Szalai Szilárd Vezető elemző

Európa Projekt: Egész Európában elutasítják az emberek a migrációs paktumot

Valójában egyáltalán nincs választói akarat az illegális bevándorlók kötelező, szolidaritáson alapuló szétosztása mögött azokban az uniós tagállamokban sem, amelyek vezetői a legerősebben támogatják az új migrációs paktumot- derül ki a Századvég Európa Projekt 2024-es kutatásából.
Az EU polgárainak döntő többsége nem ért egyet a migrációs paktummal, csupán alig negyedük támogatja azt.
A javaslatnak még azokban a tagállamokban sincs társadalmi támogatottsága, amelyek vezetői szavazatukkal támogatták a paktum elfogadását a Tanácsban.
Magyarországon csupán a lakosság 8 százaléka aggódik a biztonsága miatt, míg a migrációval legsúlyosabban érintett franciák és svédek 30-30 százaléka félti biztonságát.
Az Egyesült Királyságban és az EU valamennyi tagországában hiányzik a többségi társadalmi támogatottság a migrációs paktum mögül.
Az uniós polgárok elsöprő többsége szeretné, ha a közösség külső határait megerősítenék.

December 12-ig kellett volna Magyarországnak elkészítenie a Migrációs paktum végrehajtására vonatkozó tervet az Európai Bizottság részére. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter január 28-án kifejtette a Szabad Európának, hogy a határidő letelte ellenére a magyar kormány nem tervezi a végrehajtás kidolgozását.¹

Magyar Péter szeptember 11-én megosztotta migrációval kapcsolatos álláspontját, amelyben arról írt, hogy "fontosnak tartjuk, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg. Ha erre az Orbán-kormány nem képes, vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért a politikai és anyagi következményeket vállalnia kell"².

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig kifejezetten sikerként értékelte a migrációs paktum elfogadását mondván "hatalmas siker az elfogadott migrációs egyezmény"³. De a Migrációs paktum az Európai Néppárt, a szocialista és a liberális frakció közötti koalíciós megállapodás tárgyát is képezte. Ebben a dokumentumban a Tisza Pártot is magában foglaló Néppárt vállalta a Migrációs paktum végrehajtását.⁴

A Tényellenőr megvizsgálta, hogy Magyar Péter fenti állításai, valamint Manfred Weber helyzetértékelése mennyire vágnak egybe az európai és magyar emberek véleményével. Valóban sikereket ért el a brüsszeli migrációs politika? Elégedettek az uniós polgárok a migrációs paktum vívmányaival? Milyen a szubjektív biztonságérzet az egyes országokban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Századvég Európa Projekt-kutatásának segítségével.

Európa Projekt: 2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A Magyar Péter által indirekt módon hivatkozott migrációs paktum elfogadásának egyik legfontosabb magyarázata az illegális bevándorlással legsúlyosabban érintett határországokkal való szolidaritás kimutatása volt a javaslatot előkészítő Európai Bizottság szerint.⁵ Bár a migrációs paktum csak 2026-tól alkalmazandó a tagállamokban,⁶ az Európa Projekt-kutatás azt mutatja, hogy az Európai Unió polgárai nem értenek egyet annak szellemiségével, és sokkal inkább a biztonságra, és a külső határok megerősítésére helyeznék a hangsúlyt.

A paktum érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát, kezdve az illegális bevándorlók átvilágításától, a biometrikus adatok felvételén, a menedékkérelmek benyújtásának és kezelésének eljárásán, valamint annak meghatározásán keresztül, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért.

Ugyanakkor a paktum értelmében a tagállamok elveszítik a jogukat a belépési jogosultság megtagadására, az egyes tagállamokba már belépett illegális bevándorlók ellátásáról pedig az adott tagállamnak kell gondoskodnia, miközben a bevándorlók a kérelmük elbírálásának ideje alatt szabadon mozoghatnak⁷.

Nem beszélve a „kötelező szolidaritás” bevezetéséről, melynek keretében a paktum a tagállamokat a bevándorlók kötelező befogadására, pénzügyi hozzájárulás teljesítésére, vagy egyéb, úgynevezett „alternatív szolidaritási intézkedések” (például személyzeti és természetbeni támogatás) megtételére kötelezi.⁸

Ugyan az Európai Unió Tanácsában a migrációs paktumot alkotó teljes jogszabálycsomag ellen mindössze két ország, Magyarország és Lengyelország szavazott,⁹ az Európa Projekt-kutatás rávilágít, hogy

az uniós és brit megkérdezettek döntő többsége (60 százaléka) negatívan értékeli a migrációs paktum vívmányait, miközben csupán 27 százalékuk támogatja azt. Egyszerűbben fogalmazva a migrációs paktum tekintetében szakadék húzódik az európai politikai elit akarata és az európai polgárok többségének véleménye között.

Az EU magállamaiban is elutasítják a paktumot

Mindez azt jelenti, hogy a migrációs paktum mögötti társadalmi felhatalmazás csupán fele akkora, mint annak elutasítottsága. Bár a paktum negatív megítélése fajsúlyosabb a közép-kelet európai tagállamokban, általánosságban elmondható, hogy a megállapodást kormányzati szinten támogató nyugati magállamokban is a paktumot ellenzők vannak abszolút többségben, 57 százalék utasítja el azt.

A fenti tendencia azonban nem pusztán az alapító tagországokban érvényesül: az Európai Unió tagállamai között jelenleg nincs olyan ország, amelyben a többség támogatását élvezné a migrációs paktum. Az intézkedés legnagyobb mértékben Svédország és az észak-afrikai migrációs útvonal frontországának¹⁰ tekinthető Olaszország lakosságát osztja meg, azonban a paktumot elutasítók aránya (42, illetve 47 százalék) ezekben a tagállamokban is meghaladja az intézkedéscsomagot támogatók hányadát (33, illetve 35 százalék). Külön kiemelkedő Magyarország, ahol a megkérdezettek több mint háromnegyede (85 százaléka) utasítja el a paktumot.

Kiemelendő továbbá, hogy a migrációt korábban támogató országok körében a paktum elutasítottsága:

Ausztriában közel kétharmados, 65 százalék
Luxemburgban 63 százalék
Finnországban 60 százalék
Franciaországban 62 százalék
az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Svájcban pedig 61 százalék ellenzi az intézkedést

Népszerű Európában a magyar modell

Mindezek alapján az sem meglepő, hogy Európa-szerte népszerűvé vált a magyar modell, az uniós megkérdezettek közel háromnegyede (74 százaléka) szerint inkább meg kellene erősíteni az EU külső határait, ezzel elejét véve az illegális bevándorlásnak. A közvélemény ezzel leginkább azokban az országokban ért egyet, ahol a migrációs paktum elutasítottsága is magas.

Csehországban 88 százalék
Lengyelországban 83 százalék
Magyarországon 84 százalék
Franciaországban és Németországban pedig egyaránt 77-77 százalék szeretné fokozni a határvédelmet.

A határvédelem fokozását sürgető vélemények több vizsgált országban is a lakosság csökkent biztonságérzetével párosulnak. Ezen a téren a szigorú bevándorláspolitikát folytató Magyarország kivételt jelent, ugyanis csupán a lakosság 8 százaléka szerint szerepel a biztonság az őt érintő két legsúlyosabb probléma között. Összehasonlításképp, a számottevő migrációs nyomásnak kitett Franciaországban¹¹ és Svédországban¹² a válaszadók 30-30 százaléka sorolta a legsúlyosabb kihívások közé a biztonság kérdését.¹³

Több, a migrációval súlyosan érintett országban komoly nehézséget jelent a biztonság kérdése, miközben a lakosság elsöprő többsége a határvédelem szigorítását szorgalmazza. A migrációs paktum, amely az illegális bevándorlóknak szabad mozgást engedélyez, érthető módon nem nyerte el az európai közvélemény bizalmát, ahogy a határországokkal való szolidaritást sem szolgálja, hiszen a válaszadók éppen a határok lezárását sürgetik.