Both Hunor Igazgató

Az országgyűlés feloszlatásának nincs jogi alapja

Néhány héttel ezelőtt mind Magyar Péter, mind Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés feloszlatásáról és az előrehozott választások fontosságáról beszélt. Mindezt úgy tették, hogy nem állt fenn egyetlen olyan, az Alaptörvényben meghatározott körülmény sem, amely az Országgyűlés megbízatásának megszüntetését és előrehozott választások megtartását indokolná.
Magyarországon az Alaptörvény minden kétséget kizáróan meghatározza, hogy az Országgyűlés feloszlatása milyen körülmények fennállása esetén történhet meg. Megjegyzendő, hogy 1990 óta nem volt még olyan Országgyűlés, amelyik ne töltötte volna ki a 4 éves időtartamát.
Számos más európai országban már sor került a parlament feloszlatására, ami minden esetben arra vezethető vissza, hogy nem bírtak kormányt vagy kormánykoalíciót alkotni, vagy csak egyszerűen nem bírták a jogalkotó – a parlament – támogatását.

2025 januárjában a közbeszéd témájává vált, hogy bizonyos magyar politikai szereplők előrehozott választást szeretnének, így ennek érdekében az Országgyűlés feloszlatását kezdeményezték.¹

E cikk célja nem a fentebb említett politikai szereplők szándékainak feltárása, hanem az Országgyűlés feloszlatását szabályozó alkotmányos keretrendszer bemutatása.

Magyarországon az Alaptörvény (továbbiakban Aptv.) szerint az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv,² aminek az egyik legfontosabb feladata a jogalkotás.³ Főszabály szerint az Országgyűlés megbízatása alakuló üléstől alakuló ülésig tart.⁴ Vagyis addig a 4 évig tart egy országgyűlés megbízatása, amíg a következő/újabb országgyűlési választásokat eredményesen meg nem tartják és a lebonyolítás következtében az új parlament is megalakul.

Viszont kivételes esetben az Országgyűlés feloszlathatja magát⁵ vagy akár a köztársasági elnök is feloszlathatja az Országgyűlést az előrehozott választások egyidejű kitűzésével.

Ezt a jogkörét a köztársasági elnök, akkor gyakorolhatja, ha

a) az Országgyűlés nem választja meg a köztársasági elnök által javasolt személyt miniszterelnöknek

b) nem sikerül elfogadni a költségvetést az adott tárgyév március 31-ig (ez a mulasztás eredményezi az úgynevezett ex-lex állapotot).⁶

Viszont mindkét eset előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnök, az Országgyűlés elnökének és a képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.⁷ Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét említett esetben – még ha teljesülnek is az Aptv.-ben meghatározott feltételek – a feloszlatás a köztársasági elnök számára pusztán lehetőség és nem kötelezettség. Vagyis a köztársasági elnök – mérlegelési jogkörében eljárva – dönthet úgy, hogy az Országgyűlést nem oszlatja fel, annak ellenére, hogy a törvényhozó testület az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt – az Aptv.-ben rögzített határidőn belül – nem választja meg, vagy március 31-ig nem fogadja el a tárgyévi központi költségvetést.

Ugyanakkor amennyiben a köztársasági elnök úgy dönt, hogy feloszlatja az Országgyűlést, akkor köteles az új országgyűlési választást is kitűzni, úgy, hogy a választásokat az Országgyűlés feloszlatástól számított 90 napon belül meg kell tartani.⁸

Bizalmi szavazás és konstruktív bizalmatlansági indítvány

A magyar jog ismeri még a konstruktív bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás intézményét is, ami nem szükségszerűen eredményezi az Országgyűlés megbízatásának megszűnését, de nem kizárt ilyen esetben az előre hozott választások megtartása, és komoly politikai változást hozhat.

A konstruktív bizalmatlansági indítványt⁹ a képviselők egyötöde kezdeményezheti a miniszterelnökkel szemben írásban. Az indítvány tartalmazza az új miniszterelnökként megjelölt személyt. Amennyiben a képviselők többsége támogatja az indítványt, akkor a miniszterelnök megbízatása megszűnik és automatikusan az indítványban megjelölt személy fogja betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Magyarországon Medgyessy Péter lemondása volt az egyik eset, amikor a kormányfő a konstruktív bizalmatlansági indítvány hatását előre elkerülve lemondott kormányfői tisztségéről.¹⁰ Illetve Gyurcsány Ferenc 2009-es bizalomvesztése okán is az akkori kormánypárt (MSZP) konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Gyurcsány ellen,¹¹ így annak eredményes lefolytatása következtében került Bajnai Gordon a miniszterelnöki tisztségbe.¹²

Bizalmi szavazást a miniszterelnök kezdeményezhet, amit önállóan vagy egyéb jogszabály elfogadásával összekapcsolva folytatnak le. Önálló bizalmi szavazás esetén, ha az Országgyűlés fele nem támogatja a miniszterelnököt, akkor elvesztette a bizalmi szavazást, így a megbízatása megszűnik. Összekapcsolt bizalmi szavazás esetén pedig a miniszterelnök elveszti az Országgyűlés bizalmát, ha az Országgyűlés nem támogatja – tehát nem fogadja el - a bizalmi szavazással összekapcsolt jogi aktust - például egy általa kezdeményezett törvényjavaslatot -, így ebben az esetben is a miniszterelnök megbízatása megszűnik, tekintettel a bizalomvesztésre.¹³

A konstruktív bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás lényeges különbsége, hogy a konstruktív indítvány esetén maga az indítvány tartalmazza az új miniszterelnöknek javasolt személyt – aki az eredményes szavazás után betölti majd a kormányfő pozícióját. Viszont bizalmi szavazás esetén a kormányfő megbízatása utód kijelölése nélkül szűnik meg. Ebben az esetben, ha az Országgyűlés nem választaná meg a köztársasági elnök által miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet (de nem kötelessége feloszlatni) az előrehozott választások egyidejű kitűzése mellett.

Eddig (1990-2025) az összes Országgyűlés kitöltötte megbízatásának teljes időtartamát.

Külföldi példák

A The Baltic Times 2011 júliusában arról számolt be, hogy - a júliusban megtartott népszavazáson - a lett lakosság 94 százaléka szavazott a parlament ( azaz a "Saeima") feloszlatása mellett. Andris Berzins (Lettország akkori elnöke) a népszavazás részvételi arányával kapcsolatban megállapította, hogy közel azonos volt a részvétel az azt megelőző parlamenti választásokkal, így a népszavazás teljes mértékben tükrözte a választói akaratot. A népszavazást még Berzins elődje Valdis Zatlers rendelete el annak okán, hogy a parlament megakadályozta az Ainars Slesers (üzletember és politikus) ellen folyó korrupciós vizsgálatot. Lettország történetében ekkor történt meg elsőként, hogy parlament feloszlatására irányuló népszavazást rendelt el az elnök.¹⁴

2022 júliusában Olaszország Köztársasági Elnöke Sergio Mattarella Mario Draghi miniszterelnök lemondása után feloszlatta az olasz parlamentet.¹⁵ Draghi már a lemondása előtti héten megpróbált lemondani tisztségéről, tekintettel arra, hogy az 5 Csillag mozgalom, a Forza Italia és a Liga nem támogatta a bizalmi szavazáson, viszont Mattarella még ekkor nem fogadta el Draghi lemondását.¹⁶ Ennek következtében, pedig Draghi megpróbált egy - minden politikai pártot felölelő - kormánykoalíciót alkotni, amivel szintén nem járt sikerrel, így Mattarella kénytelen volt elfogadni a lemondását.¹⁷

A 2023. május 21-én megválasztott görög parlament esetében, pedig a legrövidebb parlamenti megbízatásról beszélhetünk, hiszen 2023. május 28-án (vasárnap) tették le az esküjüket a parlament tagjai, de már aznap arról számolt be a sajtó, hogy hétfőn vagy kedden fel is oszlatja magát, mert egyik párt sem bírt többséget szerezni. Így a kormányalakítás lehetősége sem volt adott egyik résztvevő párt részéről, illetve egy koalíciós kormány alakítására sem voltak adottak a feltételek. ¹⁸Viszont a 2023. június 25-én megtartott választásokon a már korábbi választáson is győztes Új Demokrácia párt 158 mandátumot szerzett, ami a pár hónappal korábbi eredményéhez képest 12 szavazat növekedést eredményezett (146→158) és így az Új Demokrácia Kyriakos Mitsotakis vezetésével képes volt kormányt alakítani.¹⁹
2024. december 16-án Olaf Scholz (Németország Kancellárja) elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben. A bizalmi szavazást megelőző időszakban lemondatta pénzügyminiszterét arra hivatkozva, hogy nem értettek egyet a német gazdaság fellendítésének lehetséges megoldásairól. A bizalmi szavazást – a pénzügyminiszter távozásán túl - az sem könnyítette meg, hogy a Scholz által vezetett kormányt egy három pártból álló koalíció²⁰ alkotta, aminek a Szociáldemokrata Párt [SPD], Zöldek és a Szabad Demokrata Párt [FDP] volt a tagja. A német Alaptörvény értelmében a Bundestag (szövetségi parlament) nem oszlathatja fel magát, hiszen erre csak az elnök jogosult, így a – Scholz perspektívájából – sikertelen bizalmi szavazást követően 2024 december 27-én Frank-Walter Steinmeier bejelentette, hogy feloszlatja a Bundestag-ot, az előrehozott választásokat, pedig 2025.02.23-ra tűzte ki.²¹

Ahogy a fentebbiekből is kitűnik, az elmúlt pár évben Európa-szerte jellemzően csak akkor került sor a parlament feloszlatásra, amikor

a) a kormányalakítás koalíció hiányában nem volt lehetséges (Görögország)

b) a többpárti kormánykoalíció működésképtelenné vált a túlzott diverzitása miatt (Németország)

c) a miniszterelnök elvesztette a parlament bizalmát (Németország és Olaszország).

Ezek a feltételek Magyarországon nem állnak fenn, hiszen a magyar kormány erős parlamenti és társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Továbbá nem áll fenn olyan Alaptörvényben vagy jogszabályban meghatározott körülmény sem, amely a parlament vagy a kormány mandátumának idő előtti megszüntetését indokolná.