A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

Dúskálnak a magyarok a készpénzben, semmi értelme alkotmányban rögzíteni a használatát."

Forrás: Népszava | 2024. március 23.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Az állítás hamis. Az Európai Unió 2024 áprilisában elfogadott egy irányelvet, amely 2027-től kezdődően betiltja a 10 ezer eurót meghaladó készpénzes tranzakciókat, míg a 3 ezer eurót meghaladó ügyletek regisztrációhoz kötöttek lesznek. A jogszabály szükségességét azzal indokolják, hogy így szűkíthető a "piszkos pénzek", vagyis az illegális tevékenységből származó összegek mozgatása.

Szalai Szilárd Vezető elemző

Forrás: Népszava | 2024. március 23.

Tényleg szükségtelen a készpénz alkotmányos védelme?

A készpénzhasználat körüli diskurzus nem új keletű, ezt bizonyítja, hogy a Népszava hírportál már 2024 márciusában publicisztikában foglalkozott annak alkotmányos védelmének kérdésével.¹

A lap szerint felesleges a készpénzhasználat alkotmányos védelme, mivel a cikk írásának pillanatában állításuk szerint bőséges mennyiségű készpénz volt felhalmozva a lakosságnál, ami egyébként tényszerűen igaz is: több mint 8400 milliárd forint készpénz volt forgalomban.²

A Népszava ebből azt a következtetést vonta le, hogy szükségtelen a készpénz alaptörvényi védelme, ugyanakkor a valóság ennél árnyaltabb.

A tekintélyes gazdasági szaklap, a Financial Times már 2015-ben "barbár relikviának" minősítette a készpénzt egyik szerkesztői véleménycikkében.³ A lapban megjelent állásfoglalás szerint "egy kis készpénz is össze tudja dönteni a pénzügyi rendszert", és továbbá kijelenti, hogy a készpénz valójában elősegíti az illegális tevékenységeket, így a cikk azt javasolja a döntéshozóknak, hogy érdemesebb lenne digitális fizetőeszközökre átállni.

Kristalina Georgieva, az IMF akkori vezetője⁴ ezt követően 2023-ban azt mondta, "a digitális jegybankpénz idővel átveheti a készpénz helyét".⁵ Hozzátette, hogy az átállás egyetlen nehézségét annak költségessége jelenti, elvi akadályt azonban nem lát. Az IMF jelenlegi vezetője, Ajay Banga szintén hasonlóan vélekedik a készpénzről, a Guardian szerint még 2017-ben, a Mastercard igazgatójaként úgy fogalmazott, hogy "az én ellenségem a készpénz".

Nemzetközi példák is adódnak a készpénz visszaszorítására: Görögországban 2024 decemberétől tilos készpénzt használni az ingatlan adás-vételek során, a szabályszegők pedig akár a tranzakció összegének 10 százalékát elérő büntetésre is számíthatnak.⁶ Lengyelországban pedig a vállalatok közti, 15 ezer zlotyit (kb. 1,4 millió forint) meghaladó készpénzes tranzakciókat tiltották be.⁷Hollandia hasonló értékhatárt, 3 ezer eurót szabott meg a készpénes tranzakciók felső határának, ez azonban minden állampolgárra vonatkozik, nem csak a cégekre.⁸

De hazánkban is van hatályban olyan rendelkezés, amely a vállalatok közötti gazdálkodás kifehérítését célozza, és ezért korlátozza a készpénzhasználatot. Az adózás rendjéről szóló törvény 114. §-a szerint 1,5 millió forintban maximálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.⁹

Az Európai Unió 2024 áprilisában elfogadott egy irányelvet, amely 2027-től kezdődően teljesen betiltja a 10 ezer eurót meghaladó készpénzes tranzakciókat (a nem hivatalos ügyben eljáró magánszemélyek közötti tranzakciók kivételével),¹⁰ míg a 3 ezer eurót meghaladó tranzakciók regisztrációhoz kötöttek lesznek. A jogszabály szükségességét azzal indokolják, hogy így szűkíthető a "piszkos pénzek", vagyis az illegális tevékenységből származó összegek mozgatása. Vagyis alapvetően biztonsági szempontból hozták meg a döntést.¹¹

Pedig az Európai Központi Bank készpénzstratégiája másként értékeli a helyzetet, a szervezet szerint a fizikai fizetés költséghatékony, fenntartható, biztonságos és inkluzív, ezért fenntartása mellett érvel. "Elkötelezettek vagyunk a készpénz mellett, és annak biztosításában, hogy a jegybanki pénzzel való fizetés mindig lehetséges legyen"- áll a szervezet oldalán.¹²

A kormánypártok vélhetően a fenti tendenciák miatt, kezdeményezték az Alaptörvény ez irányú módosítását, és a készpénzhasználat védelmének beemelését. Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása indoklást is ad a módosításra, mely így szól:¹³ "A módosítás illeszkedik azon nemzetközi törekvések közé, amelyek különféle megfontolások alapján fontosnak tartják a bankjegy, illetve pénzérme formában megjelenő hivatalos fizetőeszközök fennmaradását az elektronikus fizetési eszközök egyre gyorsabb térnyerése mellett is. Mindezekre figyelemmel indokolt a készpénzzel történő fizetéshez való jogot a tulajdonhoz való jog mellett, azzal párhuzamosan elhelyezni."

Összességében tehát elmondható, hogy nem felel meg a valóságnak az állítás, miszerint a készpénzhasználat visszaszorítása ne merült volna fel szakmai szervezetek körében. Ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy a készpénzzel való fizetés egy szabadságjog, amelynek védelme pont ezért nem csak gazdasági, hanem emberi jogi szempontokon alapul. És, ahogy az indokolás elmondja, nem az elektronikus fizetési eszközök ellen irányul a módosítás, hanem a készpénzzel való fizetés mellett.¹⁴