Kik nyernek az orosz-ukrán háborún?

Két nagy pénzügyi vállalat és a részben ugyanazon gazdasági érdekeltségbe tartozó fegyvergyártó vállalatok lehetnek a nyertesei az orosz-ukrán háborúnak.
A BlackRock neve már az ukrán termőföld felvásárlása kapcsán felmerült, de a cég arról is megállapodott Zelenszkij kormányával, hogy az ország újraépítését ők menedzselik.
Majdnem kizárólagosan, partnerük ugyanis csupán a JPMorgan Chase lehet, amely már Zelenszkij megválasztásakor szokatlan pénzügyi manőverrel húzta ki a csőd felé robogó országot a bajból.
Mint kiderült, nem ingyen: ők is részt vállalnának Ukrajna 500 milliárd dollárosra becsült újraépítési bizniszéből.
Az amerikai fegyvergyártók felvirágoztak a háború alatt.

Tulajdonképpen már most is vannak nyertesei az orosz-ukrán háborúnak, csak nem a hadviselő felek között kell keresni őket. A Tényellenőr utánajárt annak, hogy kik és milyen módon profitáltak, vagy fognak profitálni a háborúból. A haszonélvezők között első pillantásra a nagy fegyvergyártó cégeket látjuk, de a teljes képet megvizsgálva kiderül, valójában három szervezet az, amely igazán széleskörű haszonélvezője a konfliktusnak.

Ezek:

A BlackRock
A JPMorgan Chase
Az amerikai fegyvergyártók

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy ezeknek milyen hasznuk származik az ukrajnai háborúból.

A BlackRock

A háború haszonélvezői közül egyértelműen a világ legtőkeerősebb befektetési alapja, a jelenleg mintegy 156 billió (156 ezer milliárd) dollár felett diszponáló¹ BlackRock, amely több ágon is kötődik Ukrajnához. Az egyik kötődése a fegyvergyártás.

A Rheinmetall, amely "Ukrajna erős partnerének" tartja magát, hatalmas nyereséget termelt a Kijevnek eladott lőszerekkel, mivel azok ára tavaly év eleje óta jelentősen emelkedett. A Mandiner beszámolója szerint a német védelmi minisztérium még júliusban kötött keretszerződést a Rheinmetallal 155 mm-es kaliberű tüzérségi lövedékek szállításáról. Az üzlet értelmében a Rheinmetall legfeljebb 333 333 darab lövedéket szállít Kijevnek, amelyek ára darabonként legalább 3600 euró (mintegy 1 millió 380 ezer forint), de a lövedékek ára várhatóan még tovább emelkedik majd.²

A Rheinmetall bár eredetileg német cég volt, már jó ideje soknemzetiségű tulajdonosi háttérrel rendelkezik, amelyek közül relatív többségi szerepet a BlackRock birtokolja.³

Mmint arról a Tényellenőr korábbi, részletes elemzésében beszámolt,⁴ Ukrajna teljes területének 55 százaléka szántóföld. A zsíros, gazdag termőrétegű földek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek. A világ "kenyereskosarának" is nevezik Ukrajnát, mivel a legtöbb búzát exportáló országok, és ebből a legtöbb bevételt szerző országok listáján is előkelő helyen szerepel. A háború kitörése után aztán arról írt a V4NA, hogy három amerikai multi összesen 17 millió hektárnyi termőföldet vásárolt fel, ami a művelhető területek 28 százalékát, vagyis majdnem egyharmadát jelenti.⁵ A három óriásvállalat a Cargill, a DuPont és a Monsanto. Ezek közül a DuPont-ban⁶ és a Bayer-Monsantoban⁷ is jelentős részvénycsomaggal rendelkezik a BlackRock.

A BlackRock elnök-vezérigazgatója, Larry Fink egy korábbi interjújában leleplezte, hogy valójában már régóta dolgoznak azon, hogy Ukrajnában a háború után szerepet kapjanak.⁸ Nem is akármilyen Ukrajnát képzelnek el, hanem egyenesen "nyitott társadalmit":

"Az ukrán kormány felbérelt minket, hogy segítsünk nekik egy újjáépítési alap létrehozásában. Nekünk megvan rá a teljes csapatunk, az ő feladatuk pedig a saját csapatuk felépítése, a szervezeti struktúra biztosítása, nekünk pedig, hogy segítsük e csapat felépítését, hogy Ukrajna kiváló hely legyen a közpénzek számára, a helyreállítás segítése érdekében."

"Azt mondtam Zelinszkij elnök úrnak, hogy a mi feladatunk az, hogy biztosítsuk a magántőke lehetőségeit is Ukrajnában, hogy tisztességes és igazságos módon megtérüljenek a befektetéseink, ő ezzel egyetértett. Egyetértett a kapitalizmus szerepével az országában. Én pedig azt mondtam az elnöknek, hogy a mi feladatunk annak biztosítása, hogy az új Ukrajna nyitott társadalom, nyitott gazdaság legyen, hogy ha ilyen típusú tőkét keresnek, akkor a tőke ott lesz, és sok párbeszédet folytattunk velük, és a mai nap folyamán újabb párbeszédet fogunk folytatni."

A BlackRock ennek megfelelően kész stratégiával tekint a háború utáni Ukrajnára is. Ebben úgy tűnik, hogy a JPMorgan Chase lehet a partnerük.

A JPMorgan Chase

A világ legnagyobb vagyonkezelője és az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a BlackRock és a JPMorgan közreműködésével tervez Ukrajna kormánya felállítani egy olyan fejlesztési bankot, amely közpénzből finanszírozna beruházásokat, amelyek később aztán több száz milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhatnak- írja a Financial Times.⁹

A lap arról ír, a "megbeszéléseket ismerő emberek" szerint a cél az "alacsony költségű tőke bevonása" a különböző kormányoktól, adományozóktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől, amivel később "öt-tízszer annyi magánbefektetést" lehet majd bevonzani. A BlackRock és a JPMorgan a tanácsadás révén "korán áttekinthetik a lehetséges befektetéseket az országban". Ez közérthető megfogalmazásban annyit tesz, hogy ennek a két szervezetnek lesz lehetősége szelektálni az esetlegesen megvalósuló későbbi befektetések között.

A kijevi kormány már novemberben bevonta a munkába a BlackRock tanácsadói részlegét,¹⁰ a JPMorgan és a McKinsey pedig február, illetve május óta ad tanácsokat Zelenszkij kormányának az újjáépítkezésben.

A JPMorgan egyébként hosszútávú projektként tekint az országra, 2010 óta segített Ukrajnának mintegy 25 milliárd dollárnyi szuverén adósságot kiváltani,¹¹ és 2019 márciusában egyedüli vásárlója volt 350 millió dollárnyi ukrán kötvénynek. A bank vezette az ország 20 milliárd dolláros adósság-átstrukturálását is 2022-ben."¹²

Mindennek jelentősége abban rejlik, hogy az ENSZ 2025 eleji jelentése szerint Ukrajna újraépítése az akkori állapot szerint is több mint 500 milliárd dollár lenne¹³ . Ennek a lebonyolítását a BlackRock és a JPMorgan Chase vállalhatja. Hogy kontextusba helyezzük az összeget, Ukrajna éves bruttó nemzeti összterméke mindössze 178 milliárd dollár, vagyis éppen harmada az újjáépítéshez szükséges összegnek.¹⁴

Az amerikai fegyvergyártók

Az amerikai fegyverkereskedelemmel kapcsolatban Antony Blinken, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere az ukrajnai háború második évének végéhez közeledve kendőzetlen őszinteséggel mondta ki, az Ukrajnának küldött támogatások 90 százaléka az Egyesült Államokban kerül befektetésre. Ez Blinken szerint “win-win" helyzetet teremt, vagyis mindenki nyer a dolgon.¹⁵

Blinken kijelentését megelőzően az Egyesült Államok újabb, összesen 2,1 milliárd dollárnyi (mintegy 720 milliárd forint) katonai támogatást jelentett be¹⁶ Ukrajna számára új megrendelésként. A védelmi minisztérium (Department of Defense) közleménye szerint az újabb segítségnyújtás nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az amerikai kormány részéről közbeszerzés révén megrendelést az eszközökre hadiipari gyártóktól és egyéb partnerektől. Vagyis az amerikai segélyek tulajdonképpen az amerikai kormányzat fegyvergyártó partnereinek történő megrendelést jelentett.

Nem meglepő, hogy például a legnagyobb amerikai fegyvergyártó, a Lockheed Martin részvény-visszavásárlási manőverbe kezdett.¹⁷

A fegyvercégek különösen komoly profitot realizáltak. A háború kitörése óta harmincöt állam küldött fegyversegélyeket Ukrajnába, amely 2020 és 2024 között a globális fegyverimport immár 8,8 százalékáért volt felelős. Ezzel egyetlen európai országként került fel a tíz legnagyobb importőr listájára. Pedig az európai államok is pániküzletekkel reagáltak a saját fegyverszállítmányok Ukrajnába küldése miatt kialakult vákuumra, az Egyesült Államok külpolitikájának alapvető változásaira és az eszkalációs félelmekre: a kontinens fegyverimportja 155 százalékkal ugrott meg az előző időszakhoz képest.¹⁸

Mindez azoknak az amerikai fegyvergyártóknak kedvez, amely 2024-ben már a globális fegyverexport 43 százalékáért felelt – ez 8 százalékos növekedés az elmúlt két évtized átlagához képest, és több mint négyszer akkora részesedés, mint a lista második helyén álló, Franciaország exportja.¹⁹

Az amerikai fegyverexport túlsúlyát látva nem véletlen, hogy épp Franciaország igyekszik visszafogni az Európán kívüli beszerzéseket. Emmanuel Macron francia elnök többek között a Draghi-jelentés beruházás- és kereskedelemnövelő kitételeire hivatkozva is az európai belső fogyasztásnövekedés fontosságát hangsúlyozza a fegyveriparban. Ami természetesen Amerika nemtetszését vívta ki.²⁰

A politikai haszonszerzéssel kapcsolatban pedig elmondható, hogy Joe Biden kormánya a világháború utáni amerikai külpolitikát vitte tovább. A II. világháború lezárultával az Egyesült Államok valódi célja a tradicionális európai nagyhatalmak, Franciaország és a Brit Birodalom megtörése volt. Az Eisenhower-doktrína, felülírva a Truman-doktrínát, azt határozta meg, hogy az Egyesült Államoknak a kommunizmus legyőzése előtt korábbi szövetségeseinek birodalmait kell leépítenie.²¹ Ezek ugyanis mind kulturálisan, mind gazdaságilag veszélyes ellenfelet jelentettek a szuperhatalmi státuszra törő Egyesült Államoknak. Ahogy egy jól működő Európai Unió a mai napig komoly gazdasági fenyegetést jelentene. A növekvő katonai kiadások (a 2022-es 240 milliárd eurónyi védelmi kiadás 2024-re elérte a 326 milliárd eurót)²² azonban értelemszerűen két módon finanszírozhatók: más területektől való pénzelvonással, vagy hitelekkel. Bármelyik verzió az Unió gyengülését jelentheti hosszú távon.

Nyertesek és vesztesek

Az tehát tisztán látható, hogy két nagyon jövedelmező iparág van jelenleg Ukrajnában: a háborús rombolás, és az azt követő újraépítés. Ezt a két iparágat három nagy szervezet, a BlackRock, a JPMorgan Chase és az amerikai állam által támogatott fegyverkereskedők szemelték ki maguknak. Az Európai Unió a fenti adatok alapján passzív szemlélőként, illetve pénzügyi donorként asszisztál a vállalkozáshoz, míg Oroszország, amelynek gazdasági teljesítménye a szankciók ellenére is a háború előtti szinten áll,²³ tulajdonképpen gazdasági értelemben semlegesen, katonai felkészültség terén azonban mindenképp megerősödve kerül ki a háborúból.

Talált hamis vagy nem meggyőző híreket? Küldje el nekünk!

Nagyítás

Kik nyernek az orosz-ukrán háborún?

A BlackRock

A JPMorgan Chase

Az amerikai fegyvergyártók

Nyertesek és vesztesek

Kik nyernek az orosz-ukrán háborún?

Egyre több német vezető szeretné visszaállítani a sorkatonaságot

Ezért nem akarják abbahagyni a háborút a németek: a haditermeléssel akarják megmenteni a Volkswagent

Nem véletlenül támogatja a háborút Franciaország: a Renault drónokat fog gyártani Ukrajnának

Kicsoda Melléthei-Barna Márton, a Tisza új háttérembere?

Mi a főváros csődjének valódi oka?

Félmilliárd forintot küldtek külföldről Bódis Kriszta alapítványának, mielőtt Magyar Péter mellé állt

Majdnem egymillió az átlagbér a Magyar Hangnál

Valami nem stimmel a Kontroll pénzügyi jelentésével - miből fizeti Magyar Péter öccse a munkatársakat?

Egész hálózatot hoztak létre Korányiék a lengyel választás befolyásolására

Milliárdos osztalékkal zárta a tavalyi évet a 24.hu hűtlen kezeléssel vádolt tulajdonosa

Milyen helyzetben van a nehezen megalakult német kormány?