgalmi úthálózat hossza pedig 2430 kilométer.²

Ezzel – már 2020-ban – sikerült megelőznünk nyugati szomszédunkat, valamint továbbra is tartjuk a V4-es államok közötti vezető pozíciónkat is. A Tényellenőr az alábbiakban bemutatja, hogy ehhez képest az egyes régiós versenytársaink milyen kiterjedtségű autópálya-hálózattal rendelkeznek.

Forrás: KSH

A fenti táblázatból könnyen kivehető, hogy abszolút értéken Magyarország rendelkezik a leghosszabb autópálya rendszerrel, megelőzve valamennyi régiós versenytársunkat.

Ugyan Lengyelország a vizsgált időszak alatt megduplázta, Románia pedig megháromszorozta autópálya-hálózatának hosszát, azonban így is elmarad Magyarországtól mindkét ország, annak ellenére is, hogy mind területben, mind lakosságszámban nagyságrendekkel nagyobb országokról beszélünk.

Külön érdekes, hogy 12 év alatt hazánkban 391 kilométer autópályát építettek, addig Ausztriában ugyanezen időszak alatt csupán 30 kilométert, így Magyarország sikeresen megelőzte nyugati szomszédját.

Azt látjuk, hogy hosszban mérve a magyar autópálya-hálózat a régiós bajnok, azonban az egyes országok különböző lakosságszámmal, illetve mérettel rendelkeznek. Ezért fontos, hogy az egyes országok összehasonlítása során ezeket a különbségeket is figyelembe vegyük és az egyes országok autópálya-hálózatát a különböző adottságokkal arányosan mutassuk be.

Ennek módja, az alábbiakban bemutatott lakosság-, valamint területarányos autópálya-hálózat hosszúság meghatározása. Az arányosítás lehetővé teszi, hogy lakosságszámban, illetve méretben jelentősen eltérő országokat is össze tudjunk hasonlítani, ezért a vizsgált országok körét is bővítjük néhány regionális, valamint nyugati állammal.

Autópálya hossza lakosságszámra vetítve³

A lakosságarányosan vizsgált autópálya-hálózat kiterjedtség is hasonlóan kedvező, mint az abszolút értéken vizsgált hossz. Hasonló megállapításokat tudunk tenni ebben az esetben is, miszerint hazánk – valamennyi V4 államot megelőzve – Ausztriával azonos szinten van. Sőt lakosságarányosan még számos nyugati, fejlett államot is megelőzünk. Ugyanakkor elismerendő, hogy Horvátország, illetve Szlovénia még ennél is jobban szerepel.

Hogy konkrét adatok mondjunk:

Magyarország lakossága 2022-ben 9 millió 610 ezer fő volt, hazánk területén pedig 1 868 km autópálya épült ez év végéig. Vagyis 1000 lakosra 0,19 kilométer autópálya jutott.
Csehország lakossága 2022-ben 10 millió 516 ezer fő volt, Csehországban pedig 1 363 km autópálya készült el 2022 végéig. Vagyis 1000 lakosra 0,12 kilométer autópálya jutott.
Szlovákia lakossága 2022-ben 5 millió 434 ezer fő volt, az országban lévő autópálya hossza pedig 861 km, ami azt jelenti, hogy 1000 főre, 0,15 kilométer autópálya jut.
Lengyelország lakossága 2022-ben 36 millió 889 ezer fő volt a KSH adatai szerint, az országban lévő autópálya hossza pedig 1802 km volt. Vagyis az 1000 főre jutó autópálya hossz 0,04 kilométer.

Autópálya-hálózat hossza négyzetkilométerre vetítve⁴

Magyarázat: A grafikon azt mutatja meg hány kilométer autópálya jut ezer négyzetkilométerre. Ennek érdekében a Tényellenőr a vizsgált államok autópálya-hálózatának hosszát osztotta el az állam területével, majd a kapott eredményt ezerrel megszorozta. Forrás: Eurostat

Területarányosan számolva is hasonló következtetésre juthatunk, mint a korábbiakban. Hazánk valamennyi V4 államot megelőzi, és Ausztriával, valamint számos nyugati országgal egy szinten említhető. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy Lengyelország és Románia messze a V4 átlag alatt teljesít, akár területarányosan, akár lakosságarányosan számolunk.

Hogy konkrét adatokat mondjunk:

Magyarországon 93,028 négyzetkilométerre 1 868 km autópálya, vagyis 1000 négyzetkilométerre 20,07 kilométer autópálya jut.
Csehországban 78,865 négyzetkilométerre 1 363 km autópálya, vagyis 1000 négyzetkilométerre 17,28 kilométer autópálya jut.
Szlovákia 49,037 négyzetkilométerére 861 kilométer autópálya, vagyis 1000 négyzetkilométerre 17,55 kilométer autópálya jut.
Lengyelország 312,679 négyzetkilométerére 1802 kilométer autópálya, vagyis 1000 négyzetkilométerre 5,7 kilométer autópálya jut.

Tervezett fejlesztések a magyar autópálya-hálózatban

Ahogy a fentiekben láthattuk a hazai autópálya-hálózat valamennyi mutató szerint nyugati színvonalúnak mondható, azonban a hálózat további fejlesztése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország a továbbiakban is megőrizze régiós vezető szerepét ezen a téren.

A Tényellenőr az alábbiakban ismertet néhányat a rövid- és középtávú bővítési és fejlesztési tervekből.

Az M3-as autópálya egy szakaszát hatsávossá építik.⁵
Befejeződik az M44-es utolsó szakaszának építése és kialakítanak egy új M5-M44 csomópontot.⁶
Elkezdődik az M1-es autópálya felújítása, valamint egy szakaszon 6+2 sávossá bővül.⁷

Konklúzió

A Tényellenőr által megvizsgált adatok alapján megállapítható, hogy a magyar autópálya-hálózat valóban kiemelkedő regionális szinten és megállja a helyét az Unió fejlett tagállamaival szemben is. Ugyanakkor ezek tudatában is folytatódnak az új autópálya építések, valamint a meglévők felújítási munkálatai is.