Pongrácz B. Csaba Vezető kutató

Mivel járna Ukrajna csatlakozása az Európai Unió számára?

Ukrajna 1998-ban jelezte először belépési szándékát,¹ a 2022-es orosz invázió kezdete után pedig hivatalosan is csatlakozási kérelmet nyújtott be az EU-hoz;²
Ukrajna felvételét az európai lakosság többsége nem támogatja:³ egy 2023 végi - nyolc országban végzett - felmérés szerint még a legelkötelezettebb dán megkérdezettek körében is pont 50 százalék a támogatók aránya.
A közép-európai országok csatlakozási folyamata is eltartott 6-8 évig (Magyarország esetében ez hat évet jelentett), de például Törökország, Észak-Macedónia vagy Szerbia esetében is évek, évtizedek óta tart a tagjelölti státusz – ezért rossz üzenetet hordozna egy gyorsított ukrán belépés;
A mezőgazdaságra leselkedik az egyik legfőbb veszélyforrás: Ukrajna belépésével 41 millió hektár, kiemelkedően jó minőségű termőföld kerülne az unió gazdaságába, ami a jelenlegi harmada. Az ukrajnai "gyorsreagálású" mezőgazdaságra ugyanakkor nem jellemző az uniós elvárásoknak megfelelő minőség-ellenőrzés, és emellett a termékek jelentős része GMO-alapú és az unióban régóta tiltott növényvédő szerekkel fertőzött.⁴
Az Ursula von der Leyen megbízásából elkészült 2024-es Strohschneider-féle tanulmány ugyanakkor nyíltan kezeli a területalapú támogatások megszüntetését, a genetikailag módosított technológiák szükségességét, a húsfogyasztás csökkentését és az ukrán import szükségességét – korlátozásról szó sem esik. A tanulmány szakértői csapatában GMO-párti élelmiszer- és agráripari óriások és nemzetközi, civil szervezetekből ismert tagok találhatóak – ugyanakkor egy közép-kelet-európai mezőgazdasági szervezet sem kapott meghívást;⁵
Az ukrán gazdaság állapota lesújtó: az IMF 2024. áprilisi számai alapján Albánia és Szerbia vagy Észak-Macedónia szintje alatt volt Ukrajna az egy főre eső nominális GDP tekintetében, Szerbia értékének alig felével⁶ – ehhez társul az IMF⁷ szerint 30-33 milliós lélekszáma. Az Európai Unió adóssága jelenleg minden idők legmagasabb szintjén áll – ezzel együtt Ukrajnára 2025 elejéig a menekültekkel együtt összesen 252 milliárd dollárt fordított.⁸
A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozására és újjáépítésére a következő öt évben 48,1 milliárd euró lenne a Magyarországra eső rész, ami hazánk 2023-as költségvetésének 68 százaléka.⁹
Ahogy korábbi cikkünkben¹⁰ már megírtuk, a korrupciós jelentések terén is rosszabbul teljesít az összes jelenlegi EU-s országhoz képest – még Jean-Claude Juncker sem tekinti Ukrajnát belépésre késznek jelenlegi állapotában;¹¹
A biztonsági kockázatokat tekintve Ukrajnában még a háború kitörése előtt is négyszerese volt az emberölések aránya Magyarországhoz képest,¹² a szervezett bűnözés mértéke pedig az orosz után a második legmagasabb Európában. ¹³Jelenlegi 800 ezres hadseregéhez¹⁴ képest több százezerre tehető a dezertőrök száma,¹⁵ és közel 500 ezer hektáron vannak aknák elrejtve a földben.
Mindehhez járulna még az EU 42. 7 cikkelyében rögzített kölcsönös védelmi záradék, miszerint a tagországok kötelesek segítséget nyújtani az agresszió áldozatává vált tagállamnak.¹⁶
Az ország egészségügyi helyzetét tekintve aggodalomra ad okot a 2022 után visszaesett átoltottsági arány a vakcinával megelőzhető betegségei esetében.¹⁷

A kiindulás: Ukrajna uniós csatlakozási kérelme

Ukrajna EU-tagsága már évtizedek óta húzódó ötlet – az ország először 1998-ban jelezte hivatalosan csatlakozási szándékát;¹⁸ később, 2008-ban az akkori elnök, Viktor Juscsenko erősített rá a korábbi kijelentésre.¹⁹ Az események 2022-ben gyorsultak fel, amikor az orosz invázió kezdetekor, február 28-án hivatalosan is csatlakozási kérelmet nyújtott be az ország. Ezt júniusban követte az Európa Tanács részéről a tagjelölti státusz, a Bizottság pedig 2023 novemberében a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett ajánlatot.²⁰

Nem csak a magyar miniszterelnök ellenzi az ukrán csatlakozást

Általánosságban véve – más országok esetében –, öt évig is eltarthatnak a csatlakozási tárgyalások – magyarázza a UK in a Changing Europe kutatócsoport 2020. márciusi elemzésében. Bizonyos esetekben ez természetesen gyorsabb is lehet – például Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásakor. Az EU legújabb tagállama, Horvátország esetében azonban a folyamat csaknem nyolc évig tartott. Magyarországnak vagy Lengyelországnak hat évre volt szükségük ugyanehhez.²¹ Törökország esete speciális: ők 1987 óta várnak – mind ez idáig hiába²² , és számtalan régióbeli ország várakozik a virtuális előtérben évek, évtizedek óta.²³

A hosszú adminisztratív felvételi procedúrát becsülettel végigjáró, újabban csatlakozott, vagy hosszú idők óta tárgyaló közép-kelet-európai államok részére rossz üzenet lehet Ukrajna esetében a kivételes, gyorsított eljárás.

Az európai lakosság többsége sem támogatja a bővítést, még a legtámogatóbb országban is csak a megkérdezettek fele

Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról. Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan. A többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja.²⁴

Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a gyorsított ukrán csatlakozás egyenesen csak egy nagyon költséges fájdalomdíj lenne, amiért az országot nem engedték a NATO-ba belépni.

A mezőgazdaság az egyik fő akadály

Az elemző a legnagyobb nehézségnek azt nevezte, hogy Ukrajna óriási ország – csatlakozása teljesen felborítaná az unió mostani működési rendjét, és megbillentené a jelenlegi erőviszonyokat.

"Vegyük például a pénzügyi erőforrásokat. Jelenleg az EU költségvetésének nagy részét a közös mezőgazdasági politikára vonatkozó pénzalap, illetve a különféle strukturális alapok teszik ki, amik arra szolgálnak, hogy a fejletlenebb régiókat a fejlettebb régiók szintjéhez közelítsék. Mivel Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasággal rendelkező, de az európai átlagnál jóval szegényebb ország, csatlakozása esetén a jelenlegi tagországok jelentősen kevesebb pénzt kapnának mind a mezőgazdasági, mind a regionális fejlesztési alapokból. Nemcsak az ország mérete, de a területek fejletlensége miatt is" – fejtette ki, és hangsúlyozta, ez ellenérdekeltségeket fog szülni. ²⁵

Az ukrán mezőgazdaság nem csak magyar, de összeurópai szemmel nézve is elképesztő méretű, hiszen az országnak 41 millió hektárnyi mezőgazdasági területe van. Ezeken a termőföldeken nagy élelmiszeripari üzemek működnek, ami komoly veszélyt jelenthet az EU agrárélelmiszer-gazdaságára – írja a Magyar Nemzet nyomán a Világgazdaság.²⁶

Az országban jelenleg nincs szigorú minőség-ellenőrzés, a növénytermesztésben olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyek az EU-ban már régóta tiltottak, és az állattenyésztésben használt hozamfokozók, antibiotikumok szintén komoly versenyhátrányt okoznak az uniós gazdáknak. Emellett az ukrán termékek jelentős része GMO-alapú, ami további feszültségeket szülne.

Mi több, Ukrajnában több mint 500 ezer hektáron aknák vannak elrejtve a földben, és ezen területek megtisztítása hatalmas összeget igényel. Az ország csatlakozásával a háború utáni újjáépítés költségei elsősorban az uniós gazdákat terhelnék meg.²⁷

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is felhívja az Unió figyelmét 2025. januári közleményében²⁸ , hogy a 41 millió hektárnyi ukrán termőföldből 32,5 millió szántóföld. Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében.

Az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja magas, ami gyors beruházási kapacitást biztosít számukra. Ukrajna így gyorsan és könnyedén átállíthatja termelését, ha piaci lehetőség nyílik rá. Jó példa erre a cukortermelés alakulása: Ukrajna a 2021-es 220 ezer hektárról 2024-re több mint 300 ezer hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át – félő, hogy ez a paradicsom, a burgonya, vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is megtörténhet a búza, a kukorica, vagy a csirkehús és a tojás után.

A Strohschneider-féle mesterterv: "összeesküvés-gyakorlat"

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök felkérésére készített 2024-es "Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről" című, 56 oldalas tanulmányt egy eredetileg középkorkutató professzor, Peter Strohschneider állította össze csapatával.²⁹ Magyarként szembetűnő, hogy a szakértői csoportban helyet kapott a magyar Balogh Lili, aki ezt megelőzően a Greenpeace-nél, a Római Partot, a Városligetet és a Normafát is védő Védegyletnél is megfordult.

Hozzájárult a dolgozathoz Marco Conteiro, aki a Greenpeace-nél jelenleg is igazgató – de együtt dolgoztak az Euroseeds elnökével, Michael Gohnnal is. Az Euroseedsről érdekesség, hogy magyar tagjuk a Vetőmag Szövetség, benne a Syngenta, a Monsantot felvásárló Bayer és a Bige László tulajdonolta Nitrogénűvek Zrt. delegáltjaival. Szintén dolgozott a tanulmányon Dirk Jacobs, a legnagyobb élelmiszeripari óriásokat (AB InBev, Cargill, Coca Cola, Danone, Unilever, Diageo) tömörítő FoodDrinkEurope elnöke.³⁰

A Von der Leyen által felkért szakértői testületbe ugyanakkor egyetlen gazdaszervezet sem kapott meghívást a régi tagállamokból, Kelet-Közép-Európából.

A tanulmány említi a GMO állítólagos áldásos hatásait is: kiemelik, hogy "a modern genetika javíthatja a takarmány konverziós arányát és csökkentheti a takarmányveszteséget".

Megszüntetnék a területalapú támogatásokat: az Európai Bizottság sokkal nagyobb mozgásteret kapna a szabályok kialakításában. Sokkal nagyobb beleszólása lenne például abba, hogy melyik gazda vagy éppen melyik tagállam mennyi uniós forrást kaphatna. Von der Leyen nemrégiben azt is bejelentette, hogy 2027-től az uniós pénzeknél is bevezetné a jogállamisági feltételek vizsgálatát. A tét nem kicsi: a KAP (Közös Agrárpolitika) büdzséje nem kevesebb mint 30 százalékát teszi ki a teljes uniós költségvetésnek.

A testület egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését és a növényi alapú élelmiszerekre történő átállást. A húsfogyasztás csökkentése érdekében viszont az állattartást is vissza kellene fogni (ezzel csökkentve a károsanyag-kibocsátásunkat is), ezért az állattartó gazdákat egyszeri kifizetéssel ösztönöznék az állatállomány csökkentésére. Ugyanakkor a világ szarvasmarha-állományának 90 százaléka és a sertésállomány 80 százaléka Európán kívül található, így bármilyen uniós csökkentés sem jelentene semmit a globális klímavédelem terén. Ellenben jelentene több importot Brazíliából és Ukrajnából.

Szó sincs az Ukrajnát érintő korlátozásokról a tanulmányban. Pedig az ukrajnai háború kezdete óta háromszorosára: háromról csaknem tízmillió tonnára nőtt az uniós búzaimport, miközben csökkent a kivitel. Az EU-s búzabehozatal több mint kétharmada (6,4 millió tonna), az árpaimport csaknem fele már Ukrajnából érkezik. Ráadásul az Európai Bizottság - ezzel is kedvezve a GMO-hibrideket is használó, nagy exportőr ukrajnai agrárvállalkozásoknak - az idén nyártól engedélyezte két génmódosított kukorica fajta EU-ba történő behozatalát, takarmány és élelmiszer célú élelmiszer felhasználását.³¹ ³²

Strohschneider és az ukrán összefonódások

A professzort sokszor előadóként foglalkoztató, génmódosítást nyíltan támogató³³ Forum for the Future of Agriculture előadói taglistáján³⁴

Ukrajnához kapcsolódó személyből 8 szerepel – köztük a volt és jelenlegi ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter -
továbbá a Syngenta,
a Coca Cola,
a Pepsi,
az Unilever,
a Nestlé
és WWF,
illetve a DuPont-nal és a Monsantóval a művelhető ukrajnai termőföldek 28 százalékát felvásároló Cargill képviselői³⁵ ,
az USA-beli Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok tanszék egyik delegáltja,
a Green Deal felelőse, Frans Timmermans
és maga Ursula von der Leyen is.

Az ukrán gazdaság belépésének hatása a magyar nyugdíjrendszerre

Bár a téma kiemelt prioritást élvez jelenleg a hazai sajtóban, a magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatást természetesen nem lehet önmagában elemezni. Az esetleges keleti bővítés a teljes EU-s és magyar gazdaságra, azon keresztül áttételesen a nyugdíjellátásra is jelentős befolyással lenne.

Ukrajna 2024-es lélekszáma 38 milliósra volt tehető a Worldometer adatai alapján³⁶ – ez egy szinten van Lengyelországéval, és kétszer annyi lakost jelent, mint Romániáé. Az IMF számításai szerint ugyanakkor 33 milliós³⁷ lehet ma az ukrajnai lakosság. Csatlakozása esetén Ukrajna az EU 6. legnépesebb országává válna, még ha ez a szám a háború és a kivándorlás miatt folyamatosan csökken is.

Az ukrán csatlakozás persze nem csak a mezőgazdaság és csupán az óriási területek és népesség miatt hordoz magában óriási kockázatot – északkeleti szomszédunk gazdasági állapota lesújtó állapotban van.

Az IMF 2024. áprilisi számai alapján Albánia és Szerbia vagy Észak-Macedónia szintje alatt volt Ukrajna az egy főre eső nominális GDP tekintetében. Szerbia értékének alig felével - ez akkor 6 ezer USD/főt jelentett az ukrán lakosságra nézve.³⁸ Összehasonlításképpen: a bolgár szám ugyanekkor 17 ezer, a román 20 ezer, a magyar 23 ezer dolláron állt ugyanebben a kimutatásban.

Hegedűs Tamás, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjének nyilatkozata szerint Ukrajna Uniós csatlakozása jelentős, tartós hatást gyakorolhat a hazai nyugdíjrendszerre, a magyar nyugdíjakra, a gazdaság szereplőire: a háztartásokra és az államháztartásra egyaránt.³⁹

Érdekes adalék, ami több mint tíz éve rendre felbukkan a sajtóban: ma is hatályos az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között⁴⁰ a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről, amely azt mondja: ha egy nyugdíjas a két ország egyikéből a másikba költözik, a fogadó ország illetékes szerve legkorábban attól kezdve a nyugdíjat a saját államának jogszabályai szerint állapítja meg – ideértve a korhatárt is –, és saját terhére folyósítja.

Ez ugyanakkor nem az EU-csatlakozás függvénye, és csak a Magyarországra ténylegesen átjelentkezőkre vonatkozik. Az érintett kedvezményezettek száma⁴¹ egyelőre nem jelentős. Egy esetleges uniós tagság ugyanakkor megkönnyítené a legális áttelepülést, ami felgyorsíthatja a folyamatot.

A Századvég – e sorok írásakor még nem publikált – számításai szerint ha csak 1 százaléka döntene úgy az ukrajnai nyugdíjaskorúaknak, hogy élnek ezzel a lehetőséggel, akkor a nyugdíjrendszer éves többletkiadása elérheti a 200 milliárd forintot évente.⁴²

A korrupció az unió legrosszabb helyezését éri el

Ezen a téren Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is aggodalmát fejezte ki és óvatosságra intett: "Ukrajna nem áll készen a tagságra. Gazdasága még nincs felkészülve arra, hogy teljes mértékben integrálódjon az európai belső piacba. Ukrajna államszerkezete még nem tükrözi teljes mértékben az alapvető európai értékeket. Ukrajnában még mindig korrupció van."⁴³

Még a Transparency International 2024-es összeállítása szerint is a legkorruptabb lenne a korrupcióérzékelés alapján az EU-ban Ukrajna: 35 pontjával Szerbia szintjére sorolták.⁴⁴

Meg tudja-e engedni magának ezt az EU és Magyarország?

Az Egyesült Államok több mint 122 milliárd amerikai dollárt különített el Ukrajna számára. Az Európai Unió tagállamai és az uniós intézmények 121 milliárd dollárt biztosítottak 2025. márciusáig – a menekültekre fordított összegekkel együtt 252 milliárdot.⁴⁵ Idén az EU támogatásainak összege közel 191 milliárd euróra emelkedik.⁴⁶

A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna tervezett uniós csatlakozása a következő öt évre nagyjából 2,5 ezermilliárd eurójába kerülne az uniónak, ez fejenként kétmillió forintos kiadást jelentene Magyarországon. Ukrajna csatlakozásához, felfegyverzéséhez és újjáépítéséhez 48,1 milliárd euró szükséges magyar részről a következő öt évben, ami Magyarország 2023-as költségvetésének 68 százaléka.⁴⁷

Érdemes a mérleg másik oldalára tenni, hogy az Európai Uniós országok átlagos államadóssága a GDP-hez viszonyítva 2024-ben 81 százalékon állt⁴⁸ , nominálisan pedig 13,3 billió (milliószor millió) euróra nőtt 2024-re – ami minden idők legmagasabb értéke.⁴⁹

Ami a munkaerőpiaci kihívásokat illeti, az ukrajnai munkavállalók az EU tagországaiban, így Magyarországon is évek óta jelen vannak, ennek jogi keretét az egyes országok és az EU között fennálló megállapodások biztosítják – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Magyarország jellemzően tranzitországnak számít köreikben: 2024-ben már csak 27 388 fő volt a hazánkban tartózkodó ukrán állampolgárok lélekszáma.⁵⁰

Biztonsági kockázatok: emberölések, szervezett bűnözés, katonaszökevények

Bár a magánkézben lévő lőfegyverek száma 2017-ben még a Small Arms Survey szerint alacsonyabb volt, mint Magyarországon⁵¹ és bűnözési rangsorán a Numbeo biztonságosabbnak mutatja Ukrajnát, mint pl. Franciaországot⁵² , már a háború kitörése előtt, 2021-ben is több mint négyszerese volt a szándékos emberölések száma az országban, mint Magyarországon.⁵³

A Global Organized Crime Index 2023-as kimutatása szerint Európában Oroszország után Ukrajnában a legnagyobb a szervezett bűnözés mértéke⁵⁴ - megelőzve Olaszországot, Szerbiát, Boszniát, Moldovát és Albániát. Érdekesség, hogy ugyanezen a 44 európai országot mutató listán Magyarország a 26. helyre került, közvetlenül Csehország és Románia közé.

Ezt tetézi, hogy a CIA.gov adatbázisa⁵⁵ szerint az aktívan besorozottak száma 2024-ben 800 ezer fő, a Global Firepower végleges 2025-ös rangsora alapján pedig Ukrajna rendelkezik jelenleg a világ 20. legerősebb hadseregével – Európában Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország, Olaszország, Németország és Spanyolország áll előtte. Az orosz invázió kezdete óta az oldal az ukrán haderőt sorolta már a 15. helyre is.⁵⁶

A jelenleg 800 ezres seregből ugyanakkor folyamatos a dezertálók száma: az ország főügyésze szerint is Oroszország 2022-es támadása óta több mint 100 000 katonát helyeztek vád alá Ukrajna dezertálási törvényei alapján. A katonaszökevények tényleges száma pedig sokkal magasabb lehet. Egy katonai ügyekben jártas törvényhozó becslése szerint ez akár 200 ezerre is tehető.⁵⁷

A szökés pedig természetesen nem csak Ukrajna területén jelentkezik: a Franciaországban 2025 elején katonai kiképzésen részt vevő ukrán katonák tucatjai hagyták el egységüket – közölte a francia hadsereg egyik illetékese.⁵⁸

Kölcsönös EU-s védelmi klauzula?⁵⁹

Amiről még kevesebb szó esik, az az Európai Unió bevonódása egy háborúba.

Az EU 42.7 cikkelyében rögzített kölcsönös védelmi záradék⁶⁰ egyértelműen kimondja, hogy a tagországok kötelesek segítséget nyújtani az agresszió áldozatává vált tagállamnak – akárcsak a NATO 5-ös cikkelye.⁶¹

A korábban már idézett Siklósi Péter elemző interjújában kiemeli, hogy Ukrajna esetében nyilvánvalóan fennáll a veszély, hogy arra alkalmazhatná ezt a záradékot, hogy az oroszok elleni háború támogatására kötelezze a másik huszonhét tagállamot. Ez abban az esetben is megtörténhetne, ha nem békekötéssel, hanem tűzszünettel érne véget a háború – példaként a koreai háborút hozta fel, ami hivatalosan az 1950-es évek óta nem ért véget békekötéssel.⁶²

Egészségügyi kockázatok, járványveszély?

A sajtóban az is rendre felbukkanó hír, hogy a háború rossz hatással volt keleti szomszédunk egészségügyi rendszerére is.⁶³ Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, miközben Magyarországon mindössze 2004-et, emellett a tuberkolózist, szamárköhögést és a kanyarót is az emelkedő kockázatok közé sorolták.⁶⁴

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) Ukrajnára vonatkozó jelentései szerint a vakcinával megelőzhető betegségek esetében – ilyen például a diftéria, a mumpsz, a kanyaró vagy a rubeola – bár jelentősen csökkentek a jelentett esetek, az átoltottsági arány valóban visszaesett 2021 óta.⁶⁵ Ezen betegségek kontroll alatt tartása érdekében 95 százalék fölötti átoltottság szükséges⁶⁶ , ugyanakkor a BCG-nél 84, a kanyarónál 92, a rubeolánál szintén 92 százalékra csökkent ez az arány 2022 után.

Összességében a siettetett ukrán EU-csatlakozás számos akadályba ütközik:

Igazságtalan kivételezés, lakossági ellenállás: Az európai lakosság többsége igazoltan ellenzi az ukrán csatlakozást. A korábbi csatlakozások is évekig tartottak, egy gyorsított belépés rossz üzenet lenne az új és a még tárgyalásban lévő államok felé egyaránt;
Mezőgazdaság: Ukrajna óriási termőföldjei és eltérő mezőgazdasági gyakorlatai (GMO, minőség-ellenőrzés hiányossága) komoly kihívást jelentenek anyagilag és technikailag is;
Gazdasági helyzet: Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotban van, és jelentős anyagi terhet róna az EU-ra a hatalmas lakosság miatt is;
Biztonsági, egészségügyi kockázatok: Magas bűnözési ráta, háborús helyzet, aknák és a kölcsönös védelmi záradék rövid távon kezelhetetlen rizikót jelent az uniónak – a háború után visszaesett átoltottsági arány szintúgy.