A VIZSGÁLT ÁLLÍTÁS

A mai technikai lehetőségek között az érmék és bankjegyek valójában anakronizmust jelentenek. Ne feledjék, mennyi időt vesztegetnek el mindennap az aprópénz keresésére vagy a pénztárosra való várakozásra."

Forrás: Coin Telegraph | 2015. május 17.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Bár a digitális fizetési formák valóban komoly biztonsági mechanizmusokkal rendelkeznek, egy egészen újfajta csalási ágazat jött létre a tranzakcók személytelenségének kihasználására. Csak Magyarországon a 2023-as évben ezeknek a csalásoknak az összege a négy negyedévben meghaladta a 23,5 milliárd forintot és az adatok szerint összesen 18.318 darab sikeres csalást követtek el csak ez alatt az egy év alatt. Ez két és félszer nagyobb összeg, mint egy évvel korábban.

Szalai Szilárd Vezető elemző

Forrás: Coin Telegraph | 2015. május 17.

Valóban biztonságosabb a digitális pénzhasználat?

Pénzügyi körökben régóta fogalmaznak meg kezdeményezéseket a készpénz háttérbe szorítása érdekében. Az IMF egykori közgazdásza¹ és a Financial Times brit gazdasági szaklap² is már 2015-ben kinyilvánították, hogy előnyösebb, egyben biztonságosabb lenne a digitális fizetési formák használata a készpénzhasználatnál.

A Tényellenőr utánajárt, hogy valóban teljesen biztonságos-e a digitális pénzhasználat, és milyen veszélyeket rejtenek a digitális világban terjedő csalások.

Az FBI amerikai adatokon alapuló statisztikái szerint az Egyesült Államokban az internetes fizetéshez kapcsolódó visszaélés a második legnagyobb volumenű, az adathalász visszaélések után. Csak ebből 2023-ban több mint 50 ezer bejelentés érkezett az FBI-hoz.³

Ezek közül is éppen azokon a területeken jelentettek különösen nagy veszélyt a csalók, ahová az emberek a jellemzően a megtakarításaikat helyezik: a befektetési szektorban. A tanulmány szerint 2023-ban a befektetési csalások miatt jelentett veszteségek voltak a legnagyobbak, az így kicsalt pénz összege egy év alatt, a 2022-es évhez képest 3,31 milliárd dollárról 4,57 milliárd dollárra emelkedett, ami 38%-os növekedést jelent.

Ezen belül a kriptovalutákkal kapcsolatos befektetési csalások által okozott veszteség a 2022-es 2,57 milliárd dollárról 2023-ra 3,96 milliárd dollárra emelkedett, ami 53%-os növekedést jelent.⁴

Forrás: FBI 2023-as digitális csalásokról szóló kiadványa

Az FBI összesítése szerint az online csalások 2023-ban összesen 12,5 milliárd dollár kárt okoztak, és 8 millió embert érintettnek. A csalások mind mennyiségükben, mind értékükben a legidősebbeket sújtották leginkább.⁵

A magyar adatok is rémisztőek

A magyar adatok is rémisztőek, hiszen míg 2021-ben „csak” mintegy 2,5 milliárdos kárt okoztak a csalók, addig ez az összeg több mint háromszorozódott 2022-re, meghaladva a 9 milliárd forintot. A 2023-as évre pedig újra két és félszeresére nőtt ez a szám. Konkrét adatot mondva, a négy negyedév során meghaladta a 23,5 milliárd forintot és az adatok szerint összesen 18.316 darab sikeres csalást követtek el.⁶ ⁷

Ráadásul a részletes adatokból kiderül, hogy a csalások elszenvedői elsősorban mind volumenét, mind értékét tekintve vélhetően háztartások, vagyis a magánszemélyek.⁸

Az elektronikus pénzforgalmi csalások előretörésének egyik oka lehet, annak növekvő volumene. 2022-ben tovább folytatódott az elektronikus fizetési tranzakciók térnyerése, a kártyás vásárlások már az összes készpénzfelvétel értékét is meghaladták. Az év során tovább folytatódott a fizetési kártyás vásárlások terjedése, melyek továbbra is az elektronikus tranzakciók többségét adják.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál ezen tranzakciók száma 23, értéke pedig 34 százalékkal bővült.

Összességében tehát elmondható, hogy a digitális pénzhasználat, különösen a kriptovaluták elterjedésével, egyáltalán nem jelent biztonsági garanciát. A körültekintő pénzhasználat mind a digitális, mind a fizikai fizetőeszközök használatakor kiemelt jelentőségű.