Szalai Szilárd Vezető elemző

Mire számíthat Magyarország Trump elnökségével?

Donald Trump amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt békepárti kijelentéseket tett, így amennyiben képes tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, az már hatalmas nyomást vesz le az európai, benne a magyar gazdaságról.
Tény, hogy Donald Trump első elnöksége alatt az amerikai elnök vámpolitikája nem változtatott a Magyarországról az Egyesült Államokba irányuló kivitel bővülési tendenciáján.
Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump megválasztását követően utalt arra, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között – hazánk számára előnyös – (szabad)kereskedelmi megállapodás születhet.
Trump februárban ugyan bejelentett amerikai védővámokat Európával szemben, ugyanakkor első ciklusának tapasztalatai alapján reális esély mutatkozik arra, hogy a szövetséges országok (sőt, még akár Kína is) – kölcsönösen előnyös megállapodások útján – mentességet kapjanak a vámterhek alól
Valójában éppen a Biden-adminisztráció igyekezett hegemón szerepet betölteni a világgazdaságban, Trump sokkal inkább a potenciális partnerországokkal való külön megállapodásokban volt érdekelt.
A közös piac és vámunió intézménye már korábban, az ukrán gabona importjával léket kapott, nem kizárt, hogy egy ehhez hasonló különutasság biztosítsa a magyar érdekek érvényesülését az EU-t célzó vámterhek kapcsán.

"Orbán úgy szurkol Trumpnak, hogy a megválasztása neki fájna a legjobban" – állította a G7 gazdasági lap az amerikai választások kapcsán.¹ A cikk állítását elsősorban azzal támasztotta alá, hogy Trump választási ígéretei szerint védővámokat fog bevezetni valamennyi import áruval, így a Magyarországról exportált árukkal szemben is. A G7 kijelentéseit továbbá azzal is indokolta, hogy Trump nem fog érdemi változást hozni az ukrajnai háborúban, ezzel is csalódást okozva a magyar kormánynak.

Donald Trump és az ukrajnai háború

Mivel a háború kérdésében Donald Trump, valamint a mögötte álló republikánusok is egészen egyértelmű kijelentéseket tettek, alapvetően a korábbi, demokrata vezetés hozzáállásánál mindenképp pozitívabb, a tűzszünetet élénken támogató politikára számíthatunk a Trump-adminisztrációtól.

Trump a kampány során több alkalommal is említette, hogy megválasztását követően 24 órán belül véget vet a háborúnak² , ami nyilván irreális kijelentés volt, viszont az irányvonalat egyértelműen kijelölte. Trump kijelentéseiben a korábbiakban is rendszeresen visszatérő elem volt, hogy a háborús feleknek meg kell állapodniuk, akár ukrán engedmények árán is.³

Donald Trump beiktatása óta jelentősen fel is gyorsultak az események az orosz-ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárása érdekében. Egyrészt Trump – elődjével, Joe Bidennel ellentétben – hivatalos csatornákon keresztül is kommunikál Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök február 12-én telefonon egyeztetett orosz kollégájával, a Fehér Ház szóvivője pedig február 24-i interjújában jelezte,⁴ hogy küszöbön áll Donald Trump csúcstalálkozója Putyinnal és Zelenszkijjel. Másfelől február 18-án Rijádban – csaknem három évvel a fegyveres konfliktus kezdete után – először tartottak hivatalos találkozót amerikai és orosz tisztségviselők (melyre azonban az európai vezetőket nem hívták meg.)⁵ A találkozót követően Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere rögzítette, hogy a béke mindkét hadviselő féltől lemondásokat követel.⁶

Az elmúlt hetek eseményeiből az is világosan kirajzolódik, hogy Trump vezetése alatt az Egyesült Államok felhagy azzal a gyakorlattal, hogy feltételek nélkül támogatja Ukrajna törekvéseit. Ennek jeleként Trump az Ukrajnának küldött „tízmilliárdos segélyekért és a katonai felszerelésekért” cserébe egy olyan alap létrehozását követelte Zelenszkijtől, amelybe Ukrajnának az állami tulajdonú nyersanyagok jövőbeli értékesítéséből származó bevételek 50 százalékát kell utalnia. Az ukrán elnök eleinte tiltakozott a felvetés ellen, majd megállapodott Trumppal a szóban forgó ásványkincsek közös hasznosításáról. ⁷

Mindezek alapján határozottan kijelenthető, hogy a Biden-adminisztráció párbeszédtől elzárkózó politikájához képest Trump lépései közelebb állnak a háború mielőbbi lezárását a kezdetektől fogva sürgető Magyarország álláspontjához.

A magyar és az európai gazdaságnak önmagában a fegyverszünet kiharcolása, de legfőképp a szankciós rezsim lebontása is hatalmas lökést adhat.

A BusinessEurope tanulmánya szerint a magas energiaárak veszélyeztetik az európai vállalatok globális versenyképességét. Az energiaárak ugyan csökkentek Európában az elmúlt hónapokban, de továbbra is magasabbak a 2022 előtti időszakhoz és a globális versenytársak piacaihoz képest. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslései⁸ szerint Európában kétszer annyiba került az energia, mint az Egyesült Államokban 2023-ban. Hosszabb távon pedig 2050-re még támogató politikák mellett is legalább 50 százalékkal magasabbak lehetnek az energiaköltségek Európában, mint az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában⁹ .

Amennyiben ez, az európai iparnak egyértelmű versenyhátrányt jelentő forgatókönyv elkerülhető az orosz-ukrán háború mihamarabbi lezárásával, az már a vámpolitikai csatározásoktól függetlenül is nagy segítség lehet a kontinensnek, és benne Magyarországnak.

Trump és a vámok

A Trump elnökségétől a magyar-amerikai kapcsolatok beszakadását váró elemzések egyik legfontosabb érve, hogy Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese az Európával szemben is meglebegtetett „vámháborúnak”.¹⁰ 2025 februárjának végén Trump be is jelentette, hogy 25 százalékos vámot tervez kivetni az Európai Unióban előállított termékekre. A tervek szerint a szóban forgó vámok „általánosságban” minden uniós termékre vonatkoznának, de elsősorban az autóipart célozzák majd.¹¹ Fontos hangsúlyozni, hogy Trump az előző elnöksége idején is széleskörű vámháborúba kezdett.

Igaz, ekkor számos külön megállapodás is született.

2018 márciusában Trump bejelentette, hogy 25 százalékos vámot vet ki az importált fémre, 10 százalékot az importált alumíniumra függetlenül attól, hogy melyik országból származnak azok.¹² Továbbá 2018-19-ben a kínai import termékekre is 10, illetve 25 százalékos vámot vetett ki.¹³

Azonban Trump néhány hónappal később már az eredményesen tárgyaló és lobbizó szövetséges országok nagy részének (Kanada, Mexikó, Európai Unió, Brazília stb.) felmentést adott a vámok alól.¹⁴ ¹⁵
Hasonlóan Kínával szemben is felfüggesztette bizonyos vámok alkalmazását azt követően, hogy létrejött egy átfogó kereskedelmi megállapodás a két ország között.¹⁶

Magyarországra egyébként Trump vámkorlátozásai már első ciklusa alatt sem gyakorolt különösebb negatív hatást. A folyó áron mért külkereskedelmi termékforgalom volumene csupán 2017-ben mutatott érdemi visszaesést, az azt követő évtől azonban ismét dinamikus bővülést mutat a magyar kivitel, 2020-ra már jócskán meg is haladta az Obama-kormányok alatti legjobb évek volumenét magyar export. Ezzel együtt a folyó fizetési mérlegünk a korábbi időszakokhoz hasonlóan a Trump-éra alatt is folyamatosan pozitív marad Amerika irányába¹⁷ .

Mindezek alapján Trump második ciklusa tekintetében is feltételezhetjük, hogy valamennyi érintett szereplő intenzív tárgyalásokat fog folytatni annak érdekben, hogy kedvezményeket, illetve felmentéseket harcoljon ki az amerikai vámok kapcsán.

Így tesz az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, aki már három nappal az elnökválasztás után bejelentette, hogy az EU hajlandó LNG gázt venni az USA-tól annak érdekében, hogy kedvezőbb vámfeltételeket tudjon ki alkudni a Trump- adminisztrációval.¹⁸

Erre Orbán Viktor miniszterelnök már novemberben maga is tett utalást a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén¹⁹ . A kormányfő szerint "technológiai értelemben is komolynak tekinthető területeken" folytathat szoros gazdasági együttműködést a két ország. Kétségtelen, hogy a Trump által februárban bejelentett, elsősorban az európai autóipart célzó védővám valóban nehezítené a magyar export érvényesülését a tengerentúlon.

Ennek oka, hogy Magyarország része az Európai Vámuniónak, amelynek lényege, hogy a tagállamok piacai között nincs vámhatár, helyette a közösség egy, közös vámövezetbe tartozik. Így vámeljárás tekintetében nincs különbség aközött, hogy Németországból, vagy Magyarországról exportál egy cég például gépjárműveket az Egyesült Államokba, ugyanazokkal a tarifákkal kell számolniuk.²⁰ Ugyanakkor ennek a közös piacot garantáló vámunió nem mindig teljesen egységes: emlékezetes, 2023 áprilisában más tagállamokkal karöltve²¹ a magyar kormány megtiltotta²² az ukrán gabona importját, ezzel gyakorlatilag korlátozta az uniós közös piacot a gazdák, és végső soron a magyar gazdaság érdekeinek védelmére hivatkozva. Akkor Bulgária, Lengyelország és Szlovákia is követte a magyar példát, most pedig szintén elképzelhető, hogy a közös piac ismét fragmentálódik az amerikai vámpolitika farvizén.

A gazdasági különutasság forgatókönyvét erősíti Orbán Viktor a Patrióta YouTube-csatornának adott interjúja²³ is, amelyben arról beszélt, Trump elnökségével meg fognak érkezni Magyarországra is az amerikai befektetők. A kormányfő várakozásai szerint ez elsősorban a high-tech iparágak terén jelenthet majd befektetéseket Magyarország számára.

A Harris-kormánnyal biztosan nehezebb dolga lett volna Magyarországnak

A 2024-es elnökválasztás Magyarország szempontjából legfontosabb aspektusa minden bizonnyal az volt, hogy Trump személyében a jelenlegi magyar vezetéssel kifejezetten baráti viszonyt ápoló elnöke lehet és lett is az Egyesült Államoknak. Ezzel szemben Kamala Harris megválasztása azzal járt volna, hogy az amerikai elnök egy olyan személy, aki szerint Orbán Viktor egy "diktátor, tekintélyelvű, gyilkos.²⁴ A Kormánnyal szembeni ilyen mértékű ellenszenv határozottan ártott volna az egyébként is rendkívül hűvös magyar-amerikai államközi kapcsolatoknak.

Az amerikai-magyar kapcsolatok négy év alatt süllyedtek történelmi mélységbe, miután a Biden-adminisztráció egy sor olyan intézkedést hozott Magyarországgal szemben, amelyek nyíltan ellenséges lépéseknek tekinthetők.

Először 2022 júliusában az amerikai kormányzat bejelentette, hogy egyoldalúan felmondja a hazánk és az Egyesült Államok között 1979 óta fennálló, a kettős adóztatás elkerülését biztosító rendeletet, amiért a magyar kormány nem támogatta a globális minimumadó tervezetét.²⁵ Mindez röviden annyit jelentett, hogy a magyar állampolgárok által az Egyesült Államokból szerzett jövedelmet ezentúl már nem csak Magyarországon (vagy az Egyesült Államokban, adónemtől függően) kell leadózni, hanem főszabály szerint mindkét országban.²⁶
Ezt követően pedig az úgynevezett elektronikus utazási engedély (ESTA, Electronic System for Travel Authorization) kiadását szigorította az amerikai kormányzat. A rendszerben részt vevő nemzetek közül egyedül Magyarországra vonatkozóan olyan drasztikus változás léptetett érvénybe 2023 nyarán az amerikai fél, amelynek értelmében az ESTA érvényességi ideje azonnali hatállyal kettőről egy évre csökkent, továbbá most már az is csak egyszeri látogatást tesz lehetővé²⁷ .

Mindkét említett területen éppen a nemrég hivatalba lépett Donald Trump nyithatja meg a hazánk számára előnyösebb szabályozás útját, ahogyan Orbán Viktor ezt kifejezetten ki is emelte egy karácsony előtti interjújában.²⁸

De nem csak a turisták beutazása lett nehézkesebb a demokrata kormányzat alatt, egy magyar állampolgárt Oroszország állítólagos támogatása miatt ki is tiltottak az országból. A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank), magyar állampolgárságú alelnöke, Laszlóczki Imre került tiltólistára, amelyet – a diplomáciai protokollban szokatlan módon - az amerikai nagykövet, David Pressman egy rendkívüli sajtótájékoztató keretei közt kommentált is²⁹ .

A leköszönő amerikai nagykövet, David Pressman távozása előtt egy sajtótájékoztató keretei közt bejelentette, az USA Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) január 7-én tette fel a szankciós listájára Rogán Antalt, a döntést pedig azzal indokolták, hogy Rogán számos kormányzati pozíciót tudhatott magáénak az elmúlt években, és ezt „arra használta, hogy önmagát és a pártjához hűséges személyeket gazdaggá tegye”, azaz hozzájárul a magyarországi korrupció növekedéséhez.³⁰

A tiltás röviden azt jelenti, hogy Rogán nem léphet be az Amerikai Egyesült Államok területére, az ott tárolt vagyonát pedig – amennyiben van – befagyasztják és tilosak az olyan, amerikai személyeken vagy az Egyesült Államokon keresztül végzett tranzakciók, amelyek Rogán vagyonát érintik, akik pedig kapcsolatba kerülnek Rogánnal, maguk is szankciókat kockáztatnak.³¹

Pressman magyarországi munkássága egyébként szintén nem javított az országok közötti kapcsolaton. A nagykövet ugyanis nem a két ország közötti kulturális és diplomáciai kapcsolatok erősítésén dolgozott, hanem elsősorban a kormányzattal ellenséges viszonyt ápoló közéleti személyiségekkel kereste a kapcsolatot,³² illetve vendégelte meg őket.³³ Ettől nem függetlenül Pressman – a diplomáciai szokásoktól gyökeresen eltérő módon – többször is³⁴ éles belpolitikai természetű kritikát fogalmazott meg a kormányzattal szemben, túllépve hivatalos hatáskörét.³⁵

Tekintettel arra, hogy Magyarország és Orbán Viktor pozitív példaként szerepel Trump, és több, az elnök belső köréhez tartozó szövetségese szemében, joggal várható az, hogy hazánk a következő négy évben jelentősen nagyobb érdekérvényesítő képességgel fog bírni mind gazdasági, mind külpolitikai téren az elmúlt négy évhez, illetve egy esetleges Harris adminisztrációhoz képest. Ezért megalapozottan feltételezhető az is, hogy a potenciálisan kedvezőtlen amerikai gazdasági intézkedések kivédése érdekében is eredményes tárgyalásokat tud majd folytatni a magyar kormány.

Tényleg tartanunk kell Trumptól?

A magyar-amerikai államközi kapcsolatok január elejére több évtizedes mélypontra kerültek, a magyar kormányfővel nyíltan szimpatizáló Trump megválasztása ebből a szempontból mindenképpen olyan képet fest, ami szerint Magyarország már nyert.

A személyes jó kapcsolat, illetve a felek korábbi nyilatkozatai összességében előrevetítik, hogy a két vezető inkább kooperatív kapcsolatok építésében érdekelt egymás irányában. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az üzleti életből érkező Trump tranzakcionista szemléletű politikus, az "üzlet művészetének" lelkes híve, aki igyekszik partnereivel kölcsönösen előnyös feltételeket kidolgozni.

És bár Trump rengeteget kritizálta mind a kampányában, mind elnöki időszakában Európát, valójában ezek a kritikák inkább a kontinens Amerika-függőségének szóltak. Vagyis Trump elsősorban egy erős szövetséges Európában érdekelt, míg a Biden-kormányzat külpolitikája egyértelműen az amerikai gazdasági és/vagy katonai hegemónia újraépítésében, ezáltal egy függő Európában volt érdekelt. Ez pedig mindenképpen pozitív előjel egy a semlegességre épített gazdaságpolitikával kísérletező kormány számára.