Valóban biztonságosabb a digitális pénzhasználat?
Pénzügyi körökben régóta fogalmaznak meg kezdeményezéseket a készpénz háttérbe szorítása érdekében. Az IMF egykori közgazdásza1 és a Financial Times brit gazdasági szaklap2 is már 2015-ben kinyilvánították, hogy előnyösebb, egyben biztonságosabb lenne a digitális fizetési formák használata a készpénzhasználatnál.
A Tényellenőr utánajárt, hogy valóban teljesen biztonságos-e a digitális pénzhasználat, és milyen veszélyeket rejtenek a digitális világban terjedő csalások.
Az FBI amerikai adatokon alapuló statisztikái szerint az Egyesült Államokban az internetes fizetéshez kapcsolódó visszaélés a második legnagyobb volumenű, az adathalász visszaélések után. Csak ebből 2023-ban több mint 50 ezer bejelentés érkezett az FBI-hoz.3
Ezek közül is éppen azokon a területeken jelentettek különösen nagy veszélyt a csalók, ahová az emberek a jellemzően a megtakarításaikat helyezik: a befektetési szektorban. A tanulmány szerint 2023-ban a befektetési csalások miatt jelentett veszteségek voltak a legnagyobbak, az így kicsalt pénz összege egy év alatt, a 2022-es évhez képest 3,31 milliárd dollárról 4,57 milliárd dollárra emelkedett, ami 38%-os növekedést jelent.
Ezen belül a kriptovalutákkal kapcsolatos befektetési csalások által okozott veszteség a 2022-es 2,57 milliárd dollárról 2023-ra 3,96 milliárd dollárra emelkedett, ami 53%-os növekedést jelent.4

Az FBI összesítése szerint az online csalások 2023-ban összesen 12,5 milliárd dollár kárt okoztak, és 8 millió embert érintettnek. A csalások mind mennyiségükben, mind értékükben a legidősebbeket sújtották leginkább.5
A magyar adatok is rémisztőek
A magyar adatok is rémisztőek, hiszen míg 2021-ben „csak” mintegy 2,5 milliárdos kárt okoztak a csalók, addig ez az összeg több mint háromszorozódott 2022-re, meghaladva a 9 milliárd forintot. A 2023-as évre pedig újra két és félszeresére nőtt ez a szám. Konkrét adatot mondva, a négy negyedév során meghaladta a 23,5 milliárd forintot és az adatok szerint összesen 18.316 darab sikeres csalást követtek el.67

Ráadásul a részletes adatokból kiderül, hogy a csalások elszenvedői elsősorban mind volumenét, mind értékét tekintve vélhetően háztartások, vagyis a magánszemélyek.8
Az elektronikus pénzforgalmi csalások előretörésének egyik oka lehet, annak növekvő volumene. 2022-ben tovább folytatódott az elektronikus fizetési tranzakciók térnyerése, a kártyás vásárlások már az összes készpénzfelvétel értékét is meghaladták. Az év során tovább folytatódott a fizetési kártyás vásárlások terjedése, melyek továbbra is az elektronikus tranzakciók többségét adják.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál ezen tranzakciók száma 23, értéke pedig 34 százalékkal bővült.
Összességében tehát elmondható, hogy a digitális pénzhasználat, különösen a kriptovaluták elterjedésével, egyáltalán nem jelent biztonsági garanciát. A körültekintő pénzhasználat mind a digitális, mind a fizikai fizetőeszközök használatakor kiemelt jelentőségű.
- 1https://reason.com/2015/05/18/control-freaks-solution-to-shadow-econom/
- 2 https://www.ft.com/content/159b17ca-47f3-11e5-b3b2-1672f710807b
- 3https://www.ic3.gov/annualreport/reports/2023_ic3report.pdf
- 4https://www.ic3.gov/annualreport/reports/2023_ic3report.pdf
- 5https://www.ic3.gov/annualreport/reports/2023_ic3report.pdf
- 6https://www.mnb.hu/letoltes/fizete-si-rendszer-jelente-s-2024-hun-digitalis-vegleges.pdf 9e, 9d
- 7https://statisztika.mnb.hu/timeseries/3-visszaelesek.xls
- 8https://statisztika.mnb.hu/timeseries/3-visszaelesek.xls