Zelenszkij nem mond igazat, nem támogatják az európai emberek Ukrajna uniós csatlakozását

Zelenszkij elnök szerint a magyarok 70 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.Ilyen arányú támogatást azonban még az ellenzéki Tisza Párt szavazásán se mértek.
A korábbi ilyen irányú hivatalos felmérések mind a csatlakozás elutasítottságát hozták ki eredményként, és nem csak Magyarországon.
Hasonlóan elrugaszkodott kijelentéseket tett a csatlakozási feltételként megszabott követelmények kapcsán is Zelenszkij, miszerint július 1-re több tárgyalási klasztert is megnyithatnak. Azonban a mérföldkövek teljesítésének terén valójában nem áll jól országa.

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdését a Tényellenőr korábbi elemzéseiben több aspektusból vizsgálta. Elemeztük már az esetleges csatlakozás közvetlen következményeit,¹ szót ejtettünk a biztonsági kockázatokról² és vizsgáltuk azt is, teljesíti-e a koppenhágai kritériumokat,³ vagy az Európai Bizottság által megszabott csatlakozási feltételeket⁴ az ország.

Írásainkból kirajzolódott, számos nehézség tornyosul Ukrajna uniós integrációja előtt, amelyeknek leküzdése az elmúlt három évben részlegesen sem sikerült. Ehhez képest Voldimir Zelenszkij elnök egy múlt heti sajtóeseményen az Interfax hírügynökség beszámolója⁵ szerint arról beszélt, július elsejére egy sor tárgyalási klasztert nyithat meg az ukrán kormányzat. Az ezt követő, pontosabban meg nem határozott időpontban bekövetkező csatlakozási tárgyalások kapcsán a magyar lakosság támogatására is számít, állítása szerint ugyanis a magyarok 70 százaléka támogatja országa uniós integrációját.

A Tényellenőr ezúttal azt vizsgálja, hogy valóban kimutatható-e ilyen támogatottság a magyar lakosság körében Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán, illetve azt is, hogy valóban képes-e a csatlakozási mérföldkövek teljesítéséről szóló tárgyalások megnyitására Zelenszkij kormányzata.

Valóban támogatja Ukrajna csatlakozását a magyarok 70 százaléka?

Az ukrán elnök egyik konkrét állítása az volt, hogy a magyarok 70 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Zelenszkij azonban nem nevezte meg, hogy állítását, illetve az abban szereplő konkrét számot milyen kutatásra alapozza.

Ukrajna elnöke ennek kapcsán annyit jegyzett meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "ellenfele" készített egy felmérést Ukrajna uniós csatlakozásának támogatottságával kapcsolatban, ennek alapján állítja, hogy az emberek többsége támogatja országának integrációját. Zelenszkij minden bizonnyal a "Nemzet Hangja" nevezetű online konzultációra utalt, amelynek egyik (pót)kérdése az volt, hogy "támogatja ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?" Erre a kérdésre azonban a válaszadók 58,18 százaléka válaszolt igennel, amely igencsak távol van a 70 százaléktól. Ráadásul a Tisza Párt által kezdeményezett konzultáció nem tekinthető a társadalom minden szegmensét lefedő kutatásnak, ügydöntő jellege pedig egyáltalán nincs közjogi értelemben.⁶

Azonban készültek valóban reprezentatív kutatások is a témában, ahol nem csupán a magyar választók, hanem az uniós országok lakóinak preferenciáit is felmérték.

Egy 2023 végi - hat országban végzett - felmérés szerint még a legelkötelezettebb dán megkérdezettek körében is pont 50 százalék a támogatók aránya. Ausztriában viszont például csak 28 százalék támogatná az ország uniós integrációját.⁷ Magyarországon ennél is nagyobb volt már ekkor Ukrajna uniós csatlakozásának elutasítottsága.
A Századvég márciusban publikált felmérése szerint a megkérdezettek 71 százaléka ellenezte Ukrajna felvételét a közösségbe. ⁸
Emellett hasonló eredményre jutott a Nézőpont Intézet is, akik szerint a magyarok több, mint kétharmada (67 százaléka) utasítja el az ukrán csatlakozást.⁹

Átsorolhat Ukrajna a gyorsító sávba?

Marta Kos bővítési biztos¹⁰ és Ursula von der Leyen beszélt¹¹ arról, hogy Ukrajna már 2030 előtt csatlakozhat a közösséghez, pontosabb dátumot azonban nem adtak meg. Zelenszkij azonban a már idézett múlt heti sajtóeseményen arról beszélt, hogy három tárgyalási fejezetet is megnyitnának idén július elsejéig abból a hétből, amelyeket az Európai Bizottság 2022 nyarán szabott¹² az ukrán integráció feltételéül. Ezek a feltételek:

Alkotmánybírósági reform
Bírósági reform
Korrupcióellenes reformok
Pénzmosás elleni fellépés
Oligarchaellenes törvények hozatala
Az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén
A nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása

A hatodik pont ezek közül valójában mindössze jogharmonizációt jelent, így ennek teljesítése tűnik a legegyszerűbben kivitelezhetőnek. Zelenszkij azonban három meg nem nevezett fejezet megnyitásáról beszélt, így ha a szerzői jogharmonizációt tekintjük az egyik ilyen pontnak, legalább két másik olyan fejezetnek kellene lennie, ahol Ukrajna képes a feltételeket teljesíteni. Jelen állás szerint azonban nem látszik, hogy melyik lenne az a kettő.

Korábbi elemzésünkből ugyanis kiderül, korrupció tekintetében Ukrajna továbbra is az EU messze legkorruptabb állama lenne csatlakozás esetén,¹³ a probléma súlyossága pedig a legmagasabb kormányzati körökig terjed a mai napig. Az oligarchaellenes törvények végrehajtása a háború lezárásáig felfüggesztésre került, így az szintén nem szerepelhet a tárgyalási fejezetek között, a bírósági reform vívmányait pedig éppen a közelmúltban fordította visszájára az ukrán törvényhozás. Így értelemszerűen az alkotmánybírósági reformok teljesülése is kétségessé vált. ¹⁴

Marad tehát a pénzmosás elleni reform, amelynek terén valóban tett bizonyos előrelépéseket az ukrán kormányzat, illetve a kisebbségi reform, amelynek eredményességét a magyar kisebbség elégtelennek tartja.¹⁵

Az új szabályozás szerint a magántulajdonban lévő intézmények maguktól határozhatják meg, hogy mely kisebbségi, uniós nyelven tartják az oktatást, orosz nyelvű oktatás azonban így sem lesz lehetséges.¹⁶ Ugyanakkor a szabályozás nem tér ki a közoktatási intézmények, valamint az állami, hivatali és egyéb nyilvános interakciókban használatos nyelvre.
Kivételt képez ez alól a rendelkezés azon szakasza, miszerint az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként beszélő diákok, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg általános középfokú tanulmányaikat nemzeti kisebbség nyelvén, jogosultak a teljes középfokú tanulmányaik befejezéséig folytatni ezt az anyanyelvi oktatást.¹⁷
Ezzel együtt a kisebbségi nyelvhasználat nem került államilag támogatott keretek közé a reform ellenére sem, csupán az arra vonatkozó tiltást oldotta fel nem állami viszonylatban, illetve a közoktatás egy relatíve szűk szegmenségben az új jogszabály.

Egy hónappal a jogszabály elfogadása után Szijjártó Péter Dmitro Kuleba, akkori külügyminiszterrel találkozott és világossá tette, Magyarország számára csak a 2015 előtti kisebbségi törvények helyreállítása megfelelő.¹⁸ A miniszter kijelentése alapján tehát az is nyilvánvaló, hogy nem minden uniós ország tartja elfogadhatónak a frissített ukrán nyelvtörvényt. Így az is kétséges, hogy az alkalmas-e arra, hogy a megnyitható tárgyalási fejezetek között szerepeljen.

Összességében tehát elmondható, hogy semmilyen, még a magyarországi ellenzék által ellenőrzött felmérés sem támasztja alá Zelenszkij szavait, miszerint az ukrán uniós csatlakozását a magyarok többsége támogatná. A reprezentatív kutatások ennek éppen ellenkezőjéről árulkodnak. Hasonló valóságtartalommal rendelkező állítás az is, miszerint Ukrajna készen állna három tárgyalási fejezet megnyitására, hiszen legfeljebb két pontban ért el minősíthető eredményeket az ukrán kormányzat, míg más pontokon teljesen alkalmatlan jogi szempontból az integrációs tárgyalások megkezdésére az ország.