Both Hunor Igazgató

Európa Projekt: Küldjön-e katonákat Ukrajnába Európa?

• A Századvég Európa Projekt-kutatásából azonban kiderült, hogy az emberek kétharmada elutasítja, hogy katonák menjenek az országukból Ukrajnába.
• A saját hazájáért a teljes felmérésben résztvevők 49 százaléka harcolna egyértelműen, míg Ukrajnáért mindössze 25 százalék.
• Saját hazájáért idegen földön a megkérdezettek 54 százaléka nem harcolna, míg 27 százaléka igen. Magyarország az élmezőnyben van, ha a saját haza védelméről van szó, de a sor végén áll, ha egy másik uniós országba kell katonákat küldeni vagy az ukrán frontra.
• Összességében az európai emberek nem szeretnék, ha az országuk érintett lenne az orosz-ukrán háborúban olyan módon, hogy ők is részt vegyenek a fegyveres konfliktusban.

Néhány héttel ezelőtt, az ügyvezető német kormány külügyminisztere, Boris Pistorius védelmi miniszter viszont úgy fogalmazott: Németország készen áll arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, amikor eljön az ideje, de ehhez Ukrajna és Oroszország beleegyezése is szükséges.²

Emmanuel Macron francia elnök tavaly február végén jelentette be, nem zárható ki, hogy a Nyugat katonákat küldjön Ukrajnába.³ 2024 júniusában már arról beszélt a francia elnök, hogy nemzetközi koalíciót szervezne katonai kiképzők küldésére a megszállt országba.⁴

A Tényellenőr megvizsgálta, hogy az európai polgárok mennyire értenek egyet a fenti tervekkel. Ehhez a Századvég Európa Projektjének⁵ adatait vette alapul.

Menjenek katonák Ukrajnába?

Összességében elmondható, hogy az uniós és brit megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az országából katonák menjenek Ukrajnába.

A Századvég kutatásából az is kiderült, hogy 2023-ban és 2024-ben a kérdéssel kapcsolatban számottevő változás nem jelentkezett a lakosság részéről. A szóban forgó két évben a megkérdezettek mindössze egynegyede (25-25 százaléka) értett egyet azzal, hogy az országából küldjenek katonákat Ukrajnába.

Országcsoportok szerint vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy az alapító tagországokban regisztrált vélemények az uniós átlaggal megegyező képet mutatnak: a megkérdezettek 69 százalék ellenzi, 25 százalék támogatja a katonák Ukrajnába küldését. A volt szocialista tömb országaiban, illetve a visegrádi államokban 10-ből 7 válaszadó (70-70 százalék) kifogásolná, ha saját országa harci csapatokat küldene a megszállt országba.

Nagyon magas az elutasítottsága a katonák küldésének az ukrán frontra

Franciaország egyébként a 30 százalékos elfogadottsággal a vizsgált országok közül a középmezőnyben foglal helyet, ami annyit jelent, hogy Emmanuel Macron ötletét a katonák küldésével kapcsolatban a franciák nagyjából kétharmada (63 százalék) elutasítja. Fontos hangsúlyozni, hogy a katonai alakulatok Ukrajnába küldésének felvetését leginkább pártoló Litvániában (44 százalék), Svédországban és Dániában (43-43 százalék) sem éri el az 50 százalékot a támogatók hányada.

Legegyértelműbben a közvélemény Magyarországon utasította el az ötletet, a magyarok 91 százaléka mond nemet az Ukrajna támogatását célzó katonaküldésre. Ezzel szemben a vizsgált országok közül Finnország lakossága utasítja el legkevésbé a szóban forgó felvetést (45 százalék).

Harcolna-e saját hazájáért?

Érdekesség, hogy ha a kérdés nem az, hogy küldjenek-e az ukrán frontra katonákat, hanem az, hogy a saját hazájáért ő maga harcolna-e, akkor a finnek már lényegesen rosszabbul teljesítenek, mindössze tízből hat finn (60 százalék) vállalná a harcot.

Egyébként ezt a listát Ciprus vezeti magasan megelőzve a többi vizsgált országot, ahol az emberek 75%-a fogna fegyvert, ha a haza érdeke megkívánná. Magyarországon a megkérdezettek közel kétharmada (63 százaléka) válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy harcolna-e a hazájáért.

Európai Uniós átlagban, az Egyesült Királysággal kiegészülve a megkérdezettek 49 százaléka hajlandó harcolni a saját hazájáért, ugyanakkor az uniós és brit polgárok egyharmada (33 százalék) egyértelműen nemmel válaszolt.

Jelentős eltérések figyelhetők meg a kérdés megítélésében attól függően, hogy az ország határain belül vagy azon kívül válna-e szükségessé a fegyveres fellépés a haza védelmében. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy a saját országa területén harcolna-e a hazájáért, az uniós és brit megkérdezettek 59 százaléka mondja azt, hogy egyértelműen igen.

Ha viszont a saját országa határain kívül kellene harcolni a hazájáért, akkor már a megkérdezettek 54 százaléka mond egyértelmű nemet a kérdésre, míg 27 százalékuk fegyvert ragadna. Tehát nem csak az határozza meg az említett kérdés megítélését, hogy milyen céllal kell harcolni, hanem az is, hogy hol. 

Megosztja az európai közvéleményt a tagállamok katonai megsegítése

Ha a kérdés úgy merül fel, hogy egy másik uniós országba küldene-e katonákat segítségül, az uniós és brit megkérdezettek azonos arányban feleltek igennel (46 százalék), mint nemmel (46 százalék). Ebben a kérdésben az elutasítóan nyilatkozók hányada Norvégiában a legalacsonyabb (29 százalék), és Magyarországon a legmagasabb (73 százalék).

Összegezve: nem csak a magyar emberek, hanem az európai uniós polgárok többsége sem szívesen küldene katonákat Ukrajnába, de nem is szívesen harcolna az országa határán kívül egy másik országért.

1. 1https://mandiner.hu/kulfold/2025/01/fordulat-hamarosan-nemet-katonak-erkezhetnek-ukrajnaba
2. 2https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/01/nemetorszag-tamogatja-a-bekefenntartok-ukrajnaba-kuldeset-de-nem-a-sajatjait
3. 3https://forbes.hu/uzlet/macron-katonak-haboru/
4. 4https://m.hvg.hu/vilag/20240607_macron-nemzetkozi-koaliciot-szervez-katonai-kikepzok-kuldesere-ukrajnaba?s=hk
5. 5Európa Projekt: 2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.