Both Hunor Igazgató

Mennyi pénzt juttat a kormány a családoknak?

A tavalyi évben több olyan állítás is elhangzott, mely szerint, a "magyar családtámogatás mértéke történelmi mélypontra zuhant". Itt az állami költségvetésből havi rendszerességgel fizetett juttatások GDP arányos csökkenését vették alapul a cikkírók, különös tekintettel a családi pótlékra, gyermekágyi segélyre (a továbbiakban: GYES), és a gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban: GYET)¹ . A fenti kijelentés valóságtartalmának nézett utána a Tényellenőr.
Kiderült, hogy a családtámogatás szempontjából a fenti állítást megfogalmazók nem vették figyelembe azt a családi adókedvezményt, amelynek mértéke 320 milliárd forint, amelyet még plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezménnyel egészít ki az állam. Ez nagyobb összeg, mintha még egy éves gyermekgondozási díjat osztana ki a kormányzat. 2026. január 1-ig ráadásul duplájára emelkedik a családi adókedvezmény mértéke.
A Családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: CSOK-ot) csak mellékesen említették meg a szerzők, amelynek összege 2015 és 2024 között 754 milliárd forint volt. Ez akkora összeg, mintha még két évnyi családi pótlékot kaptak volna pluszban a családok.
A magyar miniszterelnök 2025. február 22-i évértékelő beszédében beszámolt arról, hogy a kormányzat bevezeti a csed és a gyed, valamint a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét. A háromgyermekesekét egy lépésben, 2025. októberétől. A kétgyermekesekét lépcsőzetesen, 2026. januárjától.²

A családtámogatási rendszert kritizáló cikk alapja egy régi, gazdaságpolitikai vita képezi: mégpedig, hogy segélyalapú vagy munkaalapú újraelosztási rendszer és társadalom a hatékonyabb. Míg a baloldali kormányok nagyobb összegeket fordítottak a segélyalapú támogatások biztosítására, addig a jobboldali kormányzat a munka alapú társadalmat tűzte a zászlajára és ennek megfelelően alakította ki a támogatási rendszerét.

Ezt képezi le a magyar családtámogatási rendszer körül kialakult polémia is.

A Tényellenőr kísérletet tett arra, hogy megvizsgálja ezt a rendszert. Ebben pedig vannak a klasszikus, segélyalapú családtámogatási juttatások. Úgy, mint a családi pótlék, a GYED vagy a GYES. Ez a rendszer azonban 2010 után kiegészült a családi adókedvezménnyel és a családi otthonteremtési kedvezménnyel, amelyeket csak megemlített a kiindulási pontot képező cikk.

Utánanézve a KSH-n a konkrét adatoknak³ az derült ki, hogy az igaz, hogy a fenti három segélyalapú támogatás mértéke nem nőtt, vagy csökkent. Viszont érdemes azt is megemlíteni, hogy van több olyan mutató, amiben jelentős növekedés következett be.⁴

Forrás: KSH

Hogyha a Gyermekgondozási díjat nézzük: 2010-ben a kormányzat 114 milliárd forintot költött erre a célra, mára pedig 328 milliárdot fordítanak rá minden évben. Vagyis közel 3-szor annyit költöttek a GYED-re, mint 14 évvel korábban.
2010-ben mindössze 38 milliárd forintot, mára azonban 153 milliárd forintot költöttek gyermekágyi segélyre. Vagyis 4-szer annyit, mint 14 évvel korábban.

Hamis látszatot kelt az a kijelentés a cikkben, hogy történelmi mélypontról beszélt a családtámogatások tekintetében a cikkíró, hiszen a Telex írásának végén maguk is elismerik, hogy nem vették figyelembe a kormányzat által bevezetett olyan, egyéb családtámogatási intézkedéseket, mint például a családi adókedvezményt és a családi otthonteremtési kedvezményt. Mi ezeket is családtámogatási eszközöknek tekintjük.

Családi adókedvezmény: még egy GYED-nyi összeg évente a családoknak

A családi adókedvezményt az veheti igénybe, aki a fentebb már említett családi pótlékra jogosult, és gyermeket nevel. Már a magzat után is jár, a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján. Az összege gyermekek számával arányosan növekszik. A kedvezmény lényege, hogy az arra jogosult összevont adóalapját csökkentik, azaz a kedvezmény miatt nő a jogosult nettó fizetése, ugyanakkor a bruttó bére nem változik⁵ .

Aktuális hír, hogy két lépésben megduplázza ezt az adókedvezményt a kormány az elkövetkezendő években. Beszédes adat, hogy a 2024-es költségvetésből az állam 320 milliárd forintot fordított erre a célra, amit plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezmény egészített ki.⁶

Míg 2024-ben egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 99 ezer forint családi adókedvezmény jár. 2025. július 1-től egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49.500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege. Majd 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke.⁷

Hogy mennyire torzítja a valós képet, ha nem vesszük figyelembe a családi adókedvezményt, jól mutatja, hogy annak éves mértéke akkora volt 2024-ben, mint ha még egy GYED-hez jutnának a családok. 2026-ra pedig ennek a dupláját jelenti majd ez a juttatás. Ezzel a cikkben hivatkozott GDP arányos csökkenés jó eséllyel növekedésbe fordulhat át a szakértők szerint.

A CSOK, a magyar otthonteremtési találmány

A családi otthonteremtési kedvezmény egy magyar állami támogatási program, amelyet a családok lakásvásárlásának, építésének vagy bővítésének elősegítésére hoztak létre. A program célja, hogy megkönnyítse a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok számára az otthonteremtést és a lakhatási körülmények javítását.

A CSOK, mint konstrukció magában foglal egy vissza nem térítendő támogatást. Minél több gyermeket nevel vagy vállal a család, annál magasabb az állami támogatás összege.
Másrészt tartalmaz egy kedvezményes hitelrészt. Abban az esetben, ha három vagy több gyerek születik egy családban a jelzáloghitel egy részét az állam átvállalhatja. A CSOK gyakran kombinálható a Babaváró hitellel, amely egy kamatmentes kölcsön gyermeket vállaló házaspároknak, ami 10 millió forintig terjedhet.

Beszédes adat, hogy a CSOK-ot 2015 és 2024 között 233 ezer család vette igénybe összesen 754 milliárd forint értékben. Ez akkora összeg, mintha még két évi családi pótlékot kaptak volna meg a családok pluszban az elmúlt 10 évben.

2024. január elsejétől pedig egy új családtámogatási csomag, a CSOK+ lépett hatályba. A CSOK Plusz keretében gyermekszám függvényében akár 15-50 millió forintos, kedvezményes kamatozású hitel is igényelhető, amit 3%-os kamattal biztosítanak. A CSOK Plusz önrészt is megkövetel, ami a vételár 10%-át teszi ki, valamint a futamideje 10-25 év között változik.⁸

2025-ös családtámogatási bejelentések

Orbán Viktor, miniszterelnök a 2025. február 22-i évértékelő beszédében⁹ több családtámogatási intézkedést is bejelentett. Ilyen intézkedés volt a CSED és a GYED, valamint a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentessége.

A GYED és a CSED jövedelemadó-mentessége 2025. július 1-től kezdődik a Nemzetgazdasági Minisztérium ábrája szerint. A háromgyermekes anyák SZJA-mentessége 2025. október 1-től indul. Míg a kétgyermekes anyák adómentessége az alábbi ütemezés szerint valósul meg:

2026. január 1-jétől: a 40 év alatti anyák számára válik elérhetővé az adómentesség,
2027. január 1-jétől: a 40 és 50 év közötti anyák is jogosulttá válnak,
2028. január 1-jétől: az 50 és 60 év közötti anyák is igénybe vehetik,
2029. január 1-jétől: a 60 év feletti anyák is mentesülnek az szja fizetése aló.

Az anyák adómentességének kiterjesztése közel egymillió édesanyát érint, és további 800-900 milliárdot hagy a gyermekes családoknál a Világgazdaság számításai szerint.¹⁰

Vagyis hamis a kép, amit a Telex sugall a magyar családtámogatási rendszerről. A cikkírók ugyanis nem részletezték a családi adókedvezmény valamint a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtotta támogatásokat, azokat nem veszik figyelembe a családtámogatások körében.