Both Hunor Igazgató

Mi az igazság az ellenzékhez köthető közvélemény-kutatásokból?

A hazai sajtóban nemrég több közvélemény-kutatás is megjelent, amelyek szerint rendkívül gyors ellenzéki előretörés látható.¹ ^,²
A jellemzően ellenzéki körökhöz köthető intézetek által készült kutatások több esetben is olyan mértékű különbséget jeleztek a legnagyobb ellenzéki párt és a kormánypártok között, amelyek felvetették annak gyanúját, hogy ezek a felmérések nem a valós számokat tükrözik, hanem a szavazók befolyásolására tett kísérletként értékelhetőek.³
A Tényellenőr ezért átfogóan vizsgálta a közelmúltbeli közvélemény-kutatások tapasztalatait, különösképpen azok pontosságát, valamint a választók potenciális befolyásolására való alkalmasságát.
A Medián és más mértékadónak számító közvélemény-kutató intézetek vezetői korábban már elismerték, hogy a nyilvánosságra hozott kutatásaik azt a célt szolgálják, hogy a közvéleményt befolyásolják.⁴ Ezt az ellenzéki média nyomásával indokolták.
A korábbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják Magyarországon is, hogy a közvélemény-kutatások a jobboldali szavazók számát rendszeresen alábecsülik, míg a baloldali, liberális szavazók számát felülmérik.
Mind a befolyásolási céllal publikált kutatások, mind a jobboldali szavazók számának alábecslése nemzetközi tendencia, nem csupán Magyarországon tapasztalható jelenségek.

A hazai közvélemény-kutatók eredményei

A Tényellenőr első körben a 2022-es országgyűlési választások tapasztalatait vizsgálta meg. Ugyanis a közelmúltban megjelent közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához a leginkább releváns tényadatokat a legutóbbi országgyűlési választás tudja szolgáltatni. Az alábbiakban a Tényellenőr a 2022-es választásokat megelőző legutolsó kutatások eredményeit veti össze a tényleges választási eredményekkel. Az ismertetett kutatások jellemzően a választásokat megelőző 1 héten belüli mintavétellel készültek.

2022-es Országgyűlési Választások⁵ ⁶ ⁷

Közismert tény, hogy a 2022-es választások kimenetelét előrejelezni kívánó közvélemény-kutatások eredményei bőven hibahatárt meghaladó tévedésben voltak, azonban több lényeges megállapítás is kevés figyelmet kap(ott) a témáról szóló diskurzusban.

Először is, valamennyi vizsgált közvélemény-kutató jelentős mértékben felülmérte az ellenzéki összefogás erejét, tehát a kormánypártok győzelmének mértéke elsősorban azért volt meglepő, mert a közvélemény-kutatások átlagosan 9,1 százalékkal mérték felül az ellenzék táborát.
A kutatások ezzel egyidejűleg a kormánypártok erejét is alábecsülték, a Fidesz-KDNP lista támogatottságát átlagosan 4 százalékkal kevesebbre mérték, mint a tényleges eredmény.
További fontos – ugyanakkor keveset hangoztatott – megállapítás, hogy arányait tekintve a legnagyobb hibát a Mi Hazánk Mozgalom támogatói számának megbecsülése során vétettek a közvélemény-kutatók. Ugyanis a Mi Hazánk tényleges eredménye 5,88 százalék volt, azonban a kutatások átlagosan 3,1 százalékot jósoltak, tehát a tévedés mértéke majdnem százszázalékos volt. Talán még ennél is érdekesebb, hogy a parlamenti bejutást egyik kutatás sem jelezte előre.
Valamint általánosságban elmondható, hogy a jobboldali, nemzeti érzelmű szavazók a közvélemény-kutatásokban a tényleges számukat jóval alulmúló arányban jelentek meg, függetlenül attól, hogy egyébként kormánypárti vagy Mi Hazánk szavazók voltak. A 2022-es választásokat követően egyértelművé vált, hogy a kormánypártok szavazóit nem felülmérik – mint ahogy azt prominens ellenzéki szereplők hangoztatják⁸ – hanem kifejezetten alábecsülik, ezzel szemben az ellenzéki szavazók számát lényegesen felülmérik.

Bár kisebb mértékben, de hasonló hibákat vétettek a közvélemény-kutatók a 2018-as országgyűlési választásokra készült előrejelzéseikben is.

2018-ban a Fidesz-KDNP-t átlagosan 5,13 százalékkal mérték alul, míg az ellenzéki pártok összességét átlagosan 4,95 százalékkal felülmérték. Tehát a kormánypártok és ellenzéki pártok közötti tényleges különbséghez képest 10,08 százalékkal kisebb kormánypárti előnyt mutattak ki a kutatások.⁹

Szándékosan "hibáztak" a 2022-es Országgyűlési választások előtt a közvélemény-kutatók?

A 2022-es választások okozta sokkhatás számos ellenzéki beállítottságú sajtóterméket arra késztetett, hogy utánajárjon vajon mi okozta ezt a soha nem látott mértékű különbséget a közvélemény-kutatók előrejelzései és a tényleges választási eredmények között. Ezen sajtótermékek közé tartozott a 444 is, amely egy hosszabb anyag keretében publikálta az egyes közvélemény-kutató cégek vezetőinek a kampány során eltitkolt gondolatait és észrevételeit.¹⁰

Az így nyilvánosság elé tárt belsős információkból kettő lényeges állítás szűrődik ki.

Egyrészt az ellenzéki világhoz közelálló közvélemény-kutatók szándékosan olyan kutatási eredményeket közöltek, amelyekkel saját bevallásuk szerint is a választók befolyásolása, az ellenzéki szavazók harci kedvének növelése volt a céljuk.
Másrészről pedig azt tapasztalták a közvélemény-kutatók, hogy amennyiben az ellenzéki összefogás számára kedvezőtlen eredményt hoznak nyilvánosságra akkor az ellenzéki politikusok, média és közvélemény részéről az a vád éri őket, hogy "Orbán kottájából játszanak".

A fenti állítások alátámasztására a Tényellenőr az alábbiakban szó szerint idézi, hogy mit osztottak meg Magyarország elismert és a mai napig működő közvélemény-kutatói a 444 újságíróival.

"Hann Endre [Medián]: De az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek."

"Róna Dániel [21 Kutatóközpont]: Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. De ebből nem következik, hogy mindegyik kutatás rossz lett volna."

"Ember Zoltán [Iránytű Intézet]: A legkényesebb rész. Magammal kezdem. Három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a -14 meg -18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 % közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7%-os várakozást. […]"

"Ember Zoltán [Iránytű Intézet]: Eluralkodott egy nagyon káros légkör Magyarországon. Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelők felé, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják."

"Hann Endre [Medián]: Ennek voltak egész durva megnyilvánulásai. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakorlatilag megvádolt, hogy Orbán kottájából játszunk, (Márki-Zay Péter a Medián március végi kutatásáról: "Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és hogy mikor és hol jelenik meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja.").¹¹ De nagyon durvát kaptunk az ellenzéki médiától is.

A Nyugati Fény korábban azt írta, hogy csak a Mediánnak szabad hinni, viszont amikor megírtuk, hogy Dobrev a legelutasítottabb az előválasztási jelöltek között, akkor azt írták, hogy "Hannt kilóra megvették" vagy valami hasonlót. De maga az ellenzéki közvélemény is nyomást gyakorol, és amióta van Facebook, ennek sokkal nagyobb felülete van."

"Hann Endre [Medián]: Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. […]. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét. […]."

A közvélemény-kutató cégek vezetői által 2022-ben kifejtettekhez érdekes adalékként szolgálnak a 2024. májusában megtartott CEU Demokrácia Intézet rendezvényén elhangzott szakértői értékelések. A rendezvényen felszólaló, Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője szerint ma Magyarországon zömében propagandacélzatú közvélemény-kutatás van inkább.¹²

Bojár Ábel politológus, az Opinio nevű piac- és közvélemény-kutató mobilalkalmazás kutatási igazgatója lényegében elismerte a Tényellenőr által is levont következtetést, miszerint az online közvélemény-kutatások konzekvensen felülmérik az ellenzék támogatottságát, a kormányét pedig alul. Továbbá hozzátette, hogy az sem mindegy, hogy az ellenzékspecifikus kérdések hol helyezkednek el, mert azok a kormánypártiakat már annyira nem érdeklik, ezért egyszerűen kihagyják ezekre a választ.

Tóka Gábor elismerte, hogy a közzétett közvélemény-kutatási eredményeknek tényleg van befolyásoló hatásuk, mert sokan nyilván inkább oda akarnak szavazni, ahol nem veszik el a voksuk.

Nemzetközi kitekintés: hasonló tendenciák az USA-ban és Romániában

Az amerikai közvélemény-kutató cégek pontosságát – különösen az országos választások kapcsán – jelentős vizsgálatnak vetették alá. A legújabb értékelések azt mutatják, hogy bár egyes közvélemény-kutatások észszerű becslést adnak a választói preferenciákról, gyakran nem képesek pontosan megjósolni az eredményeket. A 2020-as amerikai elnökválasztást például az elmúlt 40 év legrosszabb felmérési hibái jellemezték, mivel az országos felmérések átlagosan 4,7 százalékponttal tévedtek¹³ a kulcsfontosságú államokban.¹⁴

Magyarázat: Az ábra a Donald Trump-ra leadott szavazatok számának arányára vonatkozó közvélemény-kutatói előrejelzéseket veti össze a ténylegesen leadott szavazatok számának arányával. Forrás: The Week

USA: 2024-es elnökválasztás¹⁵

A választások előtt a közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleztek, Harris gyakran enyhe előnnyel vezetett. Például a Times/Siena felmérése szerint Harris országosan négy ponttal vezetett.^¹⁶

Számos közvélemény-kutatással ellentétben, amelyek szoros versenyt jósoltak, Trump határozottan nyert, 312 elektori kollégiumi szavazatot szerezve Harris 226 szavazatával szemben.¹⁷

A leadott szavazatok száma tekintetében is megelőzte Harrist mintegy 2,3 millió szavazattal.

A közvélemény-kutatások pontosságának értékelése miatt fontos megnézni, hogy az egyes "csatatér államokban" (ezek azok az államok az USA-ban, amelyek jellemzően ténylegesen eldöntik a választás kimenetelét) milyen előrejelzések és azokhoz képest milyen tényleges eredmények születtek.¹⁸

Az ábra a csatatér államokban Donald Trump-ra leadott szavazatok számának arányára vonatkozó közvélemény-kutatói előrejelzéseket veti össze a ténylegesen leadott szavazatok számának arányával. Forrás: Real Clear Polling

A tényleges eredményeket összevetve az előrejelzésekkel elmondható, hogy valamennyi csatatér államban alulmérték Donald Trump szavazóinak arányát, azonban az eltérés átlagban minden esetben a hibahatáron belül vagy akörül volt. Ugyan a kutatások átlagai valamennyire pontos eredményt jósoltak, az egyes kutatások között voltak kiugró – akár a választók befolyásolására is alkalmas – adatok publikáló kutatások is.

A hibás és potenciálisan manipulációs szándékkal közölt amerikai közvélemény-kutatások egyik legérdekesebb példája volt az Ann Seltzer által, a választások előtt néhány nappal közölt Iowa államra vonatkozó kutatása.

A kutatás azt jósolta, hogy Kamala Harris 47, Donald Trump pedig 44 százalékot fog kapni. Ezzel szemben a tényleges eredmény 56-43 százalék volt Donald Trump javára.¹⁹

Ann Seltzer volt az egyetlen közvélemény-kutató, aki Harris győzelmet jósolt az egyébként stabilan Trump-párti (tehát nem is csatatér) államban, ezért az ő kiugró adatai hivatkozási alapként szolgáltak egy potenciális sima Harris-győzelem propagálására. Ennek oka volt az is, hogy Iowában (éppen a várható Trump győzelem miatt) kevés mérés készült, a des moines-i (Iowa fővárosa) Seltzer pedig kifejezetten az iowai kutatásokra szakosodott (emellett Indianában és Michiganben is rendszeresen mérnek). A baloldali média emellett kiemelten megbízhatónak állította be, ami nem teljesen felelt meg a valóságnak (2004-ben például 3,7 százalékpontot tévedve John Kerry győzelmét jósolta, végül George W. Bush vitte szűk különbséggel Iowát, 2008-ban pedig 7,4 százalékponttal mérte felül az államban Obama előnyét).

USA: 2020-as elnökválasztás²⁰

A kampány során Biden az országos felmérésekben folyamatosan 5 és 10 pont közötti különbséggel vezetett. A közvélemény-kutatások azt jelezték, hogy Biden megnyerné a kulcsfontosságú csatatérállamokat, például Michigant, Wisconsint és Pennsylvaniát. Bár Biden jelentős előnnyel nyerte meg az elnökséget az elektori kollégiumban (306 Trump 232 szavazatával szemben), sok felmérés alábecsülte Trump támogatottságát ezekben a csatatérállamokban, ahol a vártnál jobban teljesített,²¹ és összességében néhány tízezer szavazaton múlott a győztes személye.^²²

USA: 2016-os elnökválasztás²³

A választást megelőzően gyakran Clinton 3-5 pontos előnyét mérték országos szinten. A közvélemény-kutatások azt sugallták, hogy olyan kulcsfontosságú államokat fog megnyerni, mint Pennsylvania és Michigan. Végezetül Trump nyerte az elektori kollégiumot annak ellenére, hogy szavazatszámban közel 3 millióval alulmaradt.²⁴ A közvélemény-kutatások nem tudták megragadni a támogatottságát bizonyos demográfiai csoportok és régiók körében, ami jelentős meglepetésekhez vezetett a választás éjszakáján.^²⁵

A három legutóbbi elnökválasztás tapasztalatai alapján hasonló megállapítás vonható le, mint a hazai közvélemény-kutatások elemzéséből. A jobboldali szavazók számát a kutatások jellemzően alábecsülik.

Románia: 2024-es elnökválasztás

Hidegzuhanyként érte a közvéleményt a 2024. november 24. napján tartott romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye, amikor is a függetlenként induló, szélsőjobboldali Călin Georgescu meglepetésszerű győzelmet aratott.²⁶

Georgescu az első forduló során a szavazatok 22,9 százalékát szerezte meg. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások jellemzően 5 és 8 százalék közötti eredményt jósoltak neki, sőt egyes kutatások nem is mérték a népszerűségét.²⁷ ²⁸

Georgescu sikerét elsősorban a közösségi médiára – azon belül is legfőképp a TikTokra – támaszkadó kampányának tulajdonítják.²⁹ Vélhetően a közvélemény-kutatások ilyen mértékű hibájához is hozzájárulhatott az unortodox kampánystratégia, ami miatt a mintavételben közel sem reprezentatív módon kerültek be Georgescu szavazói (meg kell jegyezni, hogy a választás után a román titkosszolgálatok külföldi beavatkozást állapítottak meg, és az alkotmánybíróság megsemmisítette a választás eredményét.³⁰ A beavatkozás azonban nem az eredmény meghamisítását, hanem a közvélemény illegális eszközökkel történő befolyásolását jelentette)

Konklúzió

A Tényellenőr vizsgálata alapján megállapítható, hogy a közvélemény-kutatók számára nehézséget jelent a jobboldali szavazók számának előrejelzése és ezt a nehézséget még inkább növelheti a kizárólag közösségi médiát fogyasztó – valamint a kutatók számára nehezen elérhető – szavazók számának fokozatos növekedése. Ezzel együtt a kutatók egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a publikált felmérési eredmények alkalmasak lehetnek a szavazók befolyásolására, különösképpen olyan esetekben, ahol a baloldali és liberális szavazók harci kedvének fenntartása a cél.