Both Hunor Igazgató

Itthon tiltakoztak ellene, Brüsszelben bevallják finanszírozóikat a magyar civilek

Néhány évvel ezelőtt vitát váltott ki Magyarországon a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény. A jogszabályt az Európai Bíróságnál megtámadták, majd a testület ítélete nyomán a magyar jogalkotó hatályon kívül helyezte azt.
A szabályozás ugyanis részletesebb beszámolási és bejelentési kötelezettséget írt elő a külföldről támogatott – és közéletet befolyásolni szándékozó - szervezetek vonatkozásában. Ennek elmulasztását pedig szankcionálta a jogszabály.
Miközben itthon olyan szervezetek, mint például a TASZ vagy a Mérték Médiaelemző tiltakoztak a támogatásuk részletesebb bemutatását előíró szabályok miatt, addig az Európai Unióban, mint lobbiszervezet ezt önként megteszik. Mert ez a brüsszeli lobbitevékenységük előfeltétele.

Napjainkban a civil szervezetek (azaz NGO-k) a közéleti ügyek aktív szereplőivé váltak. Ezen szervezetek a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlásának megnyilvánulásai.

Jellemzően a civil szervezetek támogatásokból, tagok tagdíjaiból és pályázatokból fedezik a működésükhöz szükséges költségeket, de ideális esetben a donortól függetlenül is képesek fennmaradni. Viszont vannak olyan esetek is, mint a

DONGO-k (donor organised non-governmetal organisation) vagy
a QUANGO-k (quasi autonomus non-governmetal organisation), amelyek csak nevükben civilek, de gyakorlatban a forrásokat juttató gazdasági és politikai erők érdekei mentén végzik a tevékenységüket.¹

Annak érdekében, hogy a választópolgárok számára egyértelmű legyen, hogy bizonyos közéleti ügyekben megszólaló szervezetnek mi lehet a motivációja, a közérdek azt kívánná, hogy átlátható legyen ezen szervezetek támogatása és működése.

Hiszen minden más közügyekben résztvevő szervezet, mint például a pártok támogatása is átlátható² , és ez a státusz - érthető módon - többletkötelezettségeket ró az érintett szereplőre.

Az elemzésünk célja, hogy bemutassa a civil szervezetek támogatására vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozást, hogy vajon tényleg alapjogot sértő-e a civil szervezetek fokozott átláthatóságának igénye. Ez különösen azért fontos, mivel egyes szervezetek sérelmezik, hogy a közéleti tevékenységük következtében fokozott átláthatóságra kötelezte őket a magyar jogalkotó.

Európai Unió

Az EU területén jelenleg nincs egységes hatályos szabályozás a civilek tevékenységére vonatkozóan, habár ez megtévesztő lehet, hiszen az EU üzemeltet egy átláthatósági nyilvántartást ("EU Transparency register").³

Forrás: https://transparency-register.europa.eu/searchregister-or-update/search-register_en

Ebben keresgélve az Európai Unióhoz delegált civil és gazdasági szervezeteket – így számos magyar civil szervezetet is - találhatunk.

Azért releváns az elemzésünk szempontjából, mivel a nyilvántartásban lévő civil szervezet adatlapján részletes információkat találhatunk az egyesület, vagy alapítvány finanszírozási hátteréről is.

Az esetek többségében az ilyen jellegű átláthatósági adatbázisokat valamilyen jogi aktus alapján határozzák meg, viszont ebben az esetben az adatbázis létrehozása bármilyen kötelező erejű jogszabály nélkül készült el.

A jelenlegi "szabályozás" alapját mindössze egy 2021.05.20-i intézményközi megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) képezi.⁴ Már maga az 1. cikk is meghatározza, hogy "az aláíró intézmények átlátható és etikus érdekképviselettel kapcsolatos összehangolt megközelítésének keretét és működési elveit" mozdítják elő, ergo csak az aláíró intézményekre vonatkozik a hatálya.

A 3. cikk (1) bekezdése szerint a megállapodás tárgyi hatálya a szóban forgó civil szervezetek azon céllal végzett tevékenységeire terjed ki, melyek "befolyásolják a szakpolitika vagy jogszabályok kialakítását vagy végrehajtását, és az aláíró intézmények vagy más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (a továbbiakban együttesen: uniós intézmények) döntéshozatali eljárásait."

Az 5. cikk meghatározza, hogy az aláírók elkötelezik magukat, hogy "a nyilvántartásba vétel szükséges előfeltétele annak, hogy az érdekképviseletek bizonyos érintett tevékenységeket végezhessenek".⁵

Így a fentiek értelmében ahhoz, hogy egy szervezet lobbi tevékenységet végezhessen Brüsszelben vagy Strasbourg-ban, csatlakoznia kell a nyilvántartáshoz. A szervezetnek kell kezdeményezni önmaga nyilvántartásba vételét⁶ , ami azt jelenti, hogy önként meg kell adniuk a megállapodás II. melléklete szerinti információkat.⁷

A II. melléklet által megkövetelt adatok közül pár elemet bemutatunk, de a felsorolás nem tekintendő taxatívnak.

Az alábbiakról (is) nyilatkoznia kell a kérelmező szervezetnek:

Általános információk: név, székhely, email, telefonszám, jogi státusz, képviselt érdekek, célok, érdekkörök, tevékenység által lefedett terület és a többi.
Mit kívánnak tevékenységükkel befolyásolni: "Kapcsolat az Uniós intézményekkel, azaz a tevékenységükkel milyen uniós jogalkotási javaslatokat, szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket céloznak."
Hol kívánnak tevékenykedni: "Az Európai Bizottság "szakértői" csoportjaiban vagy más, az Unió által támogatott intézményben betöltött tagság, tagság vagy részvétel az Európai Parlament közös munkacsoportjaiban és az Európai Parlament épületeiben megszervezett egyéb nem hivatalos csoporttevékenységekben, illetve ezek támogatása; az EP-be belépési engedéllyel rendelkező személyek neve."

Pénzügyi információk:

legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetésük;
a finanszírozás fő forrásai kategóriánként: uniós finanszírozás, közfinanszírozás, támogatás, adomány, tagjaik hozzájárulásai stb.;
minden kapott olyan hozzájárulás összege, amely meghaladja teljes költségvetésük 10%-át, ha a hozzájárulás meghaladja a 10 000 EUR-t, valamint a hozzájáruló neve."

Adja magát a kérdés, hogy lehet, hogy a Magyar Helsinki Bizottság,⁸ a Mérték Médiaelemző Műhely⁹ és még sok másik magyar szervezet itt önként bevall valamennyi külföldi támogatást, miközben az átláthatóságukat előmozdító magyar törvényjavaslatot erőteljesen támadták pont ugyanezért.¹⁰

Magyarország

Magyarországon a civil szervezetek szabályozásának alapját az Alaptörvény VIII. cikke tartalmazza, miszerint "mindenki jogosult békésen gyülekezni és szervezetet létrehozni, ahhoz csatlakozni".¹¹

Egyesületekre és alapítványokra vonatkozó általános szabályokat a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3. Könyve foglalja magába.¹²

A Ptk. alapján a jogi személy létrehozásának egyik feltétele a bírósági bejegyzés. Viszont az egyesületek és alapítványok tekintetében a civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő egyes eljárásokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.)¹³ tartalmazza a Ptk.-ban nem szabályozott részletkérdéseket.

Témánk szempontjából fontos a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény (civil törvény vagy gúnynevén Lex NGO)¹⁴ , amit a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvényt¹⁵ helyezett hatályon kívül, viszont részben fenntartotta a civil törvény átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseit. A 2017-es törvény kapcsán az Európai Unió Bírósága (EUB) (C-78/18) számú ítéletében megállapította a törvény alapjogellenességét¹⁶ , így azt hatályon kívül helyezték az ítéletet követően.¹⁷

A civil törvény kapcsán is számos szervezet nem tetszését fejezte ki. Maga a TASZ is komplett publicisztikát szentelt a civil törvénynek.

"Semmi szükség rá. A törvényjavaslat azt hazudja magáról, hogy a transzparenciát erősíti, valójában már rég nyilvános adatokat kér számon a szervezeteken."¹⁸

A TASZ azon állítása, hogy már eddig is nyilvános adatokat kérnek számon, nem fedi a valóságot. Hiszen léteznek olyan civil szervezetek Magyarországon, amelyek a pénzügyi beszámolójukban a támogatások egységesen kerültek feltüntetésre, illetve külön, tételesen sorolják fel, hogy mely támogatások érkeznek harmadik országok kormányaitól, az Európai Uniótól vagy az adó 1 százalékából.

Azonban a tényleges finanszírozó, a finanszírozási program nem, vagy ritkán derül ki belőlük. Hogy csak egy példát említsünk: a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány 2023-as beszámolójából például kiderül, hogy 572.745.000,-Forint külföldi támogatást kapott a szervezet, csak azt nem részletezik, hogy kiktől származott ez a támogatás.¹⁹

Mit tartalmaztak a sérelmezett szabályok?

A kritikusoknak a civil törvénnyel kapcsolatban a főbb problémát a külföldi támogatás bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén kilátásba helyezett szankció és a külföldről történő támogatottság megjelenítése jelentette – az Európai Bizottság álláspontja alapján.

A civil törvény hatálya kiterjedt minden olyan egyesületre és alapítványra, amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű támogatást kap és a támogatások összege egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a 7,2²⁰ millió forintot.²¹

Nyilvánvalóan nem tartoztak a rendelet hatálya alá azok a szervezetek, amelyek az EU-tól származó támogatást költségvetési szerven keresztül kapták. Továbbá a törvény nem terjed ki arra szervezetre sem, amely nem minősül civil szervezetnek: így a sportegyesületekre, a vallási tevékenységet végző szervezetekre és a nemzetiségi szervezetekre sem.²²

A szóban forgó jogszabály 2. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján a szervezet 15 napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni, hogy elérte a tárgyévi külföldi támogatása a 7,2 millió forintot, ezáltal külföldről támogatott szervezetté vált. A 2. § (3) bekezdése szerint amennyiben egy támogató 500 000 forintot el nem értő támogatást folyósít, akkor a szervezetnek fel kell tüntetni a tárgyévet és

a) az összes pénzbeli juttatás mértékét,

b) az egyéb vagyoni jellegű juttatásokat,

c) az előbb említett támogatások számát.

Viszont, ha az egy támogató által folyósított támogatás mértéke meghaladja az 500 000 forintot, akkor a szervezet köteles a tárgyévi külföldről származó támogatást részletesen, tranzakciónként a pontos forrás megjelölésével feltüntetni.²³ A fentebbi két esetben a beszámolót a nyilvántartó bíróság számára kell benyújtani.

Továbbá a nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig köteles volt megküldeni a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek azon szervezetek nevét, székhelyét, adószámát, amelyek az előző hónapban külföldről támogatott szervezetté váltak.²⁴ A külföldről támogatott szervezet, pedig késedelem nélkül köteles volt - a jogszabály értelmében - közzétenni a honlapján, illetve az általa kiadott sajtó termékeken és egyéb kiadványokon, hogy a civil törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.²⁵

A 3. cikk szerint amennyiben a szervezet nem teljesíti a civil törvényben meghatározott kötelezettségeit, úgy először:

az ügyész felhívja a szervezetet arra, hogy 30 napon belül teljesítse a kötelezettségeit.
Ha a felhívás leteltét követően a szervezet nem teljesítette kötelezettségeit, az ügyész újra felhívja őket, hogy 15 napon belül teljesítsék a kötelezettségeiket.
A határidő eredménytelen elteltét követően, pedig az ügyész kezdeményezheti a nyilvántartó bíróságnál a bírság kiszabását, amelynek a mértéke 100 000 és 900 000 forint között állapítható meg - az arányosság követelményeinek figyelembevételével.

Fontos hangsúlyozni, hogy – többek között a TASZ és a Helsinki Bizottság – bojkottálta²⁶ a fenti szabályozás alkalmazását, majd az Európai Bíróság korábban említett ítéletének hatására a magyar jogalkotó 2021-ben hatályon kívül helyezte a jogszabályt.

Azért is volt érthetetlen a hazai civil szervezetek felháborodása, mivel a pénzügyi átláthatóságra irányuló kötelezettségek jelentős hasonlóságot mutatnak az uniós intézményi megállapodás rendelkezéseivel, amelyet a Helsinki Bizottság,²⁷ a Mérték Médiaelemző,²⁸ és számos – magát civilnek mondó – szervezet önként bevallott.

Habár az Uniós megállapodás nem pénzbüntetéssel bünteti a megállapodást eleget nem tevő szervezeteket, az EU egyszerűen nem biztosít lehetőséget arra, hogy a megállapodás megszegő szervezetek az érdekképviseleti tevékenységüket végezzék.

Konklúzió

Ahogy az elemzésből kitűnik, a magyar civil szervezetek az Európai Unió részére kifogás nélkül biztosítják az átláthatósághoz szükséges adatokat. Miközben a hasonló jellegű magyar szabályozás ellen komplett médiahadjáratot folytattak.